Ahogy arról mi is beszámoltunk, a második oltástól számítva hat hónapig érvényes a védettségi igazolvány, ami február 15-től oltási igazolvánnyá változik.

Dúró Dóra a műsorban „egészen elképesztő” intézkedésnek nevezte, hogy február 15-től nem számít védettnek az, aki átesett a betegségen, ez szerinte minden eddiginél jobban mutatja, hogy az oltásokat erőlteti a kormány. Immunológiai szempontból Rusvai Miklós arról beszélt:

az, hogy valaki átesik a betegségen nagyobb védelmet ad, mint az oltással szerzett védettség, hiszen az oltással csak antitestes és sejtes védettséget szerzünk, míg a fertőzés átvészelése a nyálkahártya immunitást is ad. A virológus immunológiailag sem érti ezt a döntést, ugyanis a vírus kórokozóképessége gyengül: a brit mutánsnál több fertőzöttet hozott a delta, de kevesebben kerültek kórházba, kevesebben haltak meg, az omikrontól még több fertőzöttet várnak, de remélhető, hogy az egészségügyre még kevesebb terhet ró majd az új variáns.

Rusvai augusztusban kapta meg a harmadik oltását, negyedszerre nem szándékozik beoltatni magát, inkább elkapná az omikront, ugyanis szerinte a szervezete három oltással meg tud birkózni a fertőzéssel.

A Mi Hazánk szeretné, ha már most visszatérhetnénk a járvány előtti életünkhöz, az egyéni döntési szabadságot hangsúlyozzák: ha valaki úgy érzi, hogy rá veszélyes a vírus, oltassa be magát, de senkit ne érjen hátrány azért, mert nem veszi fel az oltást. Dúró Dóra kiemelte a műsorban, hogy tavaly többen haltak meg a dohányzás okozta betegségek miatt, mint a koronavírus miatt.

A virológus is a kötelező oltás ellen van, az önkéntesség elvét követné, az egészségügy az egyetlen ágazat, ahol elfogadhatónak tartja a kötelezővé tételt. Dúró Dóra ezzel szemben semelyik területen nem tenné kötelezővé az oltást, azért sem, mert szerinte a másfél éve kifejlesztett oltások nem hasonlíthatók más, több tíz éve használt védőoltásokhoz. A politikus kifejtette, miután azok a dolgok, amiket egy évvel ezelőtt állítottak az oltásokról, nem váltak be, ezután abban sem lehetünk biztosak, hogy amiket most gondolunk akár a mellékhatásokról, akár a védettségről, azok valósak-e. A Mi Hazánk politikusa szerint, amikor Covid-diktatúráról beszélnek, az alatt egy oltás alapú társadalmat értenek, ez pedig minden mást megelőz.

Rusvai arról is beszélt, hogy a fejlett országokhoz képest Magyarországon enyhe korlátozások vannak: nincs utazási korlátozás, ellenőrzött karantén vagy online oktatás. „Ilyen enyhe szabályozás Európában sehol nincsen, csak nálunk. Ebből a szempontból nem érzem túlzottnak a jelenlegi intézkedéscsomagot, főleg úgy, hogy terjedőben van az omikron variáns, még ha ez egy gyengített változat is” – mondta a virológus. Az oltottsági igazolás helyett a védettségi igazolás széleskörű megkövetelését támogatná Rusvai.

Jöhet a nyájimmunitás?

Rusvai Miklós a Mandinernek adott interjújában arról beszélt, hogy az omikron variáns elhozhatja a nyájimmunitást. A virológus elismerte, hogy a szakemberek is most tanulják ezt a járványt, ami folyamatosan változik. Az omikronnál 90 százalék vagy fölötte kell, hogy legyen a lakosság átimmunizáltsága ahhoz, hogy az egészségügy terhelése megszűnjön. Hangsúlyozta azonban, hogy attól, hogy a betegség nem jelent egészségügyi többlet gondot, még itt marad, példaként hozta az influenzát. „Itt marad ez a vírus velünk, csak nem okoz majd akkora gondot” – vélekedett a szakember. Rusvai hozzátette: idén ősztől is sokan fognak megfertőződni, de remélhetőleg, kevesebben betegszenek meg, ilyen értelemben a járvány megszűnik. Szerinte statisztikailag kell hosszú távon értékelni, hogy az oltottak vagy az oltatlanok azok, akik elsősorban megtöltik a kórházakat. Meggyőződése, hogy a súlyos betegség kockázatát csökkenti a vakcina.

Dúró: többet kell beszélni a mellékhatásokról, Rusvai: messze jobb oltottnak lenni, mint oltatlannak

Dúró szerint többet kéne beszélni arról, hogy az oltásoknak milyen mellékhatásai vannak. A Mi Hazánkhoz eljutott egy Nógrád megyei férfi esete, akinek orvosi papírja van arról, hogy az oltás következtében lett rokkant, azonban nem mer a nyilvánosság elé állni. De példaként hozta azt is, hogy úgy tudja: számos nőnek az oltás következtében nőgyógyászati problémái lettek.

A virológus egyetértett abban, hogy többet kellene beszélni az oltások mellékhatásairól, amelyek tagadhatatlanok. A szakma a külföldi közleményekből értesül a mellékhatásokról, ezekből azonban az is látható, hogy messze-messze jobb az oltottság, mint az oltatlanság.

A külföldi kutatások alapján Dúró arról beszélt, hogy a gyerekeknél az oltás mellékhatásaként jelentkezett a szívizomgyulladás, és példaértékűnek nevezte a finn kormány döntését, miszerint az egészséges gyerekeket nem oltják be. A politikus úgy véli, a gyerekek oltására jelen pillanatban nincsen szükség.

Mikor oldhatók fel a korlátozások?

A jelenlegi intézkedéseknél súlyosabb korlátozásokat nem tart szükségesnek Rusvai Miklós, a védettségi – nem oltási – igazolvány széleskörűbb követelését kivéve. „Az ötödik járványhullám végén, magyarul valamikor májusban, szükséges lenne elvégezni egy széleskörű felmérést a védettség tekintetében. Vajon a lakosság hány százaléka védett? Ez elér bizonyos védettségi százalékot, a továbbiakban szükségtelennek látnám az intézkedések fenntartását, vagy akár megújítását” – fejtette ki a virológus.

Túlságosan a középpontba helyezik a koronavírust Dúró Dóra szerint, de a lezárásoknak is vannak következményei, amelyek az egészségünkre is hatással vannak. Ez szerintük tovább nem fenntartható, a korlátozásokat azonnal megszüntetnék.

Ki van szolgáltatva a tudomány

A virológus úgy véli, a politika mindig is dominálta a tudományt. „Ennek megfelelően sokszor nem igazán megfelelő kijelentéseket, állításokat is elkövetnek, ez az oka annak, hogy egy bizalmi válság kialakult a tudomány irányába is” – fogalmazott. Hozzátette: senki nem bízik senkiben, minden megkérdőjelezhető. Dúró szerint a bizalomkérdés rendkívül fontos: „sok olyan esemény történt, amikor jobban érvényesültek a politikai, mint a tudományos szempontok”. Mint mondta, sok döntés szakmai háttere nem állta meg a tudományosság próbáját, példaként említette a védettségi igazolvány oltási igazolvánnyá alakítását.

A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg.

atv.hu

Itthon

Sem Dúró Dóra, sem Rusvai Miklós nem ért egyet az oltási igazolvánnyal