A Fidesz-KDNP pártszövetség támogatottsága mind a teljes népesség körében, mind a biztos szavazó pártválasztók körében csökkent a januári adatokhoz képest – derül ki az IDEA Intézet kutatásából, amelyet az intézet közvetlenül a hódmezővásárhelyi ellenzéki győzelmet követő napokban készített. Amíg egy hónappal ezelőtt a kormánypártok a teljes népesség körében 33, a biztos szavazó pártválasztóknál 40 százalékon álltak, addig februárban támogatottságuk az előző csoportban 31-re, míg az utóbbiban 36 százalékra esett vissza.

A Jobbik érdemben egyelőre nem tudott profitálni a kormánypártok támogatottságának csökkenéséből. A jobboldali ellenzéki párt a teljes népesség körében a januárihoz hasonlóan 14 százalékon áll, míg a biztos szavazó pártválasztók körében hibahatáron belüli, jelen esetben 2 százalékos növekedést mutat: Vonáék támogatottsága a januári 17 százalékról 19-re emelkedett.

Hasonló mondható el az ellenzék baloldali pártjairól is. A Demokratikus Koalíciót – a januári adattal megegyezően – továbbra a teljes népesség 8 százaléka támogatja, míg a biztos szavazó pártválasztóknál az egy hónappal ezelőtt mért 12 százalék után 13 százalékon áll.

Az MSZP-Párbeszéd szövetség támogatottsága a teljes lakosság körében nem változott a januárihoz képest (8 százalék), ugyanakkor a biztos szavazó pártválasztóknak a januári 10 százalékához képest február végén 13 százaléka támogatná.

Az LMP-t – hasonlóan a januári eredményekhez – a teljes népesség 5 százaléka támogatja. Az ökopártot február végén a biztos szavazó pártválasztók 8 százaléka választaná a januári 6 százalékhoz képest.

Csökkent viszont a támogatottsága az Együttnek: a teljes népesség körében januárban 2 százalékon állt a párt, február végén 1 százalékon. A biztos szavazó pártválasztók körében a januári 3 százalékhoz képest a kutatás készítésekor 1 százalékot ért el. A Momentum támogatottsága nem változott az elmúlt hónapban: a teljes népességnek továbbra is 1, míg a biztos szavazó pártválasztók 2 százaléka támogatja.

Az IDEA Intézet februári kutatása szerint a megkérdezettek 15 százaléka egyáltalán nem követi a zajló választási kampányt, viszont 40 százalék azok aránya, akik viszont nagyon.

A kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók leginkább az egészségügyet tekintik annak a területnek, amelyet a pártválasztásnál a legfontosabbnak ítélnek. A megkérdezettek 19 százaléka jelölte ezt meg, viszont csak 7 százaléka látta úgy, hogy erről beszélnek leginkább a politikusok a kampányban. Nem meglepő módon azt illetően, hogy a megkérdezettek mely témát tartják leginkább annak, amelyről a politikusok kommunikálnak, a bevándorlás végzett az élen, a megkérdezettek 40 százaléka gondolja úgy, hogy ez a politikusok fő kampánytémája. Ez a szám minden valószínűség szerint nem független attól, hogy a kormányzati kommunikáció folyamatosan ezt jelöli ki vezető napirendi témának, és a médiatúlsúly miatt a választók is ezt a témát „érzik” úgy, mint amelyről a kelleténél több szó esik – lévén csak 8 százaléka gondolja annak a területnek, amely a legfontosabb téma lenne a pártválasztásra nézve.

A pártok közötti összefogás témája iránt sem sokkal nagyobb az érdeklődés (megkérdezettek 7 százaléka jelölte meg a leginkább fontosnak), a korrupciót viszont 17 százalékuk, majd ezt követi a bérek kérdése (11%). Hozzá kell tenni a korrupció esetében a megkérdezettek is úgy látják, hogy a politikusok a „súlyának megfelelően” kezelik a témát. Ugyanakkor sem az oktatás, sem a munkaerő kivándorlása, sem a nyugdíjak nem tartoznak azon témák közé, amelyek a megkérdezettek szerint azok lennének, amelyet fontosnak ítélnek a pártválasztásnál.

Az IDEA Intézet kutatásában nem csak a fentiekre volt kíváncsi, hanem azt a kérdést is feltette a megkérdezetteknek, hogy mi számukra a legfontosabb szempont, amikor arról döntenek, hogy majd mely pártra szavaznak 2018. április 8-án. A pártválasztás legfontosabb szempontjaira közül a legnépszerűbb válasz volt, hogy a szavazókat elsősorban a párt programjának és világnézetének szimpatikussága befolyásolja a döntésben – 32 százalékuk jelölte meg ezt a választ. Ezt követően a voksolás után felálló erős kormányzat szempontja következett 18 százalékkal, míg az erős ellenzék létrejöttét mindössze 6 százalékuk jelölte meg fontos tényezőként. Harmadik legerősebb szempontként a parlamentben képviselt értékek és nézetek sokféleségét jelölték meg – a válaszadók 16 százaléka mondta azt, hogy számára ez bír relevanciával a pártválasztásban. A kutatásban részt vevők 10 százalékának fontos szempont, hogy az adott párt mennyire volt sikeres az elmúlt ciklusban, míg további 5 százalékuk szerint lényeges, hogy választott pártjuk botrányoktól mentes legyen. Ugyanekkora arányban tartják relevánsnak azt, hogy az adott párt milyen választási ígéreteket tesz a kampányban, míg a miniszterelnök-jelölt személye a válaszadók 4 százalékát befolyásolja döntésében. A magyar választók körében az adott párt más pártokhoz való viszonya 2, míg a helyi képviselőjelölt személye és a kampány sikeressége 1-1 százalékban bír relevanciával.

---

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2018. február 26–28. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. Az 1000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében, legfeljebb +/- 3,1 százalékpont.

Bejegyzés atv.hu által

Itthon

Friss felmérés: Csökken a Fidesz előnye, erősödik az ellenzék