A Fidesz 2010-es hatalomátvételét követően a jobboldaliak körében – nem meglepő módon – ugrásszerűen megemelkedett a kormányba vetett bizalom. Ami viszont meglepő, hogy a baloldaliak körében is nőtt a kormány iránti elköteleződés, igaz, ez azóta enyhe mértékben csökkent – többek között erre hívta fel a figyelmet egy, a Társadalmi Riport legújabb kiadványában megjelent tanulmány. A bizalom terén érdemes még kiemelni – főképpen azt az adatsort, amelyben a pártpreferenciák mentén mérik a mindenkori kormányba vetett bizalmat –, hogy a szocialista kormányzás idején a jobboldali érzelműek jóval alacsonyabb mértékben bíztak az MSZP-SZDSZ kormány vezetésében, mint ahogyan a baloldali érzelmű emberek teszik most a Fifesz-KDNP kormányzással kapcsolatban.

Az Intézményekbe vetett bizalom Magyarországon és az Európai Unió országaiban című tanulmány egyik legérdekesebb megállapítása volt a fentiekben részletezett sorok, de a tanulmány – a címéből adódóan – az állampolgári bizalom és különböző intézmények viszonyát mérte nemcsak az Európai Unió szintjén, de kifejezetten Magyarországon is.

Ebben leírják, hogy a gazdasági válság éveiben ez EU számos tagországában jelentősen csökkent az intézményi bizalom, elsősorban a politikai intézményekkel kapcsolatosan. A tendenciát látva sokan a demokratikus intézmények csökkenő legitimációjáról, bizalmi válságról beszéltek. Ugyanakkor – világított rá a tanulmány – a bizalom csökkenése nem tartott sokáig, a válságból való kilábalás időszakában az intézményi bizalom is növekedett, még a gazdasági visszaesés által jobban sújtott országokban is (például Görögország). Mindezek mellett az intézményi bizalom szintje az EU-országok többségében 2016-ban is a gazdasági válságot megelőző évek értékei alatt maradt. Rávilágítottak arra is, hogy a bizalom növekedése ott volt magasabb, ahol a közszolgáltatásokat jó minőségűnek tartják, és ahol kisebb mértékű feszültséget éreznek a társadalmi csoportok között. Nagyobb mértékben növekedett a bizalom azokban az országokban is, ahol a gazdasági növekedés kedvezőbben alakult, valamint azokban, ahol a korrupció mértéke is alacsonyabb volt.

A tanulmányban természetesen Magyarországot külön részletezi. Eszerint 2007 és 2011 között nem csökkent a politikai intézményekbe vetett bizalom, de ez leginkább annak köszönhető – emelték ki –, hogy itt a gazdasági visszaesés már 2006-ban elkezdődött, és ez a kormányzat iránti bizalom jelentős csökkenéséhez vezetett már a 2008-as válság kirobbanása előtt is. A 2010-es választásokon hatalomra kerülő kormányzat iránt a jobboldali beállítottságú állampolgárok bizalma az intézményi bizalom növekedését eredményezte. Az EQLS (European Quality of Life Surveys) adatai szerint Magyarországon 2011 és 2016 között is nőtt a politikai intézményekbe vetett bizalom. Ennek mértéke ugyanakkor életkor és társadalmi státus szerint is eltérő.

Jól látszik, hogy az átlagosnál nagyobb mértékű volt a bizalom növekedése a középkorúak (35–64 évesek) körében, és az átlagosnál alacsonyabb az idősek körében.

Mindeközben a társadalmi státusz szerint tapasztalható eltérések azt mutatják, hogy az alacsonyabb státuszúak körében nőtt nagyobb mértékben a politikai intézményekbe vetett bizalom, a magas státuszúak körében viszont kisebb volt az emelkedés. Meglepőnek tűnhet, de az átlagosnál nagyobb mértékű bizalomnövekedés tapasztalható a munkanélküliek/inaktívak körében és a jövedelem szerinti legszegényebb negyedben, míg az átlagosnál alacsonyabb volt a bizalom emelkedése a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők és a magas jövedelműek körében.

A politikai intézmények mellett a tanulmány a jogrendszerbe, illetve rendőrségbe vetett bizalmat is részletezte. Itt az átlagosnál nagyobb mértékű a bizalom növekedése a középkorosztály és az alacsony jövedelmű negyedben, míg az idősek, a felsőfokú végzettségűek és a magas jövedelműek körében az átlagosnál kisebb mértékben nőtt a bizalom.

Itthon

A szegények és munkanélküliek bíznak a legjobban az Orbán-kormányban