A Naszádos Péter közgazdász és stratégiai tanácsadó által készített „A magyar nemzet politikai értékrendje” című belső kutatás nem a pártpreferenciákra volt kíváncsi, hanem arra, hogy a biztos pártválasztók milyen ideológia, világnézet mentén kötelezik el magukat egyik vagy másik formáció mellett, illetve, hogy a pártnélküliek milyen értékrendjükhöz nem találnak megfelelő politikai képviseletet.

A kutatás telefonos lekérdezéssel készült október 19-26 között, 1200 fős mintán. Pártpreferenciákra vonatkozó megállapításai megegyeznek a nagy közvélemény-kutatók friss eredményeivel, annyi eltéréssel, hogy

a Kétfarkú Kutyapárt Naszádosnál 4 százalékon áll, holtversenyben a DK-val, a pártnélküliek aránya pedig 37 százalék.

A mérésből kiderül, hogy a megkérdezettek 96 százaléka egyértelműen meg tudja határozni saját értékrendjét. Legtöbben három konkrét ideológiai tömbbe sorolják magukat. A társadalom 25 százaléka jobboldalinak, 22 százaléka konzervatív baloldalinak, 21 százaléka pedig polgárinak vallja magát. 13 százalék mondja magáról, hogy konzervatív, 8 százalék szociáldemokrata, és csak mindössze 3 százalék érzi magát baloldalinak és balliberálisnak. A liberálisok vannak a legkevesebben (1%).

Átrendeződtek a táborok

A tanulmány az LMP-t is jobboldali pártnak nevezi, mivel szavazóinak 68 százaléka polgári és 32 százaléka konzervatív, ergo: korábbi, baloldalhoz köthető szavazói elhagyták. (Talán ezért sem annyira meglepő, hogy Schiffer Andrást végül egy volt Fideszes képviselő, Hadházy Ákos követte a társelnöki poszton.) Szavazóik nem is annyira rajonganak egy baloldali összefogás gondolatáért, így viszont a zöldpárt egyedül kell majd megugorja a parlamenti küszöböt 2018-ban.

Érdekes módon a Fidesz-Kdnp szavazóknak csak 15 százaléka vallja magát polgárinak, viszont 65 százalékuk jobboldali és 20 százalékuk konzervatív. A Jobbik szavazóinak 78 százaléka jobboldali és 22 konzervatív.

Vagyis a Fidesz és a Jobbik kétharmad és egyharmad arányban osztozik a jobboldaliak táborán.

Az elmúlt két évben ezekért a szavazókért folyt a legnagyobb harc, melyet végül a Fidesz nyert meg.

Naszádos szerint úgy, hogy Orbán Viktor másfél-két évvel ezelőtt egy nagyon nehéz stratégiai döntés előtt állt. Ahhoz, hogy megállíthassa a Jobbik nyomulását és visszaszerezze Vona Gábortól a jobboldali szavazók támogatását, be kellett áldoznia a Fidesz polgári szavazóit. Mivel végül így határozott, a polgári szavazók elhagyták a Fideszt, és javarészt a pártot választani nem tudok közé vonultak, és egyelőre ott is maradtak. A konzervatív szavazók jelentős részét sikerült megtartania a Fidesznek, viszont 36 százalékuk új utakat keres.

Ezen választók egy részét sikeresen csábította át magához a Jobbik, miközben a polgárságot és a konzervatív baloldaliakat továbbra sem tudja megszólítani. Pedig Vona Gábor jól érezte meg, hogy a piaci rés e két választói csoport környékén tátong. Meghódításuk érdekében még az LMP magához édesgetésével is megpróbálkozott (pl. a Jobbik mellett őket nevezte 21. századi pártnak), hátha ezzel a húzással legitimálni tudja a józan közép irányába zajló mozgását.

Mit tudnak a Kétfarkú Kutyák?

Ami a konzervatív baloldaliakat illeti, kétharmaduk tulajdonképpen már elfordult a Demokratikus ellenzéktől, ide értve az MSZP-t is, akit pillanatnyilag éppen az tart életben és a Jobbik riválisának pozíciójában, hogy a konkurensektől elpártolókból képes szavazókat szerezni – állítja a dolgozat, hozzátéve: az MSZP-ben jelenleg a szociáldemokraták rendelkeznek a legerősebb bázissal. Érdekesség, hogy a magukat baloldalinak vallók szűk csoportja kizárólag a szocialisták bázisát erősíti, vagy pártnélküli stádiumban van.

A balliberálisok kicsi, de erős és aktív tábora a DK mögé állt be (70%), noha az MSZP-ben is meghatározó szerep jut számukra (30%). Valójában ők a legerősebb hívei egy potenciálisan újraegyesülő MSZP-DK formációnak. Gyurcsányék dominanciája itt annak is köszönhető, hogy

a DK már korábban átcsábította az Együtt liberális tömbjét, Fodor Gáborékat pedig igyekeznek még inkább perifériára szorítani.

A kakukktojás ezúttal is a Kétfarkú Kutyapárt, mivel nincs konkrét ideológia, ami a pártot meghatározza. Ezért egyrészről nehezen alakulhat ki erős identitás a pártban, másrészről viszont képes szinte mindegyik szavazóbázisból szavazókat szerezni. Ennek köszönhetően akár még esélye is lehet a soron következő országgyűlési választásokon 2018-ban. Azon kevés magyar választó csaknem egyharmada, akik nem tudták magukat besorolni egy értékrend mögé sem (4%), már most a Kétfarkú Kutyapárt szavazói.

Nekik nincs pártjuk

Az elemzés azt állítja, hogy a kvótanépszavazás után nem egy - miként a Fidesz állítja -, hanem 3 „új egység” született társadalmi szempontból. Létrejött egy főleg jobboldali és konzervatív szavazókból álló egység, melyen a Fidesz és a Jobbik osztozik kétharmad-egyharmad arányban. Ez egy 3,5 milliós tömeg. A másik egységet a jelenlegi Demokratikus Ellenzék tábora jelenti, és főleg szociáldemokraták, valamint balliberálisok alkotják. Ők 1,5-2 millióan vannak.

A harmadik egységet pedig egy elsősorban polgáriakból és konzervatív baloldaliakból álló 3 milliós tömeg képezi, akik jelenleg pártnélküliek. Konkrétan ők teszik ki a pártot választani nem tudók 73 százalékát. Ez a két tábor értékrendjében és világlátásában egyre közelebb kerül egymáshoz, és egyáltalán nem apolitikusak: nagy aktivitást és szavazási hajlandóságot mutatnak, ha valaki képes megszólítani őket.

Itthon

Hárommillió polgári és baloldali konzervatív szavazó pártot keres