Orbán Viktor miniszterelnök arról biztosította a Budapestre látogató Jens Stoltenberget, hogy Magyarország folytatja azokat katonai missziókat, amelyekben jelenleg is részt vesz. Az Afganisztánban vállalt kötelezettségeinket 2016-ban is teljesítjük, a nemzetközi missziókban való részvételünket az élőerőt tekintve nem csökkentjük.

A NATO főtitkára jelezte: amellett, hogy a tagállamok hírszerzési információkkal segítik Franciaországot,

a szövetség vizsgálja további helyi kapacitások létesítésének lehetőségét a közel-keleti válságövezetben és segítséget nyújt a régió kormányainak

– így Jordániának és Iraknak – a haderejük kiképzésében, megerősítésében. „Ha ők képesek fellépni a szélsőségesekkel szemben a saját területükön, akkor mi is nagyobb biztonságban vagyunk” – tette hozzá Jens Stoltenberg.

Mit csinálunk Irakban?

Magyarország jelenleg 150 fővel járul hozzá az Iszlám Állam elleni, 60 országból álló nemzetközi koalícióhoz, amelyről az Egyesült Államok felkérése nyomán áprilisban döntött az Országgyűlés. Közülük 116-an a műveleti területen tartózkodnak, 26 tartalékos pedig itthon vár a mozgósításra. A 20 milliárdos misszió célja egy olyan, önálló iraki biztonsági erő létrehozása, amely képes megvédeni hazáját.

A Magyar Honvédség Iraki Kiképzés-biztosító Kontingensében megtalálhatóak lövészek, logisztikai szakemberek, egészségügyi dolgozók és tábori lelkész is.

A szeptember elseje óta teljes létszámban az Iraki Köztársaság területén található Erbilben állomásozó kontingens állományának jelentős része a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandárból kerül ki. Benkő Tibor vezérkari ezredes nyilatkozata szerint az Iraki Kiképzés-biztosító Kontingens tagjai egyfelől biztosítják a Magyar Honvédség képviseletét a „műveleti vezetési rendszer valamennyi szervezeti eleménél”, másfelől két szakasszal az „Erbil Harccsoport alárendeltségében levő egyik repülőtér őrzés-védelmi feladatait látják el”. A peshmerga erők kiképzésében egy szakasszal veszünk részt. Szijjártó Péter és Maszúd Barzani

A konkrétumokat Korom Ferenc dandártábornok, a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökségének csoportfőnöke mondta el a Magyar Honvéd című lapnak. Ennek értelmében a tagállamok és az iraki katonai vezetés közötti egyeztetésből hat katonánk veszi ki a részét a bagdadi parancsnokságon, míg a száztíz fős állomány a kiképzést támogató erők biztonságát felügyeli a kurd területeken. Szükség esetén konvojbiztosítási feladatokat is elláthatnak – tette hozzá a dandártábornok, jelezve, hogy a katonáink küldetése 2017. december 31-én lejár.

Sajtóértesülések szerint fentiek mellett a magyar katonák kevésbé publikus „feladata”, hogy rajta tartsák a szemüket a tavaly novemberben Erbilben megnyitott konzuli irodán, amely a Mol-csoportnak a kurdisztáni régióban működő leányvállalata, a Mol Kalegran közvetlen szomszédságában ütötte fel sátorát. A főkonzulátust Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára avatta fel.

Levegőből nem lehet nyerni

A lapunknak nyilatkozó katonai szakértő szerint a NATO-főtitkár csütörtöki budapesti látogatása annak a körútnak a részét képezi, amely során az USA – az Iszlám Állam elleni komolyabb fellépés előkészítésének részeként – a térségben katonai misszióval jelenlévő tagállamok politikai vezetését kívánja meglévő szerepvállalásaikban megerősíteni, illetve azok fokozására rábírni.

A katonai szövetség már belátta – mondja forrásunk –, hogy

légierővel nem lehet eredményt elérni az Iszlám Állam ellen, ezért egy ideje – kimondva, kimondatlanul – egy szárazföldi invázió lehetőségét mérlegeli.

Az „arab tavasz” óta a közel-keleten lezajlott változások, és a több országban ennek nyomán helyzetbe hozott iszlamista szélsőségesek elleni beavatkozások finoman szólva is mérsékelt sikere, új stratégia kidolgozására kellett, hogy indítsa a NATO meghatározó tagállamait.

20 ország 700 katona

Magyarország jelenleg legalább 20 külföldi misszióban vesz részt, több mint 700 katonával. A 2014 végével lezárult NATO-missziót követően a Magyar Honvédség jelenleg egy idén január elsejével indult új, Eltökélt Támogatás (Resolute Support Mission) elnevezésű missziójában valósítja meg afganisztáni szerepvállalását. A száz fős küldetés az afgán biztonsági erők kiképzésére és mentorálására, illetve a kormányzati szervek tanácsadására fókuszál.

Itthon

Szárazföldi invázió? Fokozott szerepvállalást kérhetett Orbántól a NATO