Szanyi szerint az MSZP EP-kudarcához vezető út a Tóth Bertalan elnökké választását eredményező 2018-as MSZP-kongresszust követő elnökségi ülésen kezdődött, amikor a frissen megválasztott Tóth Bertalan közölte az elnökség tagjaival, hogy Ujhelyi Istvánt bízza meg ügyvivőként az EP-választás előkészítésével, majd az ezt követő elnökségi ülésen újabb ügyvivőket nevezett ki, ahogy Szanyi fogalmazott: „nagyszerű fizetésekkel”, zömmel az elnökség, részben az országgyűlési frakció tagjai közül.

Szanyi szerint „ez volt az első lépés a megválasztott vezetők megosztása során, hiszen lettek, akik az elnök utasítási rendszerébe kerültek, a többiek számára pedig az ellényegtelenítés maradt”, és maguk az elnökségi ülések is egyre inkább formálisakká váltak, miközben mind Szanyival, mind Mesterházy Attilával szemben megfogalmazódtak a kizárásukra vonatkozó indítványok.

Elaludtak a kampány előtt

Szanyi szerint az Ujhelyi ügyvivővé választásától választási kampányidőszak kezdetéig kilenc hónapban „nem sok minden történt”, ugyanakkor – teszi hozzá a leköszönő EP-képviselő – született egy alapjaiban elfogadható választási program, ám „a kampánymenetrend leginkább kitöltetlen rubrikákból állt”. Használhatatlannak tartja ugyanakkor az MSZP „Haza. Szeretet. Európa.” kampányszlogenjét, amely szerinte annyira általános, hogy „bármelyik párt minden további nélkül a mellére tűzhette volna, vagyis ebből kicsit sem fakad, hogy miért is kéne a szocialistákra szavazni”.

Bár Szanyi szerint az MSZP-nek volt támogatnivaló, helyes ötlete a “szociális Európa” képében, a párt mégsem ezzel, hanem a „van közös lista” szlogennel kampányolt. „Hadd ne részletezzem, mennyire hidegen hagyta az embereket, hogy a 2018-ban kötött MSZP-Párbeszéd szövetség közös listáját valamiféle innovációként akartuk forgalmazni” – fakadt ki Szanyi, hozzátéve: mindezt tetézte Láng Balázs bukott kommunikációs igazgató (saját szavai szerint) “nünükéje”, a HUEU kék szívecske.

„Azon felül, hogy a kék szív pont az Európai Néppárt szimbóluma, nem kell sok spiritusz annak belátására, hogy a szavazólapokon nem szerepelt sem ‘közös lista’, sem ‘kék szív’, hanem egészen más, azaz szikáran a pártok és jelöltjeik nevei, illetve emblémái”

– írja levelében Szanyi Tibor.

Így zajlott a listaállítás

Szintén katasztrofális volt Szanyi Tibor szerint a februári EP-listaállítás. A lista élére annak ellenére Tóth Bertalan került, a második pedig Ujhelyi István lett, „holott a 2018. december 14-én lezárult hivatalos jelölési folyamat eredménye eléggé világos volt, a legtöbb jelölést kapottak sorrendje: Szanyi, Gurmai, Ujhelyi”. „A párt tagságának akaratát és a párt belső szabályait durván felborító elnöki előterjesztés további gyengesége az volt, hogy az MSZP részéről előzetesen mindösszesen kilenc (!) személy kapott jelölést, a többi nevet az elnök egymaga rakosgatta fel, bár a tagság által javasolt 9-ből 1-et így is kihagyott (Veres Jánost)”.

„Amikor megkérdeztem az elnököt, hogy mi indokolja önmaga önkényes előretolását, a válasza az volt, hogy így akar magának “mozgásteret” teremteni (jelentsen ez bármit is). Szóval a listavezetőnk egy mandátumot valójában nem akaró, a közvélemény részéről kevéssé ismert politikusunk lett, aki egy “Jolly Joker”-ként fogta fel az első helyet. A választópolgár számára nem is lett vonzó ez a képlet” – idézte fel a Tóth Bertalannal folytatott vitáját Szanyi Tibor, aki szerint egészen furcsa körülmények között dőlt el az is, hogy Ujhelyi István kerül a lista második helyére, és nem Szanyi Tibor.

A kérdésről először is nyílt szavazással döntött a választmány, személyeskedő vita után. „A pattanásig feszült idegekkel szavazó választmányi tagok (és bizony szavazó nem-tagok!) egymás kezét rángatták le vagy fel, egyesek Ujhelyit is és engem is megszavaztak, (…) a pártfizetéssel is bíró szavazókat pedig egynémely pártvezető fixírozta éles tekintettel, konkrétan szemből. Eredmény: kihirdetett döntetlen, azaz az igazi fordulópontján nem változott meg az ezer sebből vérző elnöki lista, amit másnap a kongresszusunk - mi mást tehetett volna? - egy erősnek éppen nem mondható kétharmaddal szentesített.”

Tóth Bertalan „bődületes felelőssége”

Szanyi szerint ezen az estén közölte Tóth Bertalannal, hogy „bődületes felelősséget vállalt fel azzal, hogy egy általa erővel kettéosztott párttal vág neki a választásoknak, hiszen ha az MSZP-t nem volt képes 8-9 hónap alatt integrálni, akkor a szavazóbázisunk egy táborba terelése aligha fog sikerülni”. Tóth válasza a levél szerint ez volt: tudom.

Szanyi Tibor szerint pártja vezetése a kampányidőszakban is háttérbe szorította őt, miközben a pártelnök/listavezető egyszerűen nem adott interjút számos kulcsfontosságú médiának, így pl. a HVG-nek. A “nem-nyilatkozási” jelenséget onnan észleltem, hogy miközben aktívan kerestem a médiafigyelmet, egyre sűrűbben azzal a fallal szembesültem, hogy ha a listavezetőnket nem bírják szóra, akkor tőlünk másnak sem adnak teret.

A szervezetlen MSZP-kampánnyal Szanyi szembeállította a DK „irigylésreméltó” országjárását, ahol a kampánybusz „a listavezetővel (!) és utazó közönséggel járt, s ebbe simán belefért az utolsó napon az összes megyét átfogó sprint”. „A helyiek tehát nem csak egy buszt aktivistákkal, hanem a DK-lista első három helyezettjét várhatták, láthatták egyszerre. A sajtó is jobban tudta ezt kezelni, mert nem 5-10 ember szétszórt mozgását kellett figyelje, hanem a vezérszereplők együttes akcióját” – írta levelében az MSZP alelnöke és távozó EP-képviselője.

„A facebookon elért törzsközönségünk, azaz nagyjából 2-300 ezer ember csak annyit látott, hogy prominenseink ámokfutásszerűen jelentkeznek be innen-onnan, egymást dícsérgetve-ölelgetve mondanak hatalmas luftokat.

Aki viszont nem nézte rendszeresen a kampányfőnök élő facebook bejelentkezéseit, tehát a szavazópolgárok elsöprő többsége egyszerűen nem észlelte pártunk kampányjelenlétét, legfeljebb kósza plakátok, internetes reklámok jutottak el hozzá.

Elakadt a lélegzetem, amikor meghallottam, hogy választókörzetenként ezer szórólapunk volt, vagyis a legoptimistábban nézve is a szavazópolgárok legfeljebb 1 %-át értük el ezzel a technikával” – értékelt az MSZP kampányteljesítményét Szanyi Tibor, azt a kérdést is feltéve: „Számomra külön talány, mi lett a kampányzárásra állítólag 1,5 millió példányban kinyomtatott Népszava különszámunkkal, ugyanis kifjezett keresésem dacára sem leltem olyan embert, aki látott volna ilyet. Ha neked mégis lenne május 25-i Népszava különszámod, hálás lennék ha megmutatnád nekem, mert - egy zavaros választ ugyan kaptam - de a mai napig sem tiszta előttem, hogy a pártelnök listavezető ténylegesen miért szorgalmazta, hogy hárítsam el, ha a szerkesztők interjút kérnének tőlem…”

Bangóné „kommunikációs atombombája”

Szanyi „kommunikációs atombombának” nevezte Bangóné Borbély Ildikó patkányozását, aki súlyos hibának tartja, „Kínából (!) egy hét távollét után (!) éppen hazaérkező listavezetőnk, illetve kampányfőnökünk erre még rá is szórt néhány lapáttal a “patkánykormány” fogalmának bevetésével, amit egy nap után - zavaros magyarázkodás közepette - vissza is vontak”.

„Ezzel az akciósorral kivégeztük a “Haza. Szeretet. Európa.” szlogenünket, hiszen Magyarországhoz méltatlan, a szeretettől roppant távol álló és az európai vezető jelöltünk Frans Timmermans által épp párhuzamosan elítélt megoldásba bonyolódtunk” – értékelte az MSZP Patkány Hadműveletét Szanyi Tibor.

„Korrekciók helyett zsigerből rohangáltunk, nyilatkoztunk, amit csak betetézett, hogy a kommunikációs igazgatónk a sajtó velünk nem feltétlenül ellenséges két fontos orgánumát (ATV, Hír24) nyilvánosan és jó hangosan “fideszbérencnek” nevezte.

Innentől kezdve nem véletlen, hogy a kampány utolsó hetében szinte minden média arról cikkezett, hogy az MSZP kampánya összeomlott” – értékelt Szanyi Tibor, aki szerint „Hiába próbáltuk az ellenkezőjét bizonygatni, kiváltképp mivel az utolsó napokban már azon ment a könyörgésünk, hogy a baloldali szavazók ne a “Klárira” (ez a megnevezés önmagában vállalhatatlan), hanem a “Bence” (dettó) mandátumáért szavazzanak ránk. Ebben az időszakban egy szánalmas Ujhelyi-Jávor “reality-show”-t láthattunk, amelyben indirekte engem gyaláztak, mondván hogy kettejükön kívül senki más nincs, aki oly szorgosan dolgozott volna az EP-ben, tehát ők ketten érdemlik meg a mandátumot.”

Ujhelyi, a kampányfőnök

Szanyinak lesújtó a véleménye Ujhelyi István kampányfőnöki teljesítményéről is. „Valószínűleg másként alakult volna sok minden, ha a kampányfőnökünk koncentráltan a pártunk műveleteit irányította volna, minthogy ehelyett egyféle vezéraktivistaként lényegében a saját egójával és PR-jával foglalkozott”. Szanyi Tibor kitért a saját felelősségére is: „nem vertem eléggé az asztalt, illetve az illetékesek fejét, igaz abból a megfontolásból, hogy fenn akartam tartani a “kampány idején (!) legfegyelmezetebb katona” jeligéjű magatartásomat”.

Ezen túlmenően Szanyi szerint az is probléma, hogy az MSZP bizonytalankodott a barát/ellenség mátrixban. „A Fidesz nyilván az ellenfél kategóriába sorolandó, bár a párhuzamosan kipattant zuglói Fidesz-MSZP mutyi vádja ezt is árnyalja. Az viszont nem csak rajtunk múlott, hogy a Fidesz kit emelt a fő ellenfél - azaz a médiahorizont - talapzatára, s ez kimondatlanul is a DK lett, minthogy a Fidesz legfőbb mondandójának, a bevándorlásellenességnek ők voltak a legmarkánsabb hazai kritikusai. Ám ez a probléma kevésbé a kampányunkhoz, hanem inkább az általános politikai stratégiánkhoz tartozik, hiszen ha a Fidesz főprojektjének legfontosabb szimbolikáját, azaz “a fal” fennmaradását kitartóan támogatjuk, úgy kevés esélyünk van főellenféllé válni.”

Szanyi szerint „nagy csalódás, hogy a Párbeszéd szavazói nem jelentek meg az oldalunkon - ha voltak egyáltalán, de ha voltak is - alighanem a Momentumhoz mentek át”. „Magatartásukat minden bizonnyal az is befolyásolta, hogy Karácsony kimaradt az EP-kampányunkból, aminek fényében nem kizárt, hogy igaz lehet valami abból a bennfentes szóbeszédből, miszerint Gyurcsány Ferenc kérte ezt tőle, a DK főpolgármesterjelölti támogatásának fenntartása áraként. Attól tartok, hogy a liberális (tehát nem baloldali) Gyurcsány sokszoros árulása most ugyanerre a terepre rángatta Karácsonyt” – tette hozzá a volt MSZP-s EP-képviselő.

Nincs felelősség

Ráadásul – tette hozzá az MSZP alelnöke – óriási probléma, hogy „ennek a förtelmes kudarcnak az egyik (ha nem a) legfőbb felelősét mégis felszereltük az egyetlen EP-mandátumunk 5 évre szóló birtoklásával”. „Szerintem aligha gondolkozhat értelmes jövőben az a párt, amelyik a legnagyobb bukása arcát teszi európai arcává” – értékelte ezt Szanyi Tibor.

Arra a kérdésre, hogy „személyes sértettsége” vezeti-e, amikor megfogalmazza elemzését, Szanyi Tibor úgy válaszol: „Igen és nem! Leginkább azt sajnálom, hogy a pártunkkal történt gyalázatot benyeltük. A következmény nélküliség és a bénult reakcióképtelenség ugyanis minden választópolgár tudatalattijában azt rögzíti, hogy ha ránk szavaz, vele se fog történni semmi jó, s ebben sajnos akár igaza is lehet.”

atv.hu

Itthon

Szanyi kegyetlenül beleszállt Tóth Bertalanba és Ujhelyibe