A Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung (FES) reprezentatív felmérésének célja az volt, hogy megismerjük, mit gondol harminc év elteltével a magyar társadalom a rendszerváltásról, mennyire teljesültek az ahhoz fűzött remények, hogyan vélekedünk az anyagi helyzetünkről és a demokrácia állapotáról – írja a 24.hu a kutatás alapján. A kutatás készítői hangsúlyozzák, hogy a békés átmenetet a diktatúrából a demokráciába az egyik legpozitívabb eseménynek tartják az ország történelmében, ezért fontos tudni, hogy a lakosság miért érez nosztalgiát egy olyan korszak iránt, amikor szovjet csapatok állomásoztak az országban, a kritikus hangokat elhallgattatták, a rendszerellenes állampolgárokat ellehetetlenítették.

A kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek abszolút többsége szerint a magyarok többsége jobban élt a Kádár-rendszer alatt, mint napjainkban, 54 százalék értett egyet ezzel az állítással. Mindössze a válaszadók egyharmada (31 százalék) vélte úgy, hogy ma többet megengedhet magának anyagi értelemben a magyar társadalom többsége, mint 1990 előtt. A legtöbbre az MSZP és a Demokratikus Koalíció szavazói értékelik utólag jóléti értelemben a rendszerváltás előtti időszakot, de még a Jobbik támogatóinak 54 százaléka is így gondolkodik, sőt a Fidesz-szavazók egyharmada is.

Az életkor egyértelmű összefüggést mutat a véleményekkel, minél idősebb egy korcsoport, annál nagyobb arányban értettek egyet az állítással, igaz, a fiatalabbak esetében jelentős volt a válaszadást megtagadók aránya. Míg a 18 és 29 közöttiek körében 35 és 25 százalék a két tábor nagysága, addig a 60 év felettiek körében már 63 és 36 százalék (az egyetértők javára természetesen).

Hasonló összefüggést láthatunk az iskolázottságot figyelve is: az alacsonyabban képzett rétegek nagyobb arányban vélték úgy, hogy Kádár alatt jobban élt a magyarok többsége. A 8 általánost végzettek körében 62 és 27 százalék a két tábor nagysága, de még a diplomások relatív többsége (45%) szerint is jobban élt a magyarok többsége 1990 előtt, mint napjainkban.

Ha a Kádár-korban élők anyagi boldogulásának feltételeire kérdeztek rá, akkor az eredmények azt mutatják: a megkérdezettek 61 százaléka értett egyet azzal az állí- tással, miszerint a rendszerváltás előtt az emberek egyről a kettőre tudtak jutni, míg alig minden negyedik válaszadó (24%) helyezkedett ezzel ellentétes álláspontra.

A pártpreferencia szerinti bontást vizsgálva azt látni, hogy még a leginkább kritikus kormánypárti szavazóknak is több mint a fele (52 százalék) gondolta úgy, hogy a Kádár-rendszerben alapvetően adott volt az emberek számára az anyagi gyarapodás lehetősége. A leginkább ezúttal is az MSZP (78 százalék) és a DK (75 százalék) szimpatizánsai vélekedtek pozitívan az államszocializmus nyújtotta egyéni boldogulási lehetőségekről.

A megkérdezettek 63 százaléka azt válaszolta, hogy a Kádár-rendszerben kiszámítható rend volt és társadalmi béke, ebben egyetértett a fideszes, szocialista, DK-s, sőt még a bizonytalan szavazók túlnyomó többsége is.

Érdekesség, hogy miközben a megkérdezettek többsége szerint jobban éltek a magyarok a Kádár-korszakban, mint a rendszerváltás utáni évtizedekben, addig azzal is tisztában van a relatív többség, hogy az 1990 előtti rendszer gazdaságilag fenntarthatatlan volt. A válaszadók 45 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy a Kádár-rendszer gazdasági értelemben fenntarthatatlan volt, míg mindössze a megkérdezettek bő harmadának (35 százalék) nem merültek fel kétségei a nyugati kölcsönökből is finanszírozott szocialista rendszer hosszú távú működőképességét illetően.

A megkérdezettek többsége szerint Magyarországon 1990 előtt hátrányban voltak azok, akik nem idomultak az egypártrendszerhez: a válaszadók 54 százaléka szerint elsősorban azok tudtak karriert építeni, akik politikai- lag megbízhatónak minősültek. Ezzel szemben a válaszadók közel egyharmada (29%) ezzel ellentétes álláspon- tot képvisel, szerintük a politikai azonosulás nem volt meghatározó a Kádár-rendszerben az egyéni boldogulás tekintetében. A leginkább a fideszes szavazók osztják azt a véleményt, miszerint a rendszerváltás előtt a karrierépítés elsőd- leges feltétele az ideológiai/politikai simulékonyság volt, 62 százalékuk értett egyet az állítással, rajtuk kívül még a bizonytalanok (52%), a Jobbik (51%) és a Momentum (57%) szavazói körében került többségbe ez az álláspont.

Szabad választás, korrupció

A Policy Solutions arra is kíváncsi volt, hogy a rendszerváltás eredményeit, hogyan értékelik a válaszadók.

A magántulajdonon alapuló piacgazdaság a leginkább a fideszes (66 százalék) és a momentumos (57 százalék) szavazók szerint valósult meg, és messze a kormánypárti szimpatizánsok között a legnagyobb (69 százalékos) annak a véleménynek a támogatottsága is, hogy a rendszerváltás óta Magyarországon bárki bármilyen véleményt hangoztathat, következmények nélkül.

A portál a kutatás alapján arról ír: a munkahelyteremtéssel, a szabad és tisztességes választások, valamint a törvény előtti egyenlőség megvalósulásával, illetve az esélyegyenlőséggel kapcsolatban is a Fidesz-szimpatizánsok a leginkább elégedettek, aligha függetlenül a tíz éve tartó Fidesz-kormányzástól. Eközben a Momentum, az MSZP, a DK és a Jobbik táborában is egyértelmű kisebbségben vannak azok, akik szerint az elmúlt harminc évben egyenlőbbé vált a társadalom.

Egyetlen témában viszont pártszimpátiától függetlenül nagy az egyetértés: a korrupció nagyobb lett az országban.

Életszínvonal és egyenlőség

A leginkább a fideszesek vélekedtek úgy, hogy a rendszerváltás utáni évtizedekben javult hazánkban az életszínvonal: a kormánypárt támogatói között kétharmados többségben vannak azok, akik szerint 1990 óta összességében javult az életszínvonal hazánkban, ezzel ellentétes állásponton mindössze minden negyedik fideszes helyezkedik el. Az ellenzéki szavazók esetében viszont az ellenkezőjét figyelhetjük meg: ahogy az első fejezetben is láttuk, ők inkább a Kádár-korszak életszínvonalát ítélik meg pozitívan: a legkevésbé a DK szimpatizánsai (33%) vélekedtek úgy, hogy javult volna az életszínvonal 1990 után, de az MSZP (39%), a Jobbik és a Momentum (40-40%) táborában is kisebbségben vannak ezek a vélemények.

A kormánypárti szavazók vannak a leginkább meggyőződve arról is, hogy a rendszerváltás után megvalósult a törvény előtti egyenlőség Magyarországon. A Fidesz táborának kétharmada vélte úgy, hogy 1990 óta mindenki egyenlő a törvények előtt, ezzel szemben minden negyedik fideszes szerint viszont nem mindenkit illetnek meg ugyanazok a jogok. Az MSZP szavazói esetében két pontosan ugyanakkora tábort látunk (48 százalék vs. 50 százalék), ám a Jobbik (42 százalék), a DK (38 százalék), de főleg a Momentum szavazói (32 százalék) ennél jóval kritikusabban vélekednek arról, hogy tényleg mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az országban.

Anyagi helyzet

Pontosan ugyanannyian választották a Kádár-rendszert, mint az Orbán-kormányt, amikor arról kérdezték a válaszadókat, hogy szerintük mikor volt a saját családjuknak a legjobb az anyagi helyzete: a magyar társadalom 29 százaléka az 1990 előtti időszakban, míg ugyanennyien a 2010 utáni években éltek a legjobb anyagi körülmények között a saját megítélésük szerint. A rendszerváltást követő 20 év a válaszadók 23 százalékának volt megélhetés szempontjából a leginkább kedvező időszak.

Érdekes módon a család anyagi helyzetének megítélésére vonatkozó kérdésnél a képzettebb válaszadók kevésbé tudtak válaszolni, de ezzel együtt is azt látjuk, hogy mind a Kádár-korszak (34%), mind az Orbán-rezsim tíz éve (31%) az alacsonyabban képzettek számára számít jobban aranykornak. Minél magasabban kvalifikáltak a válaszadók, annál ritkábban jelenik meg e két korszak a válaszokban – ezzel párhuzamosan a képzettebb rétegek némileg nagyobb arányban választották az 1990 és 2010 közötti időszakot.

Demokrácia

Amikor arra kérték a válaszadókat, hogy válasszák ki, a rendszerváltás óta melyik kormány alatt volt a legjobb állapotban a demokrácia, ugyanannyian (27% vs. 27%) jelölték meg valamelyik MSZP-kormányt, mint ahányan inkább Orbán Viktor 1998 és 2002 közötti, vagy 2010 utáni kormányait preferálták. Mindössze minden tizedik magyar szerint van jelenleg a legjobb állapotban a demokrácia hazánkban, míg az első Orbán-kormány időszaka, azaz a Fidesz MDF-fel és kisgazdákkal közös kormányzása a válaszadók 17 százaléka szerint volt a demokrácia fénykora hazánkban.

Összességében azt látható, hogy az első három szabadon választott kormányt hibahatáron belül választották a megkérdezettek: a demokrácia állapota Magyarországon mind az Antall József és Boross Péter által vezetett kormány, mind a Horn-kormány, mind az első Orbán-kormány alatt a megkérdezettek 16–17 százaléka szerint volt a legjobb. Kiderült az is – ha a pártpreferencia bontást nézzük –, hogy mindössze minden negyedik fideszes tartja a 2010 utáni Orbán-kormányokat a demokrácia legerősebb védelmezőinek, ezzel szemben igen jelentős viszont az első Orbán-kormány iránti nosztalgia.

Természetesen az MSZP-sek körében a legerősebb Horn Gyula kultusza: tízből négy szocialista szimpatizáns választotta az 1994 és 1998 közötti időszakot, de említésre méltó Medgyessy Péter kormányának 14 százalékos, valamint az Antall-kormány 27 százalékos említési aránya is. Gyurcsány Ferenc 5 éves regnálását a mostani MSZP- s választók közül viszont szinte senki nem említette. A DK-sok ötöde szerint volt pártjuk elnökének 2004–2009 közötti kormányzása a demokrácia fénykora, azonban még a DK-sok között is többen vannak ennél, akik szerint Horn Gyula időszaka volt az etalon (33%). Ezen kívül még a DK-sok körében is megbecsülést élvez az antalli örökség: 18 százalékuk vélte úgy, hogy 1990 és 1994 között volt a legjobb állapotban a demokrácia Magyarországon.

A Jobbik szavazói körében is erős az Antall-kormány iránti nosztalgia, 29 százalékuk választotta ezt az időszakot, a fideszes kormányzati időszakokat (még az 1998–2002-es ciklust sem) viszont szinte egyáltalán nem tartják jó minőségűnek a demokrácia szempontjából. Ezen kívül érdemes megemlíteni, hogy minden ötödik jobbikos a Horn- kormányra tekint vissza a legjobb szívvel a demokrácia szempontjából, a rendszerváltás utáni harminc évből.

A Momentum gyűjtőpárt-jellegét jól mutatja, hogy szimpatizánsai körében mindegyik korszaknak vannak lelkes támogatói: 23–23 százalékuk választotta Horn Gyulát és Antall Józsefet, 10 százalékuk az első Orbán-kormányt.

atv.hu / 24.hu / Policy Solutions

Itthon

A magyarok többsége jobban élt a Kádár-rendszer alatt, mint napjainkban