A legfontosabb gazdasági mutatók pozitív irányba mozdultak el az elmúlt években, amely kedvezően hatott a hazai lakosságra. A foglalkoztatottság növekedésén és a jövedelmek emelkedésén túl a szegénység is csökkent – összegezte röviden a 2018-as Társadalmi Riport egyik tanulmány, amely arra kereste a választ: mit és mekkora mértékben részesedett ebből a hazai cigányság, amely köztudottan az egyik „legsérülékenyebb” pozícióban lévő társadalmi csoport ma Magyarországon.

A tanulmány rámutat: a pozitív változások a romákat is elérték, előtte viszont jöjjön néhány adat a szegénységről. A teljes magyar népesség csaknem 30 százaléka élt szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben 2009-ben. A negatív csúcs 2013-ra tehető, azóta viszont csökkent, mígnem 2017-ben 25,6 százalékon állt. Fontos kiemelni: a szegénység háromszoros arányban érte el a romákat a nem romákhoz képest: a romák háromnegyedével (75,6 százalék) szemben a nem romák negyede (24,7 százalék) élt szegénységben vagy kirekesztettségben. Igaz, mindkét szám jelentős javulást mutat 2017-ben, a 2014-es értékekhez képest.

Az elmúlt évek gazdasági növekedése tehát a magyarországi romákat is elérte – részben. Elsősorban a foglalkoztatottság tekintetében javult a helyzetük.

Jövedelmükben viszont ez nem jelentett nagyobb ugrást, hiszen a foglalkoztatottságuk a munkaerőpiac alacsonyabb szegmensében, a közfoglalkoztatásban és a munkaerőpiac marginálisabb részein javult.

Érdekes lehet, de a romák foglalkoztatottsága nőtt a leggyorsabb ütemben minden más társadalmi csoporttal összevetve: 2013-ban 26 százalékuk, 2017-ben már 45 százalékuk dolgozott. Ennek egyik jelentős forrása a közmunka, az ott kapott bér viszont 2013-ban csak 77 százaléka, 2017-ben pedig 64 százaléka volt a minimálbérnek. A tanulmány azt is kiemelte: európai összevetésben a magyar cigányság helyzete – minden hátrányuk és lemaradásuk ellenére – még az egyik legjobbnak mondható Dél- és Kelet-Európán belül.

A romák társadalmi integrációjának kulcskérdése az iskolázottság: iskolai életút meghosszabbítása és az oktatás minősége. Az iskolázottsági mutatók azonban szintén felhívják a figyelmet: szakadék tátong a roma és nem roma lakosság között. Előbbiek között négyszer annyian vannak azok, aki legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkeznek, és az iskolaelhagyás is nagyobb részt a cigányságot sújtja. A tanulmány mindezek alapján azt emelte ki: a magyar iskolarendszer lényegesen többet tehetne azért, hogy a roma fiatalok később, magasabb és jobb minőségű képzettséggel, ezáltal jobb munkaerőpiaci és életesélyekkel kerüljenek ki a munkaerőpiacra.

Itthon

Mit éreznek a romák az elmúlt évek növekedéséből?