Hamarosan akár 8-900 ezer forint is lehet egy átlagos budapesti lakás négyzetméterenkénti ára – ez derült ki egy ingatlanértékesítéssel foglalkozó cég legutóbbi felméréséből. A Duna House rávilágított: a kínálat 13 százaléka már az 1 millió forint feletti négyzetméterenkénti árat is eléri, de a luxuslakások már jelenleg is 8-900 ezer forint körül vannak. Az említett lakások jellemzően a főváros V. kerületében vannak.

A jó minőségű lakások átlagára négyzetméterenként már most 930 ezer forint körül van az V. kerületben – erősítette meg lapunknak az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, ugyanakkor messze vagyunk még attól, hogy milliós négyzetméterárakon pörögjön az összes belvárosi lakás, az még 2020-ban sem várható Balogh László szerint.

Januárban – ahogyan mi is beszámoltunk róla – egy Eurostat-elemzés rávilágított, hogy Európa élmezőnyébe tartozunk a lakásárak emelkedésében. 2015 és 2017 harmadik negyedévi indexe között ugyanis 24,6 százalékkal drágultak a lakások, mindezt az infláció levonása után. 2018-ra 10 százalék körüli drágulást prognosztizáltak, hosszabb távon ugyanakkor lassabb bővülési ütemet várnak a szakértők a piacon. Annak ellenére, hogy Budapesten csökkent a drágulás az utóbbi időben, vidéken mindennek nagyobb volt a mértéke: a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban is.

Balogh László arról is beszélt: az áremelkedés olyan dinamikus volt, hogy az emberek lakásvásárlásra fordítható kerete ezt nem tudta követni. Így fordulhatott elő az, hogy a panellakások az egyik legfelkapottabb ingatlantípussá váltak, annak ellenére, hogy 10-15 évvel ezelőtt még „szitokszónak” számított a panel.

Az a tendencia is megfigyelhető a szakértő szerint, hogy a peremkerületek, illetve agglomeráció felé haladva drasztikusan olcsóbbak lesznek a lakások. Csak egy példa: Budapesten az átlagos négyzetméterárak lakások esetén több mint 550 ezer forintot tesznek ki, az agglomerációs településeken viszont harmadával, negyedével is alacsonyabbak lehetnek az árak, akár 300-400 ezerért is lehet találni ingatlant.

A kérdésre, hogy a következő években milyen külső tényezők játszhatnak majd főszerepet a lakásár-emelkedésben, azt mondta: nem a lakáspiacon, sokkal inkább a hitelpiacon keresné ennek az okát. Az árak már most olyan szintet értek el – mondta el a szakértő –, hogy már 2017-ben is az adásvételek nagyjából felét hitelből finanszírozták az emberek, ez a tendencia pedig csak erősödhet a jövőben.

Balogh kiemelte: 2020-ig – szerintük – maradnak a jelenlegi tendenciák, továbbra is az áremelkedés lesz az irányadó, de a drágulás tempója folyamatosan csökken, miközben a lakásárak nem. Szerinte Budapesten ez már érzékelhető, a vidéki nagyvárosokban viszont csak most pörög majd fel a piac. Összességében az elmúlt évek dinamikus drágulását egy egészségesebb és fenntarthatóbb emelkedés váltja majd fel.

A szakember úgy véli, hogy a legrosszabb helyzetben – a lakásvásárlást illetően – azok vannak, akiknek még nincs tulajdonuk, és „semmit nem tudnak betenni abba a költségvetésbe”, amelyből fedeznék az új lakást. Szemben azokkal, akiknek már van, és annak eladásából költöznének be új otthonukba. Ha valakinek mégis elegendő – a mai piacon is számottevő – összeg állna rendelkezésére, azt semmiféleképpen sem várakozásra ösztönözné, hiszen a következő 1-3 évben is emelkedni fognak még az ingatlanárak, még akkor is, ha a drágulás mértéke nem éri el a 2015-ös, 2016-os szintet. Jelenleg azonban egyetlen olyan okot sem vélnek felfedezni, ami árcsökkenésbe hajtaná a piacot- tette hozzá a szakember.

Családi kölcsön, megtakarítások nélkül esély sincs saját lakásra

„Az első lakást vásárlók pozíciója egyértelműen romlott” – erről már a Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója beszélt portálunknak. Petz Raymund szerint minden áremelkedés az első lakásvásárlókat szorítja ki a piacról. Ha valakinek ugyanis van egy kétszobás lakása, de három szobásra cserélné, akkor az áremelkedés miatt – ami minden lakást érinthet – nem olyan nehéz a két lakás közti „ugrás”, mint ha valaki a nulláról szeretne lakáshoz jutni. Azoknak pedig még nehezebb, akik nem „felfutó körzetben laknak”, és egyben a jövedelmük is szerényebb.

A kérdésre, hogy mi a helyzet az olyan családokkal, ahol mindkét fél dolgozik, és lakáshoz szeretnének jutni, az ügyvezető azt mondta: megtakarítás nélkül erre nincsen esélyük. Csupán akkor, ha a kinézett lakás árának 40-50 százalékával rendelkeznek: családi kölcsönből, vagy éppen korábbi megtakarításból. A helyzetet az is nehezíti – tette hozzá –, hogy a jövedelem és a lakásárak egymáshoz viszonyított aránya romlott az utóbbi években, utóbbiak ugyanis gyorsabban emelkedtek, mint a fizetések.

Petz Raymund úgy véli, nehéz változtatni a folyamatokon, hiszen Magyarországon 25 éve folyamatosan csökken a szociális bérlakás-állomány, az önkormányzatok pedig lehetőség helyett „nyűgként” élik meg ezek fenntartását. Pedig Ausztriában, Németországban és Csehországban ez egy működőképes konstrukció. Az ügyvezető jó ötletnek tartaná, ha az önkormányzatok hosszú távú szerződéseket kötnének a befektetni vágyó magánemberekkel.

Például, ha van egy lakás, amit jelenleg nem hasznosít a tulajdonosa, akkor az önkormányzattal szerződhetne, hogy bérlakásként hasznosítsák: az önkormányzat beszedi a lakbért, gyakorolja a tulajdonosi jogokat, és a „bérbeadó” havonta kap valamennyi összeget a számlájára. Úgy véli, a piac szabályozatlansága miatt ez vonzó lehetőség lehetne.

Hogy meddig emelkedhetnek még az árak, azt Petz Raymund sem tudja megjósolni, hiszen azokat a kereslet és a kínálat határozza meg. Azt ő is megerősítette, hogy Budapesten és a divatos lokációkban továbbra is folytatódik a korábban megfigyelt tendencia, majd hozzátette: az áprilisi adataik szerint a következő egy évben 4-5 százalékos emelkedés várható a belvárosban. Mindeközben a vidéki nagyvárosokban lévő árak emelkedésük esetén sem fogják behozni a fővárosban tapasztaltakat.

Itthon

Családi segítség és megtakarítás nélkül álom maradhat a saját otthon