Mint arról az atv.hu is beszámolt, hétfőn a Csongrád Megyei Főügyészség indítványozta a pénteken este őrizetbe vett Czeglédy Csaba előzetes letartóztatását. Az érintett a "jogállamiság eltiprásának" nevezte a történteket.

Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folyik büntetőeljárás. A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka közvetítéssel foglalkozott. Az ügyészség álláspontja, hogy a gyanúsítottak célja az volt, hogy a bűnszervezet élén álló és a Human Operator Zrt.-hez köthető személyek, az azt követő szinten lévő közvetítő cégek, illetőleg a céghálózat alján levő és strómanok által vezetett kilenc iskolaszövetkezet segítségével a diákmunka közvetítése után járó közterhek megfizetését elkerüljék.

A gyanú szerint a bűnszervezet 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy az iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha be is vallották, azt nem fizették meg.

Mint arról szintén beszámoltunk: a politikust független képviselő-jelöltként a múlt csütörtökön délután vették jogerősen nyilvántartásba a Vas megyei 1-es számú választókerületben. Ezért az ügyészség döntött a nyomozás felfüggesztésesről, megszüntette a gyanúsított előzetes letartóztatást. Miután a legfőbb ügyész indítványára a Nemzeti Választási Bizottság jogerősen felfüggesztette az országgyűlési képviselőjelölt mentelmi jogát, az ügyészség a nyomozás folytatását rendelte el. Ezt követően Czeglédyt péntek este újra őrizetbe vették, majd az ügyészség indítványozta előzetes letartóztatását.

Miért került vissza? – Az ügyészség álláspontja

Ezzel kapcsolatban Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője közölte, a főügyészség indítványa szerint a képviselőjelöltként szerzett mentelmi jog, amely miatt az előzetes letartóztatást meg kellett szüntetni, nem eredményezett változást azokban a körülményekben, amelyek az előzetes letartóztatást indokolják. A főügyészség és az első fokú bíróság szerint így továbbra is fennáll Czeglédy Csabával szemben a több mint 6 milliárdos bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja, valamint a szökés, elrejtőzés, az eljárás meghiúsítása, valamint a bűnismétlés veszélye, ezért került újra előzetesbe az MSZP-s párttagságát felfüggesztő politikus.

Az ügyészség álláspontja szerint az az ügy, amiben újra őrizetbe vették Czeglédyt, az az ügy, amelyben a Csongrád Megyei Főügyészség január 26-án újabb nyomozásra jelölte ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Csongrád Megyei Vizsgálati Osztályát. Az eljárásban újabb elemként az öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett gazdasági csalás bűntettének megalapozott gyanúja merült fel. A mentelmi jog felfüggesztését követően ezen újabb bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt vette őrizetbe Czeglédy Csabát a NAV.

Eredetileg Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folyik büntetőeljárás. Az ügyészség szerint ehhez új elemként jött januárban a gazdasági csalás gyanúja.

Miért került vissza? – A volt bíró álláspontja

Ennek abból a szempontból van jelentősége, amit Sándor Zsuzsa volt bíró előbb blogbejegyzésében, majd többek között az ATV Start szerdai adásában is kifejtett: ugyanannak a bűncselekménynek a gyanúja miatt kétszer nem lehet őrizetbe venni senkit.

Idézzük a volt bíró blogbejegyzését: „Czeglédy Csaba 8 hónapja volt már előzetesben a NAV által indított büntető ügyben, melyet az egyszerűség kedvéért most nevezzünk 721 számú büntetőeljárásnak. (Tényleg ez az ügy száma.) Czeglédy képviselőjelölt lett, ami azt jelenti, hogy mentelmi joga keletkezett, vagyis a büntetőeljárást fel kellett függeszteni, az előzetes letartóztatást meg kellett szüntetni. Ez annak rendje és módja szerint meg is történt. Nem mondható igazán váratlan fordulatnak, hogy Polt Péter – minden egyéb teendőjét - melyekhez amúgy sem fűlt a foga – félredobva azonnal kezdeményezte Czeglédy mentelmi jogának felfüggesztését a Nemzeti Választási Bizottságnál. Fontos: ebben a bizonyos 721. számú ügyben. Az NVB - hűséges alattvalóként, miként szokta – a mentelmi jogot haladéktalanul felfüggesztette. A 721. számú ügyben.

Fontos tudni, hogy a mentelmi jog felfüggesztése csak és kizárólag arra az ügyre vonatkozik, amelyre azt kérték, és amelyben azt felfüggesztették. Semmilyen másik ügyre nem!”

Ehhez képest amikor megjelentek a rendőrök, hogy Czeglédy Csabát őrizetbe vegyék, azt állították, hogy annak indoka egy másik büntetőügy – folytatja a volt bíró, ám a hozzáteszi: tudomása szerint ezt a „másik ügyet” az ügyészség hozzácsapta a 721. számú ügyhöz.

Sándor szerint amellett, hogy a rendőrség hivatkozása ellentmond Polt Péter érvelésének, amellyel a Nemzeti Választási Bizottsághoz fordult (Polt ugyanis a mentelmi jog felfüggesztését az eredeti ügyre hivatkozva kérte), a rendőrök semmiféle „új ügyben” nem járhattak volna el Czeglédyvel szemben, hiszen nem erre hivatkozva kérte a mentelmi jog felfüggesztését Polt Péter. Ha viszont az eljárás a régi ügyszámon fut – érvel Sándor Zsuzsa – akkor megszegték a Büntetőeljárási törvénynek azt a szabályát (Be. 126.§ (4). bekezdés), hogy „ugyanazon bűncselekmény miatt… az őrizetbe vétel újra nem rendelhető el”. Ám – teszi hozzá – „ha valóban egy másik ügyről lenne szó (vagyis nem egyesítették az előzőhöz, hanem külön eljárást indítottak), akkor a mentelmi jogról szóló törvényt szegték meg. A mentelmi jog felfüggesztése ugyanis csak és kizárólag arra az ügyre vonatkozik (a 721. számúra), amelyben a mentelmi jog felfüggesztését kérték és amelyben fel is függesztették”.

Repülőrajt és döccenők

Czeglédy Csaba 1976-ban született Szombathelyen. Fiatalon, 1996-ban lett az MSZP tagja, két évvel később, alig 22 évesen már önkormányzati képviselője. Mint a HVG róla szóló portréjából kiderül, a gyorsan induló politikai pálya alig néhány év után megtörni látszott, pont egy, a mostanival több hasonlóságot mutató ügyben.

2002-ben ugyanis – az MTI és az Origo akkori beszámolója szerint - két évre felfüggesztett 8 havi börtönre, illetve 300 ezer forintos pénzbüntetésre ítélték, mivel az első fokú ítélet szerint hamis számlák segítségével nem fizetett be több mint 8 millió forintnyi áfát és társasági adót. Az ügy a Rébusz Iskolaszövetkezet tevékenységével volt kapcsolatos. Czeglédy ugyanis az iskolaszövetkezet vezetőjeként 1998-99-ben olyan számlákat szerepeltetett a nonprofit cég könyvelésében, amely mögött a bíróság ítélete szerint nem volt valós gazdasági teljesítés, ennek alapján pedig az iskolaszövetkezet jogosulatlanul igényelt vissza, illetve nem fizetett be 4 millió 834 ezer forintnyi áfát, illetve 3 millió 486 ezer forintnyi társasági adót.

Czeglédy annak idején azzal védekezett perében, hogy az APEH által fiktívnek minősített piackutatásról és marketing-tanácsadásról szóló megbízásokért egy neki Németh Attilaként bemutatkozó férfinak fizetett, aki azonban sajnos szőrén-szálán eltűnt.

A bíróság nem volt vevő a védekezésre: bizonyítottnak látta a folytatólagosan elkövetett, az adóbevételt jelentősen csökkentő adócsalás bűntettét, valamint a magánokirat-hamisítás és a számviteli fegyelem megsértésének vétségét.

Azt ugyanakkor jelentős enyhítő körülményként értékelte, hogy az iskolaszövetkezet a vádemelés után befizette az adóhiányként megállapított összeget, súlyosbítóként vette viszont figyelembe, hogy Czeglédyt az ügyészség már a 2002-es per előtt is megrovásban részesítette jogosulatlan adatkezelés és magánokirat-hamisítás miatt.

Az első büntetőügye idejére Czeglédy felfüggesztette a párttagságát, de – amint tavaly nyáron Nemény András, az MSZP Vas megyei elnöke a HVG-nek elmondta – a pártot sosem hagyta el.

Egy belháború története

Olyannyira nem, hogy 2003-2004-ben kivette a részét az MSZP viharos történetének egyik legemlékezetesebb botrányából – Ipkovich György akkori szombathelyi polgármesterrel együtt ugyanis azok közé a vasi szocialisták közé tartozott, akik elérték, hogy Hiller István akkori pártelnök feloszlatta a fantomtag-botrányoktól sújtott megyei szervezetet. A történet előzménye, hogy a vasi Fibiszben (Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták) 2003 nyarán (Zuschlag János országos Fibisz-alelnök támogatásával) átvette a hatalmat a később az őszödi beszéd kiszivárogtatásával összefüggésbe hozott, majd a Szeviép-károsultak képviselőjeként Szegeden feltűnt Szabó Bálint, akinek elődjét rögtön ki is zárta soraiból a szervezet. Még annak az évnek a decemberében a Vas Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke bejelenti, hogy tudomására jutott: egy MSZP-s érdekcsoport 4-500 romát léptetett be az MSZP-be, fejenként 500-1000 forintért. Az önkormányzati vezető akkori állítása szerint az ügyben Szabó Bálint járt el, méghozzá (a mostani országgyűlési választáson a baloldal zuglói jelöltjeként induló) Tóth Csaba megyei MSZP-alelnök megbízásából.

Visszatérés 2006-ban

A történetben fordulatot hozott, amikor 2005 elején Zuschlag Jánost rabosították, Hiller István pártelnök pedig feloszlatta az MSZP vasi szervezeteit. Az újjáalakított szervezet elnöke Kiss Péter lett – mindez komoly siker volt Czeglédy Csaba számára, aki a hozzá közel álló nyugat.hu révén valóságos médiakampányt folytatott Tóth és Szabó ellen. A megyei MSZP teljes újjáalakítása vezetett el visszatéréséhez a politikába: egyciklusnyi kihagyás után, 2006-ban újra önkormányzati képviselő lett, majd Szombathely alpolgármesterévé is megválasztották.

A következő években – mint az a HVG már idézett cikkéből kiderül – Czeglédy ügyvédként egyre több, politikai szempontból is fontos ügyet vállalt. Keretszerződés alapján képviselte az MSZP-t számos ügyben, de valamint Gyurcsány Ferencet is az őt plágiummal vádoló sajtóorgánumokkal szemben. Nyakó István 2017-ben azt mondta a portálnak, hogy az MSZP akkori miniszterelnökjelöltjét, Botka Lászlót 12 sajtóperben képviselte (mégis Botka volt az, aki kezdeményezte Czeglédy MSZP-s megbízásainak felfüggesztését tavaly nyáron, a botrány kirobbanása után).

Maga Czeglédy 2012-ben azt mondta az Alon.hu-nak, hogy bár maga is érdekesnek tartja, hogy MSZP-s politikusként a pártból addigra már távozott Gyurcsány Ferenc jogi képviselője lett szakdolgozat-ügyben, a megbízás körülményei hétköznapiak voltak. „Gyurcsány Ferenc éppúgy keresett meg, mint bárki más ügyfél, én meg elvállaltam az ügyet” – mondta ekkor, hozzátéve: „Természetesen mérlegeltem, mivel többen mindezt furcsának tarthatják, de összességében megtiszteltetésnek vettem a felkérést”.

Iskolaszövetkezet, másodszor

Mint láttuk, nem a tavalyi volt az első eset, amikor Czeglédy Csabának meggyűlt a baja az iskolaszövetkezeti modellel; hiszen 2002-ben felfüggesztett börtönre, illetve pénzbüntetésre ítélték a Rébusz iskolaszövetkezettel kapcsolatos ügyben.

A HVG már idézett cikke szerint már néhány évvel a 2002-es Czeglédy-ügy után sejthető volt, hogy a Rébusz-modell valamilyen formában folytatódott Szombathelyen és környékén. Megalakult és működni kezdett ugyanis a Rébusz 2 Iskolaszövetkezet, amelynek APEH-tartozása 2007-re meghaladta a 100 millió forintot. A Rébusz 2 megbízói közé tartozott a 2017-es Czeglédy-ügy központi cégének tekinthető Human Operator.

Idén februárban derült ki, hogy az ügyészség már kilenc iskolaszövetkezet ügyében nyomoz Czeglédy ellen, az eljárás pedig immár 6,3 milliárd forintos vagyoni hátrány okozása miatt folyik. Czeglédy panaszt tett a módosított gyanúsítás ellen, de panaszát a főügyészség elutasította, és kilenc iskolaszövetkezet keretében, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével gyanúsította meg.

atv.hu

Itthon

Repülőrajt és börtön: A Czeglédy-ügy és előzményei