Dél körül újabb teher került le a végzős diákok válláról, hivatalosan akkor ért véget a matematika középszintű írásbeli érettségi. Matematikából középszinten közel 69 ezren, az egyetemi felvételihez szükséges többlet pontokért emelt szinten több mint 5 ezren vizsgáztak.

„Mindig is biztattam önöket, higgyenek abban, hogy a munkának, és különösen a szakmunkának van jövője Magyarországon” – erről múlt hét elején beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Szakma Sztár rendezvényen. A híradónk által megkérdezett diákok viszont nem a szakmunkát választották.

„Zalaegerszegen a Pécsi Tudományegyetemnek vannak kijelölt karjai, és ott jelöltem meg elsőnek a gyógytornász szakot, másodiknak a rekreáció, és életmódot, és harmadiknak az ergoterapeutát” – mondta egy diák. Rajta kívül azonban volt, aki mérnök-informatikára vagy akár a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre készül.

Magyarország jelentősen elmaradt az Európai Uniós átlagtól – emlékeztet a Momentum oktatáspolitikusa: az unióban a fiatalok 41, itthon csak 31%-a szerez felsőfokú végezettséget. A képviselő szerint a kormány sem segíti, hogy több legyen a diplomás.

„Látjuk azt, hogy szigorodnak a belépési feltételek, a minimum ponthatár, az, hogy emelt szintű érettségit kell tenni minden diáknak” – magyarázta Tóth Endre országgyűlési képviselő.

Idén a Felvi adatai szerint 99192-en jelentkeztek az ősszel induló képzésekre. Tavaly ennél többen szerettek volna felsőoktatásban tovább tanulni, akkor 101881-en felvételiztek, 2020-ban 10 ezerrel kevesebben, 2019 viszont ezekhez képest egy jó év volt, 112 ezernél is többen jelentkeztek egyetemre vagy főiskolára. Az oktatáskutató szerint csökken az érdeklődés a felsőoktatás iránt, ám ennek okát ő sem tudja.

„Pedig az a helyzet, hogy Magyarországon is, mint a világon szinte minden országban, a felsőoktatási végzettségűek iránti igény a társadalomban meglehetősen nagy, és hát nálunk ráadásul még az a sajátosság is van, talán Európában elsők vagyunk e tekintetben, hogy nálunk a legnagyobb a felsőoktatást végzettek, diplomával rendelkezők, és diplomával nem rendelkező közötti fizetésbeli különbség” – fejtette ki Nahalka István oktatáskutató.

A szakember azt javasolja, a diákok mérjék fel a tudásukat és a lehetőségeiket, ezt követően pedig törekedjenek megszerezni annyi tudást, hogy azzal foglalkozhassanak, ami közel áll hozzájuk.

(Kép forrása: MTI)

Itthon

Orbán szerint van jövője a szakmunkának, az érettségiző diákok másképp gondolják

kapcsolódó cikkeink