Nem szeretné a magyar kormány, ha a Central European University ebben a formában működne tovább, ezt ki kell mondani - Balog Zoltán ki is mondta egy telefonos interjúban a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, ma reggel. Az EMMI-miniszter szerint

nem kell kertelni, nem kell bújkálni, hiszen egy helyen működő két intézményről beszélünk.

A műsorvezető kérdése úgy hangzott, hogy mi a magyar kormány tárgyalási pozíciója: „CEU megmaradása-e vagy sem?” A miniszter azt mondta, ha az Egyesült Államoknak és a CEU-nak is fontos, hogy ez a jogi forma létezzen, akkor befektetéseket kell tenni.

Egy zavaros, átláthatatlan, előjogokat biztosító jogi forma jött létre a budapesti Central European University-nél (CEU), amiről jogi vita folyik 1993 óta, és „ezt mindenképpen meg kell szüntetni”, az új törvény ezt is hivatott rendbe tenni – magyarázta a miniszter, hozzátéve: a Közép-Európai Egyetem továbbműködhet.

Tisztességtelen nyomásgyakorlás?

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a lex CEU megszavazása után az atv.hu kérdésére elmondta: a CEU fennmaradására az lehetne például a megoldás, ha társulna egy amerikai egyetemmel, és létrejönne a "hármas felállás".

A ma reggeli rádióinterjúban Balog Zoltán megismételte a kormányálláspontot, miszerint speciális előjogokat, szabályokat hoztak létre korábban a CEU-val kapcsolatban, amely más felsőoktatási intézményeknek – akár hazánkban működő külföldi, akár magyar egyetemeknek – nem jár. Ezek megszüntetése nem jelenti egyúttal azt is, az egyetemen működő egyes tudományos műhelyek tevékenysége is megszűnne – tette hozzá Balog Zoltán.

„Soros György és szervezeteinek tevékenységét károsnak és tisztességtelennek tartjuk, küzdeni fogunk ellene"

– válaszolt Balog Zoltán arra a kérdésre, miszerint hazánk kelet-közép európai országoktól, balkáni államok diplomatáitól kapott több ízben jelzést arra vonatkozóan, hogy a CEU-n végzettek hazatértük után különféle politikai akciókat szerveztek és a CEU alapítójának, Soros Györgynek az üzleti céljait valósították meg.

Soros György személye kapcsán Balog Zoltán fontosnak tartotta a műsorban elmondani, hogy „nyomásgyakorlás van nemcsak a magyar kormányra, de Magyarországra is”, és ez szerinte a levelezésekből, akciókból is kiderül. A miniszter megemlítette azt is, hogy más országra, így például Macedóniára, Albániára és Ukrajnára is nyomást gyakoroltak, amit a kormány nem tart tisztességesnek.

Itthon

CEU-ügy: Balog tovább harcolna, Kósa lát megoldást a helyzetre