Péterfalvi Attila szerint összeegyeztethető a GDPR alapelvi rendelkezéseivel a Kocsis Máté és Selmeczi Gabriella (Fidesz) által a parlamentnek beterjesztett törvényjavaslat, illetve a pedofil-nyilvántartásról szóló szabályozás tervezete. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökét azért is kérdeztük meg, mert a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének a törvényjavaslata szerint a jelenlegi bűnügyi nyilvántartási rendszer pedofil és szexuális bűnelkövetőinek a listája nyilvános lenne.

Név szerint kereshető nyilvántartás

Kocsis Máté és Selmeczi Gabriella kedd este terjesztette be törvényjavaslatát - egy évvel a Kaleta-botrány kirobbanása után -, aminek megszavazása esetén a pedofil bűnözőket még sokkal szigorúbban büntetnék. A Fidesz frakcióvezetője a Facebook oldalán azt írta: fő céljuk a pedofilok nagyobb büntetése mellett a gyermekek védelme.

Ezért létrehoznak egy név szerint kereshető pedofil-nyilvántartást - ezzel teszik lehetővé, hogy a hozzátartozók, a gyermek nevelését, felügyeletét, gondozását ellátók ellenőrizni tudják, hogy a gyermekkel közvetlenül kapcsolatba kerülőket - például az iskolai dolgozókat, bébiszittereket, edzőket - korábban elítélték-e gyermek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény miatt. De az ilyen bűnelkövetők kormányzati jogviszonyt sem létesíthetnek és a politikai vezetői tisztséget sem tölthetnek be az államigazgatásban az új javaslat szerint.

Az Európai Unió már 2011-ben a tagállamok figyelmébe ajánlotta az elkövetők nyilvántartásának megfontolását a gyerekek szexuális bántalmazásáról szóló 2011/93/EU irányelvben.

“Feltehetően szükséges”

A Kocsis-Selmeczi javaslat szerint a pedofil-nyilvántartásba elektronikus, ügyfélkapus azonosítás után lehet majd belépni és annak a nevét kell beírni, akire kíváncsi valaki. Emellett nyilatkozni kell arról, hogy a belépő megítélése szerint az adatok megismerése a gyermek elleni bűncselekmények megelőzése céljából „feltehetően szükséges” - és a vonatkozó adat megismerése más módon „aránytalan nehézséggel járna”. Az adatigénylések számát nem tervezik korlátozni, így nemcsak egy névre lehet rákeresni. Amennyiben sikeres a keresés, a rendszer kiadja majd a “keresett” személy teljes nevét, a születési évszámát, valamint a település nevét, ahol az illető lakik - budapestieknél a kerületet is -, de az elkövetett bűncselekményre vonatkozó információkat is. Vízjelzett kép is lesz, szemből készített arcépmás. „Másolat - így különösen képernyőfotó-kivonat vagy más összefoglaló - nem készíthető, továbbá azokat tilos nyilvánosságra hozni, terjeszteni, sokszorosítani, nyilvántartásba rendezni vagy adatbázisba foglalni”- mondja ki Kocsis Mátéék javaslata.

Strand, vidámpark, állatkert

A hatályos felsorolás az iskolákra, óvodákra, gyermekkórházakra vonatkozik, a Kocsis-Selmeczi javaslat pedig most minden olyan munkahelyre vonatkoztatja, ami gyermekek számára biztosít „szabadidővel, szórakozással, sportolással összefüggő szolgáltatást”, példaként pedig a törvényjavaslat indoklása a strandot, a vidámparkot és az állatkertet sorolja fel.

Így pontosítana Péterfalvi Attila

Érdeklődésünkre Péterfalvi Attila a célszerűség alkotmányos követelményét említette első helyen - egy olyan jogszerű célt, amelynek az eléréséhez elengedhetetlenül szükséges egy ilyen lista kialakítása és a teljes körű nyilvánosságra hozatala. De az arányosság elvét is elengedhetetlennek nevezte.

A NAIH elnöke felhívta a figyelmet, hogy Európában Lengyelországban létezik nyilvános lista a pedofil és szexuális bűnelkövetőkről. Azonban a lengyel szabályozást még azt megelőzően vezették be, hogy megszülettek volna a GDPR alapelvi rendelkezései. A lengyel adatbázis többszintű, nyilvánosan csak a súlyosabb bűncselekmények miatt elítéltek adatai, a személyesek és a fényképük is elérhető a lengyel igazságügyi tárcának a honlapján.

Ami a pontosításokat illeti, Péterfalvi Attila azt helyesnek tartja, hogy a javaslat úgy fogalmaz: „Az érintettre vonatkozó adat megismerhetővé tétele a felületen akkor kezdeményezhető, ha az olyan nagykorú személy, aki 18. életévét be nem töltött személy hozzátartozója vagy nevelését, felügyeletét, gondozását látja el." Eszerint tehát a szülőknek lesz joguk az adatot lekérni, viszont nincs konkrét definíció arra, hogy ki számít „a gyermekekkel közvetlen kapcsolatba kerülő személynek”.

A NAIH elnöke emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy az adatok megismerése feltételéül szabja a javaslat a célt, miszerint a nyilvántartás információihoz való hozzáférés a gyermek elleni bűncselekmények megelőzéséhez „feltehetően szükséges”. Véleménye szerint azonban meg kellene az okot is jelölni arra vonatkozóan, hogy miért szükséges e célból a nyilvántartáshoz való hozzáférés; azaz meg kellene indokolni az adatigénylést - mondta a kérdésünkre.

Péterfalvi Attila szerint a jogalkotónak pontosan definiálnia kellene azt is, hogy mit jelent e folyamatban „a harmadik személy”, illetve „a terjesztés”. Azaz, hogy az így megszerzett információt az ahhoz hozzáférő személy - adott esetben a szülő - továbbadhatja-e a nagyszülőknek vagy például egy társasházban a lakóközösségnek vagy egy iskolai közösségnek. Az is felvethető, hogy ez terjesztésnek számít-e - mondta.

Az adatvédelmi hatóság elnöke külön kiemelte az informatikai adatbiztonság fontosságát, mint mondta, a hatályos bűnügyi nyilvántartás speciális adatokat, információkat tartalmaz. S ha nyilvános lesz a pedofil-nyilvántartás, azzal a hatóság egy „kiskaput” nyit meg – arra viszont a jogalkotónak tekintettel kell lennie, hogy a magyar törvényi szabályozás megfeleljen az uniós jognak.

Itthon

Pedofil-nyilvántartás: megkérdeztük Péterfalvi Attilát a Fidesz javaslatáról