Lánczi András már a fórum elején leszögezte: „nem lesz radikális” az egyetem átalakítása, és kimondott cél, hogy utóbbit a hallgatók bevonásával kívánják elérni. Hozzátette: a folyamat végére – remélhetőleg – egy világszínvonalat elérő egyetem lesz a Corvinus, mindez 2030-ra teljesíthető is. A rektor ennél a kérdésnél úgy véli: a sikeresség mércéje az lesz majd, hogy a jövőben a középiskolák padjait koptató diákok a Corvinust választják-e majd ahelyett, hogy kimennének külföldre.

„Ilyen világban élünk, nincsen bebiztosítva semmi és senki” – emelte ki Lánczi, majd azzal folytatta, hogy a hallgatókért, a programokért és kutatási pénzekért is, vagyis sok mindenért harc folyik a felsőoktatásban. Emiatt kell lépni, mert az egyetem jelenleg nem tud többet nyújtani a hallgatóknak, de pozitívan tekint a jövőbe: szerinte ugyanis ki tudnak lépni ebből az ún.: „közepes fejlettség, közepes teljesítmény” csapdájából.

Lánczi Andrást a kancellár követte, aki nagyjából ugyanazokat tudatta a megjelentekkel, amelyeket már korábban különböző médiumokban elmondott. Pavlik Lívia ismét kiemelte:

2020-tól olyan hallgatókat vesznek fel „nem saját zsebre menő játék” formájában, akik bár önköltséges finanszírozási formára jelentkeznek, de elnyerhetik az ösztöndíjat, amelynek ellenértéke az alapítványtól jön majd az egyetem irányába.

Minden bizonnyal Pavlik is meghallotta azokat a kritikákat, amelyek korábban az új ösztöndíjat érték, miszerint, az ösztöndíj elnyerése időben távol esik a jelentkezéstől, vagyis hiába jelentkezik valaki 2020-tól az egyetemre, csak önköltséges formában teheti meg, és az ösztöndíjat csak bőven azután kaphatja meg, ha fel is vették, és még akkor sincs arra garancia, hogy megkapja a segítséget.

A kancellár mindeközben azt is elmondta: időközben a tárgyalások is haladnak, és

„most már szinte bizton állíthatjuk”, hogy az egyetem által állami tulajdonként használt épületek az egyetem tulajdonába, és nem az azt fenntartó alapítvány tulajdonába kerülnek.

Hozzátette, hogy a „C” épületért – amelyet jelenleg bérel az egyetem, és nagyjából 8-9 év múlva jár le a bérleti idő – még komoly harcok folynak, hogy az állam megszerezhesse, majd innen kerüljön át az egyetem közvetlen tulajdonlásába.

A vezetőség után a hallgatókon volt a sor, hogy feltegyék kérdéseiket, amelyek bőven voltak. Csaknem egy egész órán keresztül záporoztak a kérdések, a legtöbben az egyetem autonómiája miatt aggódtak, de szóba került az is, hogy az intézmény elitegyetemmé válhat. Volt, aki Pavlik Líviához fordult, és feltette a kérdést: vállal-e személyes felelősséget arra, hogy a tandíjak nem fognak emelkedni.

A kancellár nem vállalta, főleg nem a 2030-as távlatig, ugyanakkor azt elmondta, hogy rövid távon ezzel ténylegesen maga alatt vágná a fát az intézmény. Ugyanakkor – tette hozzá – később, ha „a bizalom, a minőség, és minden más indokolja”, akkor rosszul tenné bármilyen intézmény, ha nem élne a lehetőségeivel, hiszen a pénzügyi lehetőég tartalomra váltható, és jelen esetben is jogszabályi megkötései vannak annak, ami plafont szab az önköltségnek.

Az egyik fiatal egyenesen azt a kérdés tette fel, hogy miből gondolja a vezetőség, hogy az állami ösztöndíjas helyek csökkentésével vagy helyben tartásával lehet még versenyképessé faragni a Corvinust. A hallgató emlékeztetett: a CEU-n jóval magasabb az ösztöndíjasok aránya, megközelítőleg 80%, és öt tudományterületen is a világ 100 legjobb egyeteme közé sorolta őket a Quacquarelli Symonds (QS). Miért jó irány az – kérdezte –, hogy az elitképzés az a gazdag magyarok és külföldiek elitképzése legyen?

A kancellár ugyanakkor úgy véli: ez nem cél, hanem a folyamatok következménye. Az ösztöndíjas hallgatók aránya a jelenlegi 50-ről nagyjából 40%-a csökkenhet szerinte, amely képzési struktúra átalakulásából vezethető le, amely már a versenyképesség irányába hat szerinte. Azt is kiemelte: a külföldi hallgatókkal ugyanakkor a finanszírozási rendszer is átalakulna, hiszen ők nem kapnak állami ösztöndíjat, bár – egészítette ki – Corvinus ösztöndíjat kaphatnak, mivel ennek feltételei különböznek a jelenlegi állami ösztöndíjas helyek feltételeitől.

Egy másik kérdésre, miszerint hogyan fogják tudni biztosítani azt, hogy a magyarok helyei is megmaradhassanak, ha több külföldit várnak, a rektor válaszolt. Egyszerűen fogalmazott, mint mondta, „nincs kvótarendszer, teljesítményelv van”. A kancellár közben közbevetette: nagyjából annyi forrásra számítanak a megújuló ösztöndíjnál, mint amennyit az állam most ad a jelenlegi állam ösztöndíjas helyekre, vagyis ugyanannyit szeretnének ingyenes képzés fordítására biztosítani. Pavlik itt kiemelte: magasan van a léc Corvinson, vagyis ezeket az embereket később is érdemes „megfinanszírozni”. Más lenne a helyzet, mondta el, ha olyan egyetemről beszélnénk, ahol például 380 ponttal bekerült hallgatók vannak ingyenes képzésen.

Itthon

Kemény kérdéseket szegeztek a corvinusos hallgatók egyetemük vezetésének