A Hallgatói Önkormányzatok (HÖK) tisztségviselőinek és képviselőinek elsődleges feladata az egyetemisták és főiskolások érdekképviselete, amiért elvileg nem kapnak fizetést, közéleti ösztöndíj formájában viszont részesülhetnek támogatásban. A juttatás állami pénzből történik, így a HÖK-ok átlátható és elszámoltatható gazdálkodása közérdeknek számít. A terület ennek ellenére nem transzparens, mivel a legtöbb kar nem hozza nyilvánosságra a vonatkozó adatokat.

A 2013 áprilisában indult Átlátszó Oktatás projekt programot hirdetett, hogy minden állami egyetemen és főiskolán működő hallgatói önkormányzat gazdálkodását átláthatóvá és követhetővé tegye. Ennek jegyében közérdekű adatigényléssel fordultak az ország 20 legnagyobb felsőoktatási intézményéhez és azok hallgatói képviseletéhez, költségvetéseik és szerződéseik nyilvánosságra hozatala érdekében.

Az egyetemek nem kívántak együttműködni az újságírókkal, különféle kamu indokokkal igyekeztek elkerülni a nyilvánosságot.

A BME felsrófolta az adatszolgáltatás költségeit, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem az egyházi intézmények autonómiájára hivatkozott, és a Szent István Egyetem is csak azután adta ki az adatokat, hogy az adatigénylő projekt precedens értékű pert nyert az ELTE ÁJK-val szemben, amelyben a bíróság kötelezte a jogi kart az amúgy nyilvános adatok visszamenőleges közzétételére.

Másfélszeres szorzó

A többszázezres fizetést maguknak kiutaló HÖK-ös botrányokat követően az ELTE-n százalékosan meghatározták, hogy az úgynevezett Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj keretéből mire mennyit lehet költeni. Az egyetem korábban a hallgatói normatíva 100 százalékában (119 ezer forint/fő) fixálta a közéleti ösztöndíj címen a HÖK képviselőknek kiutalható összeget.

A legutóbbi küldöttgyűlésen azonban elfogadtak egy módosítást, amelynek értelmében ezentúl a normatíva 150 százalékára (178.500 forint/fő) emelkedik az elnyerhető összeg.

És ez még az olcsóbbik verzió, mert az eredeti tervek alapján az elnökség a normatíva 200 százalékára tervezte növelni a juttatásaikat. Összehasonlításul: a legkimagaslóbb tudományos és tanulmányi eredményt elérő hallgatóknak járó köztársasági ösztöndíj összege 34 ezer forint havonta.

Máshol máshogy van

Sujtó Attila, az ELTE HÖK új elnöke azzal indokolta a küldöttgyűlésen a módosítást, hogy az önkormányzatnak is alkalmazkodnia kell a piaci versenyhez, valamint azok a személyek, akik magasabb közéleti ösztöndíjat kapnak, kiemelt munkát látnak el. Hangsúlyozta: csupán egy lehetőséget nyitottak meg, ami nem jelenti automatikusan azt, hogy mindenkinek többszázezres fizetést utalnak a hallgatói önkormányzatban.

A módosítást ellenző HÖK-ösök szerint felháborító, hogy 78 ezres minimálbér mellett a hallgatók ilyen fizetéseket ítélnek meg maguknak.

Ráadásul az ösztöndíjkeret előreláthatóan nem fog változni, így amennyivel több megy el a HÖK tisztségviselők fizetésére, annyival kevesebb marad a többi hallgatónak.

A Budapesti Corvinus Egyetemen éppen ezért létezik az úgynevezett maximális kifizetés intézménye: egy HÖK-ös kari szinten legfeljebb 60 ezer, egyetemi szinten pedig legfeljebb 90 ezer forint a kiemelt és 50 ezer forint „alapfizetést” vihet haza a közéleti ösztöndíj alapból. A Debreceni Egyetemen ez az összeg 80 ezer forint körül mozog.

atv.hu

Itthon

HÖK-biznisz: a minimálbér két és félszeresét kaphatják a képviselők