Továbbra is az elöregedő társadalom Magyarország egyik kezelendő kihívása – állapította meg a GKI Gazdaságkutató a Statisztikai Hivatal 10 éves adataira hivatkozva. Eszerint a 18 év alattiak népességen belüli aránya 18-ról 16-ra százalékra csökkent. A gyermeket nagy valószínűséggel már nem vállaló 40 és 59 év közöttiek, valamint a 60 év felettiek aránya azonban kettő, illetve négy százalékkal nőtt.

A községekben élők átlagéletkora 2020-ban 42 év volt. Azonban akadtak települések, főként Vas és Zala megyében, ahol az 50 évet is meghaladta az átlagéletkor. A GKI szerint ahol a fiatalok aránya a 10 százalékot sem éri el, azokban a falvakban a település megmaradása lehet a tét.

A déli határ mentén fekvő Kübekháza önkormányzatának sikerült megtartania, sőt odavonzania a fiatalokat: az átlagéletkor 38 év. A polgármester szerint ehhez a színvonalas alapszolgáltatások kiépítése és közösségteremtés kellett. Molnár Róbert azonban sajnálja, hogy a kormány ebben nem tekinti partnernek az önkormányzatokat. „Olyanok vagyunk, mint egy galamb, akinek letörték a szárnyát, és csak szalad az úton, és próbál felemelkedni, de nem tud. Szubszidiaritás, önkormányzatiság kellene, az hogy a helyi ügyekben helyiek hozzanak döntéseket” – vélekedett híradónknak nyilatkozva Molnár.

Az elöregedő, elnéptelenedő falvakba a GKI célzott vidékfejlesztési programokat javasol. Molnár László, vezérigazgató szerint nem feltétlenül óvodákra és iskolákat kell építeni. Idősek otthona, szociális otthon kell, ami biztosítaná az idősek megfelelőbb egészségügyi ellátását – vélekedett Molnár, a GKI vezérigazgatója.

A szociális, bentlakásos intézeti helyekre már most is éveket kell várni, jegyzi meg a GKI jelentése. Szerintük sport-, hitéleti célú, esetleg presztízs beruházások helyett inkább az egészségügyi és szociális ellátás bővítésére kellene költeni a települések jelentős részében.

atv.hu

Itthon

A magyar falvak ötöde eltűnhet a jövőben, a GKI célzott vidékfejlesztési programokat javasol