Az elmúlt napokban lassan emelkedik a Duna vízszintje, és ha már a folyó a júniusi vizes világbajnokság egyik emblémája, a vb-hez kapcsolódó költségeknél is egyre nagyobb számokat látni. Seszták Miklós fejlesztési miniszter egy keddi háttérbeszélgetésen 41 milliárd forintra taksálta a Duna Aréna és a hozzá kapcsolódó fejlesztések költségeit. Ez közel duplája a korábbi, 22 milliárdos összegnek, és több mint ötszöröse annak a nyolcmilliárd forintnak, amely az eredeti magyar pályázatban szerepel.

Híradónk az interneten keresett találomra egy építőipari beruházó céget, el is értük a tulajdonost, stábunk egy árajánlatot kért a Duna Arénára. A vállalkozó a tervek ismerete nélkül nem tudott közelítő összeget mondani, de az aréna 41 milliárd forintos költségét túlárazottnak tartja.

„A tapasztalatom az, hogy ha minden közbeszerzés megfelelően lenne kiírva, akkor egy 25-30, akár 35 százalékos költséghatékonysággal is el lehetne készíteni egy-egy munkálatot, a minőség rovása nélkül” – mondta a vállalkozó.

Szigorú ellenőrzés

„Nehezen tudom feloldani azt az ellentétet, hogy ha egy két-három évvel ezelőtt készült tervnél 100-200-300 százalékos költség vagy árnövekmény van” – ezt még múlt héten mondta Lázár János a Szeged-Hódmezővásárhely közötti gyorsvillamos építése kapcsán. Kósa Lajos pedig a vizes vb költségeit illetően először arról beszélt: kritikusan kell olvasni az összegekről szóló híreket.

„Természetesen, szigorúan ellenőrizni fogja a parlament, a költségvetés zárszámadásakor, azt hogy ez pontosan mire fordítódott és tételesen számolni kell mindennel, ami egyébként a vizes világbajnoksággal kapcsolatos kiadás” – mondta Kósa.

A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja szerint a Duna Aréna költségei nem nőttek, levelükben bruttó 49 milliárd forintos kiadásról írnak, amely tartalmazza az uszoda építésének nettó 21,4 milliárd forintos költségét is.

atv.hu

Itthon

Túllépte a 140 milliárdot a vizes VB költsége