Könnyen lehet, hogy megismétlődnek a 2015 őszi eseményei, vagyis, hogy illegális bevándorlók próbálnak Nyugat-Európába jutni Görögországon, a Balkánon és végül Magyarországon át – legalábbis ez a forgatókönyv is elképzelhető a New York Times elemzése szerint. Most minden Törökországon múlik.

2016 márciusában ugyanis Ankara menekültügyi megállapodást kötött az Európai Unióval, amelynek eredményeként a kis-ázsiai állam visszatartotta az EU-ba Törökországon keresztül érkező menekülteket.

Jelenleg mintegy 3,7 millióan élnek török menekülttáborokban, legtöbben a polgárháborús Szíriából, vagy Irakból és Afganisztánból érkeztek. Ugyanakkor tízezrek rekedtek a határ szíriai oldalán, akik alig várják, hogy megnyissák a határokat nyugat felé. Az EU-török menekültügyi megállapodás, ha recsegett-ropogott is, de az elmúlt 4 évben működött.

Az utóbbi hónapokban azonban mintha kezdett volna meginogni a rendszer. Mindez azzal kezdődött, hogy a török hadsereg és a helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg 2019 őszén offenzívát indított a kurdok ellen északkelet Szíriába. Ankara akkor terrorveszélyre hivatkozva igazolta a „Béke forrása” névre keresztelt hadművelet legitimitását. Erdogan török elnök célja akkor egy biztonsági övezet létrehozása volt a török-szír határ mentén ahová a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek hazatérhetnek. A nyugat és Bassar el-Aszad szír elnök is hevesen tiltakozott az offenzíva ellen.

Kurd katonák Szíriában

Közben nem csitultak a harcok Szírián belül sem az Aszad elnököt támogató csoportok és a kormányellenes, javarészt Törökország által támogatott milíciák között. Az elmúlt hetekben Ankara katonai erősítést küldött Idlíbbe, a török katonák és a szíriai kormányerők közt pedig azóta több összecsapás történt.

Idlíb és környéke évek óta a felkelők utolsó bástyájának számít Szíriában – emlékeztet az MTI. A térséget a korábban an-Nuszra Frontként ismert és az al-Kaidával szövetséges Haját Tahrír as-Sám (HTS) ernyőszervezet dzsihadistái, továbbá más kisebb iszlamista milíciák, illetve a török támogatást élvező, mérsékelt lázadócsoportok tartják ellenőrzésük alatt. Egyes hírek szerint a szíriai polgárháború 9 évvel ezelőtti kitörése óta nem fenyegetett akkora humanitárius válság, mint napjainkban.

A határ szíriai oldala

A kiújult harcok százezreket fog ösztönözni arra, hogy elhagyják otthonaikat. Idlib és környéke eddig is a humanitárius katasztrófa szélén táncolt. Az ott élők többsége a szír polgárháború 9 éve alatt költözött az északkelet-szíriai tartományba. Az ENSZ becslései szerint – világít rá a vox.com – 2019 decembere óta 900 ezer ember kelt útnak Idlib tartományból a török határ irányába. A leginkább nőkből és gyermekekből álló csoportok mind a török határ felé tartanak, abban a reményben, hogy Ankara megnyitja kapuit, de ez többé nem fog megtörténni. Azok, akik mégis megpróbálják, az életükkel játszanak.

Török katonák a határnál A 25 éves Daboul a török határhoz közeli Aqrabat faluban él, Idlib tartományban. Családja még Aleppóból menelült ide évekkel ezelőtt. Sokáig csak néhány száz lakos adta a közösséget, de mára több mint 10 ezren települtek a környékre, akik javarészt összetákolt sátrakban laknak. Vannak olyan szerencsések, akik házakban élnek – ecsetelte a körülményeket a vox.com riporterének Elizabeth Tsurkov, az amerikai Külügyi Kutató Intézet Közel-Kelet szakértője, de ennek az az ára – tette hozzá, hogy van, amikor 7 család zsúfolódik össze néhány szobában.

Jelenleg a hideg, télies időjárás az egyik legnagyobb probléma a kiújult harcok mellett. Omar Al-Hiraki egy északkelet-szíriai kórház sebésze. A vox.com riporterének elmondta, hogy már két gyermek halálát okozta kihűlés, és most nagyon sok hasonló beteget kell ellátniuk. Áram és meleg nélkül a családok mindent elkövetnek, hogy valahogy kibírják a telet – mondta Omar. Mesélt egy olyan családról, akik sajnos megfulladtak, mert a sátorban nem volt szellőzés, a gázmelegítő szivárgása ezért megölte az egész családot.

Folyamatosak az Aszad-rezsim bombázásai Idlib tartományban, másrészt viszont a felkelők is nyomulnak előre és foglalnak vissza területeket a kormányerőktől. A rövidebbet pedig mindig a lakosság húzza. Ha egy faluba például betörnek a lázadók, akkor a legkegyetlenebb eszközökkel kínozzák meg az embereket, de a légi csapások is tizedelik a lakosságot.

Ráadásul az Oroszország által támogatott Aszad-rezsim bombái nem kímélik az egészségügyi intézményeket sem, így Al-Hariki kórháza is állandó rettegésben látja el a főként civil sérülteket. „Ezek az emberek két tűz közé kerültek: nem engedik be őket Törökországba, de a szíriai kormánytól sem kapnak támogatást”. Ezt már Jasmine El-Gamal, az amerikai Atlanti Tanács eseti főmunkatársa mondta. A menekültkérdés tehát már nem korlátozódik pusztán a Törökországban rekedt menekültekre.

Ha megindulnak Európa felé

Nagyon hamar elterjedt a Törökországban élő menekültek között, hogy a kormányzó török Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) szóvivője, pénteken a CNN Türk hírtelevízió élő adásában Ömer Celik kijelentette, Törökország már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni a menekülteket. A hírre azonnal megindult a készülődés. Hivatalos utasítás szerint a rendőröknek és a határőröknek át kell engedniük az embereket, mind a tengeren, mind a szárazföldön – írja a The New York Times.

Szíriai menekültek Menekültek egy csoportja még péntek kora reggel neki indult a görög határ felé. Vannak, akik gyalog, míg mások taxival teszik meg az utat. A 16 éves afgán menekült Sahin Nebizade elmondta, miközben egy isztambuli taxiba pakolták be a bőröndjeiket, hogy a televízióból hallottak a határnyitásról. „Eddig Isztambulban éltünk, de most Edirne városa felé tartunk, onnan pedig irány Görögország” – tette hozzá, majd beült a taxiba.

Farkasszemet néz egymással Moszkva és Ankara

A The New York Times elemzése szerint az oroszok támogatását élvező Aszad-rezsim azt a célt tűzte ki, hogy végleg visszafoglalják a lázadók kezén lévő Idlib tartományt. Tekintettel arra, hogy a felkelők Ankara bizalmát élvezik, a jelenlegi helyzetben a NATO-tag Törökország egyre közelebb kerül, hogy közvetlen fegyveres konfliktusba kerüljön Oroszországgal.

Csütörtökön ráadásul a török hadsereg 30 éve nem tapasztalt veszteséget szenvedett Szíriában. 33 török katona ugyanis meghalt, és mintegy 30 pedig megsebesült egy légicsapásban a Törökországgal határos északnyugat-szíriai Idlíb tartományban. A hírek szerint a támadást a szíriai kormányhadsereg vagy a vele szövetséges Oroszország légierője hajthatta végre. Válaszul azontúl, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök rendkívüli ülésre hívta össze közvetlen stábját, kijelentette, egy eddiginél is komolyabb ellencsapásra számíthat Bassar el-Aszad elnök hadserege. Erdogan közben telefonon egyeztetett Putyinnal pénteken.

„Viszonylag hamar eldöntöttük, nem állítjuk meg sem vízen, sem szárazon a szíriai menekülteket Európa fel” – mondta egy neve elhallgatását kérő tisztségviselő a The New York Times riporterének. Hozzátette, „minden menekült – köztük a szíriaiak előtt is nyitva áll a kapu az Európai Unióba.”

Erdogan fenyegetése

2016 óta az Európai Unió Törökország kezében volt, már ami a menekültügyet illeti. Ezt a helyzetet Erdogan előszeretettel ki is használta, és nem egyszer fenyegetőzött azzal, hogy kinyitja a határait Európa felé. Mindeddig ezek csak szavak maradtak. Brüsszel tisztában van azzal, hogy egy újabb menekülthullám hatalmas válságot idézhet elő az unióban. Nem véletlenül vállalta annak a felelősségét, hogy diplomáciai úton tartja kézben mind Moszkvát, mind Ankarát. Az ENSZ is számos alkalommal javasolta a tűzszünet életbe léptetését a szíriai felkelők és a kormányerők között, de ezt mindeddig elutasították a felek.

A csütörtöki bombázást Ankara sem hagyta szó nélkül. A Reuters hírügynökségnek a török biztonsági erők két tisztje pénteken azt mondta, hogy a török hadsereg tüzérsége válaszul lőni kezdte a szíriai kormányerők idlíbi állásait.

A amerikai külügyminisztérium is feszülten figyeli a török-szíriai határon kitört konfliktust, tekintettel arra, hogy NATO-szövetségest ért légicsapás. Antonio Gutteres ENSZ-főtitkár is súlyos aggodalmának adott hangot az idlibi-eszkaláció miatt.

Itthon

Erdogan megnyithatja a határait Európa felé, de egy újabb menekülthullám érheti el Törökországot