A magyar kormány december 14-én kapta meg a 452,5 milliárd forintos uniós forrásból megvalósult metróberuházás ügyében – az európai számvevőszék bejelentése alapján –lefolytatott OLAF- vizsgálatot összegző jelentést, amely több bűncselekmény megvalósulását is valószínűsíti. Csepreghy Nándor miniszterhelyettes, az ATV Egyenes Beszéd című műsorában elmondta, hogy az ügyben Magyarországon már 2011 óta zajlanak rendőrségi és ügyészségi nyomozások, ezek közül egyik sem jutott azonban vádemelési szakba.

A jelentésből kiderül, hogy az uniós hivatal többek között a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a magyar bűnüldöző szervek által részükre átadott dokumentumokra is támaszkodott négy éves vizsgálódása során. A beruházás azonban 2010-ben már az Állami Számvevőszéknek is szemet szúrt, továbbá Tarlós István főpolgármester szintén jelezte a hatóságoknak, az általa vélelmezett visszaéléseket.

Az OLAF mostani nyomozati anyagát a kormány az ügyészségnek adja át annak reményében, hogy saját eredményeivel összevetve azt, hamarosan megnevezhetőek lesznek majd a felelősök.

Megtennék, de nem tehetik

Tarlós István szintén az Egyenes Beszédben tárta fel, hogy ismeretei szerint a jelentés nyilvánosságra hozatalához az unió vagy az OLAF engedélye szükséges. A kedvezményezett jogutódjaként úgy fogalmazott: nincs ugyan nála a dokumentum, de az abban foglaltakról hiteles információi vannak.

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy a fővárosnak, mint beruházónak két hónap áll rendelkezésre, hogy megtegye a bírsággal kapcsolatos észrevételeit az Európai Bizottság felé. Ha az észrevételi szakasz lezárult,

a miniszter szerint az OLAF az, aki az unió eljárási szabályainak megfelelően nyilvánosságra hozhatja a jelentést.

Vagyis arra sem a kormánynak, sem a fővárosnak nincs felhatalmazása.

Ez a gyakorlat

Kovács Zoltán viszont azt mondta az Egyenes Beszéd vendégeként, hogy nem szeretnék megsérteni az uniós szabályokat a jelentés nyilvánosságra hozatalával, ezért annak részleteit még meg kell vitatni Brüsszellel. Mint mondta, jogászok dolga kideríteni, mi a teendő egy ilyen helyzetben.

Az atv.hu által megkeresett nemzetközi jogász szerint az OLAF jelentései főszabály szerint nem nyilvánosak. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász a kötelezettségszegési eljárásokat citálta példaként, mint amelyek sokszor még a második fordulóban is minősítettek, vagyis

az uniós hivatalok vizsgálati anyagainak zártan kezelése nem idegen az európai gyakorlattól.

Ugyanez igaz a hazai viszonyokra is – tette hozzá a szakember –, hiszen például a Helsinki Bizottság vagy az Ombudsman is megküldi véleményezésre jelentéseit az érintetteknek a nyilvánosságra hozatal előtt. A metróberuházásról szóló jelentés ügyében tehát az OLAF-nál pattog a labda, aki vélhetően a véleményezési szakasz lezárultával nyilvánosságra hozza majd a teljes jelentést.

Itthon

Miért nem hozzák nyilvánosságra a metrós OLAF-jelentést?