Németországot is megbénította a magyar Audisok sztrájkja

Ahogy arról már mi is beszámoltunk, az Audi-sztrájk napok óta megbénítja a munkát Győrben, megállapodás pedig továbbra sincsen a munkavállalók és a cég között. A múlt csütörtökön megkezdett munkabeszüntetés ma is folytatódik, aminek következtében a motor-és járműgyárban teljesen leállt a termelés. A munkabeszüntetés jelentőségét jól példázza, hogy a termeléskiesés miatt hétfőn leállították a gyártást az Audi központi üzemében, a bajorországi Ingolstadtban, mert hiányoznak a Győrben készített motorok.

Az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) tehát már a 120. órát is átlépte a meghirdetett egyhetes munkabeszüntetésből. Adódik viszont a kérdés, hogy ami sikerül az AHFSZ-nek, az miért nem sikerül – vagy legalábbis vontatottan halad – a többi szakszervezetnek, miközben a nyomás – részben a decemberben elfogadott túlóratörvény, és az annak nyomán kirobbant tüntetéshullám miatt – egyre nagyobb a szakszervezeteken. Január elején az országos sztrájkot előkészítő bizottságban együtt dolgozó szakszervezetek még követeléslistában rögzítették az országos munkabeszüntetés céljait. Bár a bizottság hetente ülésezik, most mégis úgy tűnik, hogy – több okból kifolyólag is – egyre távolabb kerülnek az országos sztrájktól. Böcskei Balázs az IDEA Intézet igazgatója egyébként pár napja azt nyilatkozta az ATV Start című műsorunkban, hogy stratégiai és taktikai hiba volt az országos sztrájk meghirdetése a túlóratörvény elfogadása miatt a szakszervezeti vezetők részéről.

Kordás: van esély az országos sztrájkbizottságra

Bár egyelőre nem alakul meg egy országos sztrájkbizottság, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke az atv.hu-nak azt mondta: az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációs Bizottság múlt pénteki ülése után újabb két szervezet csatlakozott hozzájuk: egy konföderáció és egy ágazati szakszervezet. Kordás László szerint ez még „simán kifuthat oda, hogy meglesz a bizottság”. A szakszervezeti vezető arról is beszámolt, hogy az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára hamarosan Magyarországra jön, akivel a jelenlegi helyzetről, a demonstrációk kiértékeléséről fognak beszélni, és mint mondta, külföldről sokan támogatják őket a törekvéseikben.

Kordás László most úgy látja, hogy egyre bővülő létszámban vettek részt az utcai és egyéb megmozdulásokon is, ezért „nem írná le a történetet”. A cél pedig – és ő is azon lesz –, hogy egyre többen csatlakozzanak a sztrájkelőkészítő bizottsághoz, és olyan akcióegység alakuljon ki, amely rugalmasan tud reagálni az eseményekre, helyzetekre. A MASZSZ elnöke abban bízik, hogy az Audi történései új lendületet adhatnak a jelenlegi helyzetnek, és a munkavállalók elhihetik: ha ott meg tudták csinálni, akkor talán ők is képesek rá a saját cégüknél.

Megosztja a tagokat az országos munkabeszüntetés gondolata

A Pedagógusok Demokratikus Szervezetének (PDSZ) – amely már csatlakozott az országos sztrájkbizottsághoz – elnöke hozzátette, hogy a demonstrációkkal mindenki egyetért az előkészítő bizottságban is, az országos megmozdulás viszont már megosztja a tagokat: eddig négyen csatlakoztak. Szűcs Tamás azonban reménykedik abban, hogy csatlakoznak további szervezetek, a pénteki ülés nagy kérdése pedig az szerinte, hogy a versenyszférához köthető fajsúlyosabb szereplők is csatlakoznak-e. Majd kiemelte: a korábban megfogalmazott dokumentum (négy követelés) is változott, annyiban, hogy az jobban megfeleljen a sztrájk követelményeinek.

Hogy mennyire van esélye egy országos munkabeszüntetésnek, a PDSZ elnöke óvatosan azt felelte: az, hogy egyszerre, egy időben, mindenhol legyenek sztrájkok, nehezen kivitelezhető, amelynek oka az, hogy a közszolgálatban komoly feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki sztrájkot tarthasson. A helyzetet egyébként az sem könnyíti meg, hogy a versenyszférában sem egy az érdek, vannak helyek, ahol tartanak még a bértárgyalások, de annak hiányában sem mozdítaná előre az országos munkabeszüntetést az a tény, hogy munkáltatók sokaságával kellene előtte tárgyalásokat folytatni. Arra viszont lehet esély Szűcs szerint, hogy koncentráltan, „viszonylag egy időben” sok munkahelyen tartsanak sztrájkot.

Az MKKSZ beleáll: márciusban kiterjedt (országos) munkabeszüntetésre készülnek

Kérdés tehát, hogy lesz-e országos munkabeszüntetés, mint ahogyan az is, hogy megalakul-e végül az országos sztrájkbizottság. Ebben az esetben az is kérdés lehet, hogy hány szervezet részvételével alakul, és hogy azok a közszférát vagy a versenyszférát képviselik-e. Annak ellenére, hogy Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációs Bizottságnál kérdések sora vetődik fel, van olyan ágazat, amelynél ténylegesen országos kiterjedésű munkabeszüntetésre kerülhet sor. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) ugyanis az önkormányzati köztisztviselők, és a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében, a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében pedig a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével közösen csaknem 200 ezer munkavállalóért hirdettek országos sztrájkot.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke az atv.hu-nak azt mondta:

kérdés még, hogy a kormányzat hogyan reagál a követeléseikre, de akkor is megtartják a sztrájkot, ha egyedül maradnak az ágazati követeléseikkel, a saját szakszervezeten belül legalábbis meg fogják teremteni az ágazati szolidaritást.

A sztrájkelőkészületek is megkezdődtek már az MKKSZ-nél, miután mind a három területen elkészítették már a törvényes sztrájk forgatókönyvét, amely a lakosság tájékoztatásától kezdve mindent magába foglal. A vezető kiemelte, hogy hamarosan hétezer munkáltatóval kerülnek kapcsolatba, mert bár erről a kormányzat dönt, de mint mondta, a sztrájktörvényhez igazodva a munkáltatókkal kell először beszélni. Ők nyilatkozhatnak csak arról, hogy a követelések nem rájuk tartoznak, és csak ezt követően vihetik tovább a tárgyalásokat. Boros Péterné kiemelte: ez a garancia arra, hogyha bírósághoz fordulnak, akkor igazolva legyenek. Kijelölt tárgyalófél a kormány részéről egyelőre nincsen.

Az MKKSZ mellett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is létrehozta a sztrájkbizottságot, amelynek elsődleges célja a köznevelési követelések elérése, igaz, ebben általános érvényű követelések is helyet kaptak.

Szűcs Tamás elmondta: egyelőre nem csatlakoztak hozzájuk, de nyitottak a köznevelésben résztvevő szervezetekre. Boros Péterné pedig az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság (OKSZ) szerepéről is beszélt, amelynek hétfői ülése után elmondta: többek között keresetnövelésre szeretnének javaslatot tenni a kormányzat számára, bár a bizottság nyomásgyakorló eszközeiről a hétfői ülésen nem esett szó. Az OKSZ-ben egyébként azt vizsgálják a tagok, hogy a közszolgálat terén milyen célkitűzéseket akarnak megfogalmazni a szakszervezetek, amelyekben egységesek tudnak lenni és a konföderációkon is átível. Míg a fentebb említett általános sztrájkelőkészítő bizottság létrehozása a verseny- és közszférára lett meghirdetve, addig az OKSZ egy speciálisabb forma, amely a közszolgálat követeléseit fogná egybe, és közvetítené a döntéshozók felé. Hogy mennyi esély van egy átfogó, közszolgálatot érintő sztrájkra, az még kérdéses, Boros Péterné mindenesetre azt mondta: ők már elhatározták és ágazati szinten (MKKSZ) „meg is fogják tenni”.

Itthon

Sztrájkol az MKKSZ, de követheti-e bárki őket országos szinten?