A kutatás során Hornék 31 ország 11-15 éves diákjainak vizsgaeredményeire vonatkozó makroszintű adatát kombinálták az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartását (Health Behaviour in School-aged Children) vizsgáló kutatás három hullámából (2002, 2006 és 2010) származó mikroszintű adataival, és azt találták, hogy az olyan komoly téttel járó vizsgák, mint a magyarországi középiskolai felvételik vagy érettségik, jelentősen növelik az önbevalláson alapuló iskolai stressz szintjét.

Mivel ezeknek a vizsgáknak hosszú távon is komoly következményei vannak a diákok életére nézve, a vizsgáktól való izgulás komoly stresszt és ezen keresztül romló mentális egészségi állapotot is okozhat: etnográfiai tanulmányok azt mutatják, hogy a fiatalok sokszor úgy élik meg ezeket a vizsgákat, mintha az életük múlna azon, hogy jól teljesítenek-e, a rossz eredménytől való félelem pedig komoly szorongást okozhat, és akár depresszióhoz is vezethet.

A lányok stresszesebbek, mint a fiúk?

Hornék kutatása szerint ráadásul a lányokat mindez súlyosabban érinti, ők több stresszről is számolnak be, mint a fiúk. Az ugyanis – állítják –, hogy a fiúk és a lányok mennyire élik meg stresszesnek az iskolát, nemcsak attól függ, hogy ki mennyire tartja fontosnak a magasabb iskolai végzettség megszerzését, hanem attól is, hogy az iskolához való viszonyt tekintve mi számít „elfogadhatóbbnak” az elvárt nemi szerepekhez képest.

Eszerint a „jó” és jól teljesítő diák „nőiesnek” számít, ezért ez jobban összeegyeztethető a lányoknak elérhető nemi szerepekkel, ráadásul a lányoknak fontosabb a jól sikerült érettségi vagy sikeres diploma miatti elismerés, mint a fiúknak, így elméletileg minden jel arra mutat, hogy a vizsga körüli stressz a lányokra jobban hat, mint a fiúkra. A kutatók szerint ugyanis, mivel a nők az élet sok területén hátrányt szenvednek a férfiakhoz képest, a nekik fontosabb a jól sikerült érettségi vagy sikeres diploma miatti elismerés, mint a fiúknak, akik más módokon is előnyökhöz tudnak jutni.

Hornék ugyanakkor úgy találták, hogy a megélt stressz szempontjából nincs szignifikáns különbség a fiúk és a lányok között, ennek pedig két oka lehet: az egyik az, hogy bár eredményeikben a lányok nagyobb aránya vallotta magát stresszesnek a vizsga évében, az adatok nem voltak elég részletesek ahhoz, hogy statisztikailag is be lehessen mutatni, hogy szignifikánsak a nemek közötti különbségek. A másik magyarázat szerint pedig a lányok általában is jobban teljesítenek az iskolában, ezért úgy érezhetik, hogy nagyobb esélyük van arra, hogy sikerrel küzdjenek meg a felvételi vagy érettségi vizsgákkal.

Elkötelezettség=stressz?

A kutatás szerint a stressz egészségre gyakorolt hatása szempontjából az sem mindegy, hogy a diák mennyire elkötelezett az iskola iránt. A pszichológiai vizsgálatok ugyanis azt mutatják, hogy inkább az iskola iránt elkötelezett diákok számolnak be káros stresszről, kimerültségről és mentális problémákról, miközben ők azok, akik nagyra értékelik az iskolát; az el nem kötelezett diákok viszont alacsony stresszről és jó mentális egészségről számolnak be, és az iskolát is inkább értelmetlennek tartják.

Mennyit ér a legjobb jelentkező?

A kutatók végeredményként arra figyelmeztetnek: a középiskolai felvételi rendszer kialakításánál azt a tényt is figyelembe kellene venni, hogy mekkora árat érdemes megfizettetni a diákokkal azért, hogy a végén a legmegfelelőbb jelentkezőket vehessék fel a középiskolákba.

„Hab a tortán”

Szakemberek beszámolói szerint a koronavírus-járvány is rendkívüli pszichés terhet jelent a fiatalok számára, ugyanis hirtelen hetekre-hónapokra kiszakadtak a szociális közegükből. Az UNICEF tanulmánya szerint ráadásul a járvány lelki egészségre gyakorolt hatásai még hosszú évekig megmaradhatnak. Bár tavaly augusztusban úgy nézett ki, Ujhelyi István és a kormány is összefog a koronavírus tanulókra gyakorolt mentális hatásainak csökkentése érdekébe, az MSZP EP-képviselője – valamint a PSZ és a PDSZ – év végén arról számolt be, hogy a közös javaslatoknak csak a töredékét fontolta, illetve valósította meg a kormány.

Itthon

A diákok sokszor úgy érzik, az életük múlik egy-egy iskolai vizsgán

kapcsolódó cikkeink