Az LMP társelnök-választó tisztújító kongresszusa előtt négy nappal Ungár Péter hosszú levelet írt párttársainak, melyben pártja jelenlegi helyzetét elemzi, megoldási javaslatokat tesz a mérsékelt politikai centrum elfoglalására az LMP-s liberális-baloldali-jobboldali értékszintézis jegyében, s receptet kínál Orbán Viktor "koalíciójának" legyőzésére.

Augusztus végén Ungár Péternek az azonnali.hu-n már megjelent egy hosszabb írása, melyben eljutott annak megállapításáig, hogy az ellenzéki politika megbukott, és hogy nem szégyen olykor egyetérteni a Fidesszel/Orbán Viktorral egy-egy ügyben, például a migráció kérdésében.

"Két dolgot biztosan mindenki érez az LMP-ben. Az egyik az, hogy talán még sosem voltunk ekkora gödörben, a másik pedig az, hogy úgy kell kimásznunk belőle, hogy eközben az országot is magunkkal húzzuk, különben semmi értelme a küszködésnek"

- írja a portálunkhoz tegnap este kiszivárgott levelében. Szerinte ebből viszont az következik, hogy semmi értelme pontosan abba az irányba továbbmenniük, amerre eddig. Óv a hibák kisebb korrekciójának politikájától, miként a radikális fordulat kockázatától is, mert "vállalt értékeiket nem dobhatják sutba".

Ungár Péter ráerősít: ha a Fidesszel szembeni ellenzéki politika ma csak egyféle stratégiát ismer és az ellenzékiség mércéje a hangerő és az agresszív fellépés, akkor a választók jelentős része párt és képviselet nélkül marad. E stratégiának már csak "a túlzsúfoltsága" miatt is óvja az LMP-t, hogy beszálljon a ki utálja jobban Orbán Viktort-versenybe s megnyerje azt Gyurcsány Ferenc és a DK előtt. Számol azzal, hogy emiatt a pártok "duruzsoló osztályának militáns tagjai" felől tovább ömlik majd rájuk a gyűlölet. Ez viszont - mint írja - nem lehet mérce, mert azzal azt ismernénk be, hogy nincs különbség az 1990-es és 2000-es évek politikája és az LMP között.

Szerinte a visszafogottabb tónus nem fenyegeti a kormányváltást, "sőt, éppen ez a kormányváltás feltétele". Nincs az a Fideszes szavazó, aki bármilyen csalódott is pártjában, átjön az ellenzéki oldalra azt hallva, hogy ő az, aki hagyta magát átverni és megvezetni Orbán Viktor által, és hogy ő az, akinek az ország mai állapotát köszönheti, hogy ő az, aki hibát követett el pusztán azzal, hogy egyszer vagy többször korábban a Fideszre szavazott.

A régi ellenzék és néhány hozzájuk csatlakozó, legfeljebb életkorát tekintve új ellenzéki ott tévednek, hogy azt gondolják: aki már nem kormánypárti, az automatikusan ellenzéki szavazó lesz. Ungár Péter szerint ez az a tévedés, aminek az ára a harmadik kétharmad volt idén tavasszal. Semmi értelme azon versenyezni, hogy kinek mekkora szelet jut az elkötelezett 1,5 milliós ellenzéki szavazótáborból. A művelet, amire szükségünk van nem az osztás, hanem az összeadás - konstatálja levelében, és óvja LMP-társait az "ellenzéki véleménybuboréktól", ahol egyre radikálisabb a hangnem és egyre kisebb a tere a józan érvelésnek. Ne tévesszen meg senkit, hogy a médiában, a fórumokon ők a leghangosabbak. Ez nem az erő, hanem a tehetetlenség hangja. Az LMP akkor volt sikeres, amikor ezeknek a hangoknak ellen tudott állni, és ezt a képességet veszítjük el rohamos ütemben – figyelmeztetett.

"Sőt, mára ott tartunk, hogy az egykor külső támadások, már belső támadások. Többet árulózzuk mi egymást, mint ők minket. A saját folyamatos moralizálásunk paródiájává váltunk, leginkább akkor, amikor fontosabbnak tartottuk saját igazunk és felsőbbrendűségünk belső bizonyítását, mint a ránk szavazó több mint 400 ember képviseletét. Nem megvédtük azokat az embereket, akik vállalták a a párt képviseletének felelősségét, hanem részt vettünk és részt veszünk a levadászásukban: ennél nagyobb hibát egy párt nem követhet el. Ezzel pedig tálcán kínáltuk magunkat áldozatnak a régi ellenzék túléléséhez, semmibe véve ezzel mindent, amiért létrejöttünk" - gyakorolt erős önkritikát a levelében.

Ezúttal is a mérsékelt hang és az alternatív elképzelések mellett érvel, azok után is, hogy április 8-a után az LMP-re zúdult - megfogalmazása szerint - az ellenzéki pártok és sajtó csalódottsága, ők maguk pedig etikai bizottságosdi közreműködésével odaálltak áldozatnak - írja. Ungár Péter ugyanakkor nem veti el a radikális hangot sem, mint írja a kormányváltáshoz az erre reagáló szavazókra is szükség van. Az LMP bázisában is egyre jobban hallható az ő jelenlétük - ismeri el -, de szerinte a lényeg, hogy nemcsak rájuk van szükség van. Az ellenzéki oldalon nem egy a tábor, nem egy a zászló. De a radikalizmus szerinte egy ügy prioritásként való kezelésekor kell. Ilyen a tandíj ügye: mert rendszerkritikus, nem a Fidesz által kreált törésvonalra reagál, és a Fidesz alapvető legitimitását kérdőjelezi meg és érthető. A tanácsa: abba kellene hagyni a minden ellenzéki pártra jellemző "mindent minden szinten" kommunikációt. Nem kell mindenben megszólalni akkor sem, ha egy téma "egy tagunk nünükéje éppen".

Ungár Péter centrális erőtérrel szembeni hadviselésének a kulcsa, ami elvezethet szerinte a Fidesz ellenzék általi legyőzéséhez: mivel a Fidesz tábora egy koalíció, akkor tudnak győzni, ha sokszínűbb és szélesebb koalíciót építenek. "És ezt úgy tudjuk elérni, hogy elérjük a részeit a Fidesz koalíciójának is". Azaz, nem lehet mindig csak frontálisan nekifeszülni a kormánypártnak és elbizonytalanodó támogatóinak! - írja. "Aki szerint ez azt jelenti, hogy a Fidesz mellé álltunk, az semmit nem ért a politikából, és semmit sem ért Magyarországból" - nyugtatja levelében párttársait.

Koordináció az MSZP-vel

De mindez még csak azt sem jelenti, hogy ne lehetne koordinálni akár az MSZP-vel! - nyit Ungár Péter a másik oldal irányába is. De ez szerinte egy technikai kérdés,a választókat már fel is bosszantja a koordináció lebegtetése. "Legyen koordináció, ha annak tényleges, kézzelfogható eredménye van. De a politikánk nem szólhat csak erről, mert rengeteg olyan szavazó van, aki ennél jóval többet vár el a politikától. Ugyanúgy, ahogy nevetséges az, ha egy párt identitása az összefogás-összefogás kiabálása és nincs más politikai mondanivalója. De ugyanolyan nevetséges az is, ha egy pártnak az a politikai mondanivalója, hogy nincs összefogás és ebből vezet le minden erkölcsi és politikai állítást" - ennél többre van szükség – állítja.

A "többön" Ungár Péter arra a választói igényre gondol, hogy legyenek olyanok az ellenzéki pártok, hogy adott esetben rájuk lehessen bízni az ország kormányzását. „Már attól is többek lennénk, ha többféle hangot, többféle stílust, többféle alternatívát lennénk képesek felmutatni. Az Orbán takarodj! nem elég vonzó” - írja.

Az LMP-ben mindig is voltak jobboldaliak

Szerinte az LMP-s értékszintézis most értékelődik fel. "Nálunk érvényesül a liberális, a baloldali és a konzervatív hagyomány is", ma olyan értékeket kell összeegyeztetnünk, amelyeket korábban ellentétesnek kiáltottak ki. Mi olyan ügyekről is beszélhetünk, amire más ellenzéki pártok alkalmatlanok. Az LMP-ben például mindig is voltak jobboldaliak - ismeri el.

Aztán el is magyarázza: jobboldaliság alatt nem antiliberális fordulatot vagy gazdaságpolitikai jobboldaliságot ért, az LMP nem lesz támogatója a csak profitban gondolkodó globális neoliberalizmusnak (ellentétben például a Fidesszel - konstatálja). Jobboldaliak a nemzeti érdekek képviseletében, a helyi közösségek, határon túli magyar közösségek megőrzésének a kérdésében, "mert amit örököltünk, nem oldhatjuk fel veszteség nélkül egy arctalan globális masszában" - fogalmaz levelében.

Ráadásul Ungár Péter szerint Magyarországon a rendszerkritika - az erről szóló beszéd és az ezzel kapcsolatban valóban létező társadalmi akarat - a kulturális jobboldalhoz kötődik. „A kritikátlan módon előadott konvergenciakényszer az 1990 utáni baloldal és a liberálisok öröksége, ennek megkérdőjelezése viszont a jobboldalon vált politikává – ha e kettő között kell választani, akkor az LMP vajon melyik oldalon is áll? Az euró kritikája, akár a szuverenitás megőrzése, akár a globalizáció hatásaival szembeni védekezés miatt vajon nem közös pontja a jobboldalnak és az LMP-nek?” - teszi fel a kérdést.

Meg tud-e felelni Orbán a Jobbik-LMP erőtérnek?

„Ezeken a pontokon az LMP hasonló gondolatokat fogalmazhat meg, mint a Fidesz és a Jobbik” - írja Ungár Péter, majd úgy fogalmaz: „de míg a Fideszt joggal kritizálhatja e gondolatok rossz képviseletéért és elhanyagolásáért (a retorikai mázt, amivel a Fidesz leönti kormányzását, nem tekinthetjük értéknek), addig a Jobbikkal tartalmi együttműködési lehetőségek nyílnak meg. Abban a pillanatban, hogy az LMP és a Jobbik közösen lépnek fel olyan értékekért, amelyeket egyébként is kezdettől fogva oszt a két párt, nem az a kérdés, hogy ezzel a Fideszhez közeledünk-e, hanem az, hogy Orbán Viktor kormánya meg tud-e felelni annak a mércének, amit a két párt által teremtett közös erőtér mutat fel”.

Szerinte az LMP-ben benne van a válasz arra a kérdésre, hogy mihez kellene kezdenie az ellenzék azon részének, amelyik nem a „ki a nagyobb ellenzéki?” című versenybe akar beszállni. "Ha végre nem az ellenzékiség mértéke, hanem a választói akarat és az ország érdeke lenne a mércénk, akkor világos lenne a különbség azoknak a választóknak is, akik sosem csalódnak annyira Orbán Viktorban, hogy Gyurcsány Ferencig fussanak. Így végre nekik is lenne erős képviseletük, a pragmatikus megfontolásokon alapuló ellenzéki mozgások pedig valóban lehetővé tennék a kormányváltást. Mindeközben pedig mi is megőriznénk magunkból azt, amit fontosnak tartunk" - mondja ki a szentenciát Ungár Péter.

Levelének végén a "kiegészítés" címszó alatt fogalmazza meg legaktuálisabb politikai üzenetét, miszerint a már említett "erőtér" megteremtésének kulcsfontosságú lépése lenne és megalapozná a Jobbikkal való együttműködés gyakorlatát Puzsér Róbert főpolgármester-jelöltségének támogatása.

Ungár Péter szerint már Puzsér első megnyilatkozásaiból is látható, hogy az LMP-nek semmit sem kellene feladnia elveiből. "Az elképzeléseink összeilleszthetők, és az is jól látszik, hogy olyan jelöltről van szó, aki jól illeszkedik az LMP azon törekvéséhez, hogy keresztbe vágja a magyar politika meggyökeresedett és káros erővonalait" - írja levelében. Meglátása szerint ez egy olyan lehetőség, amikor nemcsak a budapestieknek segíthetnek, amikor nem csak elindulnak a főpolgármesteri posztért folyó versenyben, de meg is határozhatják azt. S ezzel esélyt, lehetőséget és eszközt kapnak ahhoz, hogy felrázzák a magyar politikát. "Biztos vagyok benne, hogy az LMP hatalmas ziccert hagy ki, ha nem áll be egységesen Puzsér Róbert mögé és nem dolgozik a lehető legnagyobb energiabefektetéssel az ő főpolgármesterségéért" - zárul a politikus belső levele.

Puzsér Róbert multimédiás publicista, akinek a Hír Tv-ben volt utoljára műsora, múlt szerdán jelentkezett be a főpolgármesteri posztra, miután Tarlós István is bejelentette indulását Orbán Viktorral közös sajtótájékoztatón. Puzsér programját megfogalmazása szerint a Sétáló Budapest koncepció jelenti, egy olyan Belváros, ami nem az autók, hanem az emberek otthona. Puzsér semmilyen ellenzéki előválasztáson, "castingon" nem akar részt venni, ennek ellenére több ellenzéki pártban is elindult a támogatásáról a gondolkodás.

Itthon

Ungár: Hatalmas ziccert hagy ki az LMP, ha nem áll be Puzsér mögé