További béremelésre van szükség a dolgozói szegénység leküzdéséhez – jelentette ki a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke egy mai sajtótájékoztatón. Kordás László annak kapcsán beszélt erről, hogy

a Policy Agenda nyilvánosságra hozta: becslésük szerint jelenleg a magyar társadalom 36 százaléka él a létminimum alatt.

Ez a szint nem szegénységi küszöb, hanem olyan jövedelem, amely az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is lehetővé teszi. A KSH 2015-ben szüntette meg a létminimum-számítás közlését. A felmérést a Policy Agenda a hivatal korábbi módszertana alapján készítette, a kutatás elkészítését támogatta a Friedrich Ebert Alapítvány.

Utolsók vagyunk a V4-ek között

A MASZSZ elnöke kiemelte: az átlagkereseteket tekintve a visegrádi országok (V4-ek) között Magyarország az utolsó helyen áll.
„Ha az átlagkereseteket vizsgáljuk a V4-ek, a visegrádi országok között, akkor Magyarország az utolsó helyen van ebben a folyamatban. Tehát jelentős mértékben lemaradtunk Lengyelország, Csehország és Szlovákia mögött. Nem hiszem, hogy bárki is ebben a teremben gondolta volna 2010-ben, hogy egy gazdasági miniszternek azt kelljen mondani nagy nyilvánosság előtt, hogy Szlovákiát kell utolérnünk” - fogalmazott.

Az eseményen bemutatott kutatás szerint tavaly havi 88 619 forint volt az egy felnőttből álló háztartás létminimum értéke, míg a tipikusnak mondható, két felnőttből és két gyerekből álló háztartásé havi 256 995 forint.

Kiss Ambrus politológus elmondta a felmérés eredményei alapján jelen állás szerint megvalósíthatónak látszik a szakszervezetek azon célkitűzése, hogy 2018 január 1-jétől minden 8 órában dolgozó munkavállaló nettó jövedelme érje el a létminimum összegét. Kiss Ambrus közölte: a létminimum Magyarországon azt a jövedelmet biztosítja egy háztartás számára, amely a folyamatos szerény életvitel fenntartásához szükséges. Tehát ez az összeg nem alkalmas váratlan kiadások finanszírozására, és ebből a pénzből félre sem tudnak tenni.

A politológus a közfoglalkoztatottak helyzetére is felhívta a figyelmet, mert mint mondta: nőtt a közfoglalkoztatotti bér és a minimálbér közti bérolló, ugyanis 2017-ben előbbi 3 százalékkal, míg utóbbi 15 százalékkal emelkedett. Ezáltal a közfoglalkoztatotti bérből fenntartott háztartások 99 százaléka tartozik a létminimum alatt élők táborába - jelezte az elemző.

175 ezer forint

A helyszínen kiadott közlemény szerint a felmérésben 1798 háztartás adatait vették figyelembe, amelyek mintegy 701 ezer háztartásban élő 1 millió 708 ezer embert reprezentálnak. A havi átlagos létminimumérték háztartásonként 175 ezer forint volt.

A felmérés szerint a vizsgált háztartások kiadásaik 31,1 százalékát fordítják élelmiszerre, 22,7 százalékát lakásfenntartásra, aminek 68 százalékát rezsire költik. Ezen felül csaknem 8,7 százalékot közlekedésre, 5,1 százalékot egészségügyre, testápolásra költenek, míg telefonálásra 6,5 százalék, oktatásra, művelődésre és szabadidőre pedig 5,9 százalék jut.

atv.hu

Itthon

A magyar családok több mint harmada létminimum alatt él