Jávor Benedek az ATV Egyenes Beszéd című műsorában elmondta: a tanulmány arra összpontosít, hogy hogyan lehet ezt az elkerülhetetlen klímaátmenetet szociálisan igazságossá tenni, mert fontos, hogy miközben végre kell hajtani azokat az intézkedéseket, amelyek révén teljesíteni lehet mondjuk a párizsi klímamegállapodásban foglalt célokat, ez nem járhat olyan következménnyel, hogy a társadalom széles rétegei leszakadnak. Mint mondta, egy olyan programot vázoltak fel, ami úgy teszi lehetővé a kibocsátási célok megvalósítását, hogy közben kompenzálja a terheket elsősorban az alacsony jövedelmű háztartások számára.

A Publicus Intézet kutatása szerint magyar polgárok is súlyos problémának érzékelik a klímaváltozást. A közvélemény-kutatás során arra voltak kíváncsiak, hogy az emberek mennyire tartják fontosnak a klímaváltozás kérdését, és mit várnak a klímaváltozás elleni fellépés nyomán. Jávor Benedek szerint az eredmények azt mutatták, hogy szemben azzal, amit a kormányzat hangoztat, vagyis hogy az uniós klímacélok nagy mértékben fogják sújtani az embereket, azt látták, hogy a magyarok számára a klímaváltozás egy kiemelkedően fontos téma. A klímaátmenettől az emberek alapvetően pozitív dolgokat várnak, munkahelyek teremtését, a rezsi csökkenését, de vannak félelmek is, mint például a megélhetési költségek növekedése - sorolta.

Úgy látja, a kormány kommunikációja ebben az irányban nem volt sikeres, ugyanis az emberek nem azt gondolják, amit a kormány sugall az uniós klímatervekkel kapcsolatban. Szerinte az unió politikai szándéka komoly, a létrehozott intézkedések és pénzügyi keretek pedig azt célozzák, hogy a klímaátmenet ne jelentsen elviselhetetlen terhet az emberek számára, szemben a magyar kormány zöldpolitikájával, ami viszont rendszeresen a felső jövedelmi rétegeket kedvezményezi.

Jávor Benedek kitért arra is, hogy a kutatás eredményei azt mutatták: az emberek az egyéni döntéseikben is figyelembe veszik a klímaváltozást. Ezek mélysége változó, volt, aki a szelektív hulladékgyűjtést említette, vagy azt, hogy takarékoskodik az árammal, de a válaszadók közel harmada hajlandó többet is fizetni olyan termékekért, amelyekről tudja, hogy kevésbé járulnak hozzá a klímaváltozáshoz - tette hozzá.

Úgy fogalmazott: a kutatásban picit erősebb volt a fiatalok körében az elköteleződés, de statisztikailag szignifikáns különbség nem volt a fiatal és idősebb korosztály között.

Szakpolitikai javaslatok

Jávor Benedek elmondta, hogy tanulmányukban több fő területen fogalmaztak meg javaslatokat: ezek az energetika, a zöld mobilitás, a munkahelyteremtés, és a zöld demokrácia kérdése. Ezek közül a legfontosabb az energetika, ami leginkább érinti az embereket. Ezen belül pedig egy zászlósprogram az épületenergetikai felújítások kiemelt támogatása évi 300 milliárdos programmal, jelentős vissza nem térítendő támogatással, és önrész nélküli kedvezményes hitelekkel. Ez lehetővé teszi azoknak a háztartásoknak is ezt a fajta felújítást, fejlesztést, amire egyébként nem lenne saját tőkéjük - hangsúlyozta.

Emellett szerinte fontos a megújuló energia támogatási program és a zöld rezsicsökkentés, ami orvosolja a jelenlegi rezsicsökkentés problémáit, például hogy az "szociálisan nem céloz", a támogatások nagy része a nagyfogyasztó, magasabb jövedelmű háztartásokhoz kerül, "rózsadombi úszómedencék" fűtésére.

Jávor Benedek úgy látja, a közpénztámogatásoknak a rászoruló háztartásokat kell célozni, mondjuk az átlagjövedelem 150 százaléka alatti háztartásokat célozzák a támogatások egy energia alapcsomaggal, nagyjából az egyéni fogyasztás 40 százalékáig, efölött pedig sávosan egyre csökkenő támogatással lehet az energiához hozzáférni.

Budapest brüsszeli képviseletének vezetője úgy tudja, az utolsó simításokat végzik az ellenzéki pártok a zöld programon, szerinte a jövő hét végéig kiderül, ki lesz ennek a felelőse, és be fogják mutatni addig a programot is.

atv.hu

Itthon

Energetika, zöld mobilitás, munkahelyteremtés: ilyen lehet egy új kormány klímapolitikája?