„Az elmúlt években a végzőseink közel tíz százaléka jelentkezett külföldi intézményekbe, idén viszont mintha csökkenne ez az arány” – mondta a Heteknek Csapodi Zoltán, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlógimnázium igazgatója. Jellemzően a legtehetségesebbek mennek ki, a külföldön továbbtanulók fele a legjobb diákok közül kerül ki. A tervek szintjén mindenki foglalkozik a gondolattal, a jövőképet illetően általában is érzékelhető egy nagy bizonytalanság. Az is tény viszont, hogy bár az alsóbb évfolyamokon a „ki tervez külföldi továbbtanulást?” kérdésre nemritkán minden tanuló felteszi a kezét, de csak kevesen váltják valóra ez irányú terveiket. Kimenni ugyanis főleg a magasabb színvonalú képzések miatt érdemes, ami viszont pénzkérdés is.

Családok kiköltözéséről az igazgató nem tud, tapasztalata szerint ez kevéssé jellemző.

Hámori Veronika, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója szerint önmagában a külföldi jelentkezések számából nem következtethetünk a kiáramlás valódi mértékére. Annál is inkább, minthogy a jó gimnáziumok diákjait többnyire felszívják a hazai elitegyetemek. Tapasztalatai szerint a diákok akkor tanulnak tovább a legszívesebben külföldön, ha olyan képzést találnak, ami itthon nem elérhető, vagy ha nagyon színvonalas egyetemre tudnak bekerülni.

Veszély és lehetőség

„A jeles bizonyítvány nem elég, de azoknak, akik diákolimpián vagy OKTV-n érmesek, esélyük van komoly ösztöndíjakra. Most is van egy olyan matematikai diákolimpikonunk, aki úgy tud az Egyesült Államokban továbbtanulni, hogy kapott egy nagyon komoly magánösztöndíjat” – fűzte hozzá az igazgatónő.

Az amerikai és nyugat-európai topegyetemek folyamatosan keresik a tehetségeket, így az országos vagy nemzetközi versenyek díjazottjai komoly ajánlatokat kaphatnak ezektől az intézményektől.

Hámori Veronika szerint reális becslés, hogy a gyakorlógimnáziumok diákságának egyharmada foglalkozik komolyabban a külföldi továbbtanulás lehetőségével, de osztályok és évfolyamok szerint is nagy a szórás.

A reáltárgyak iránt érdeklődők inkább gondolkodnak ebben, sokan eleve angolul tanulják a matematikát.

„A külföldi továbbtanulás lehetősége egyértelműen az elmúlt 3-4 évben került előtérbe. A baj az, hogy az érettségi után kikerülő fiatalok esetében nagy az esélye annak, hogy soha nem látjuk őket viszont. Azt látom, hogy egész családok is kimennek, zömében magasan kvalifikált értelmiségiek, akiket nagyon vonzó ajánlatokkal csábítanak ki, és akik jönnének vissza is, de nincs hova. Ma egyértelmű trend, hogy a képzettebbek, az értelmiségi elit vonul el” – mondta a Heteknek Hámori Veronika, aki nemrég volt kénytelen megválni kiváló matematikatanár kollegájától is: a férfi most Angliában tanít, és végre el tudja tartani a családját, mert itthon szabályosan nélkülöztek.

Az Eötvös József Gimnázium egyik diákja szerint az idei 180 fős végzős évfolyamból húsz diák biztosan külföldön folytatja tanulmányait.

Tizenöten az Egyesült Királyságba (Angliába, illetve Skóciába), a többiek főleg Dániába mennek. Az Apáczaiból és Berzsenyiből „csak” 5-5 diák érintett, a Radnótiban viszont átlag feletti szokott lenni az arány, és főleg Anglia a célpont, például a University College London (UCL), ahol idén várhatóan megsokszorozódik a magyar diákok száma. Komoly ösztönzői a külföldi továbbtanulásnak a diákok középiskolás korban szerzett élményei, ideértve a diákcsereprogramokat, nyári diákmunkákat, nemzetközi szervezetekben való aktivitást, vagy az is, ha a nagyobb testvérük már kint tanul. A Heteknek nyilatkozó középiskolás egy most egyetemista ismerősét említi „rossz példaként” arra, hogy mit tesz a diákokkal a hazai felsőoktatás: az ismerős „nagy koponya”, 98 százalékos emelt szintű történelem érettségit írt, most másodéves egy hazai elitegyetemen. Viszont minden motivációját elvesztette, „punnyad, bulizik, és már csak a papírért hajt”.

Költség és haszon

Az Engame Akadémia, amely hazai középiskolás diákok számára tart külföldi továbbtanulásra felkészítő kurzusokat, idén végzett egy online kutatást 500 diák és 500 szülő körében. Ebből kiderült:

a diákok 20 százaléka külföldön tanulna tovább, 40 százaléka itthon, 28 százaléka még nem döntötte el, hol.

A szülők 85 százaléka támogatná gyermeke külföldi továbbtanulását. A legnépszerűbb célországok az Egyesült Királyság, Németország, az USA, Hollandia, Dánia. Az Egyesült Királyság statisztikái alapján (UCAS) nő a magyar jelentkezők száma, 800-ból közel 500-at tavaly fel is vettek angol, skót vagy walesi egyetemekre. A skót felsőoktatás ingyenes és színvonalas, ezért lassan nehezebb oda bejutni, mint az élvonalbeli angol egyetemekre – mondta el a Heteknek Lévai Balázs, az Engame társalapítója.

Külföldi adatok összesítése alapján a jelenleg külföldön tanulók száma legalább tízezer főre tehető. Lévai Balázs szerint

kint a megélhetés átlagos havi költsége fejenként 2-300 ezer forint,

ezt kevés család tudja kifizetni, de ha egy fiatal nagyon elszánt, akkor elő tudja teremteni diákmunka, diákhitel, ösztöndíj-lehetőségek révén. Közepes tanulmányi eredményekkel és/vagy szerény anyagi háttérrel viszont nehezebben lehet kijutni.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az érettségizők többségének nincsenek határozott céljai. Egy külföldi egyetemen ugyanis más elvárások vannak, mint Magyarországon: eleve motivációs levelet kérnek, céltudatosságot, határozott orientációt várnak el.

Miért éppen az Egyesült Királyság?

A legtöbb magyar azért megy az Egyesült Királyságba, mert ott egy sokkal diákközpontúbb, gyakorlatorientáltabb megközelítésű felsőoktatást talál, mint itthon. A hazai felsőoktatásra az elméletibb tudásátadás jellemző, nagy létszámú előadásokkal, hiányzik a tanár-diák kapcsolat. Az Engame külföldön tanuló diákjai mind kiemelik, hogy a legnagyobb vonzerőt – egyfajta kultúrsokkot – az inspiratív közeg jelenti számukra, amelyben érték a tudás és a közösség. „Legfőképpen a minket körülvevő emberek nagyszerűek. Segítőkész, lelkes, érdeklődő és okos itt diák, tanár egyaránt, ami tényleg a legjobbat tudja kihozni belőlünk” – vélekedik az UCL elsőéves gépészmérnök szakos magyar hallgatója.

A riportokból kiderül, hogy a külföldön tanuló diákok nem terveznek hazajövetelt, bár megfontolnák azt, ha itthon komoly szakmai lehetőségek várnák őket.

„A hetedik osztályban, ahol tanítok, a családok kétharmada érintett a külföldi munkavállalásban, és a 13 éves diákjaim közül öt közölte velem, hogy érettségi idején ő nem lesz az országban, mert a középiskolát már kinn fogja elvégezni” – mesélte a lapnak Mendrey László, a PDSZ (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) elnöke. A külföldre áramlás szerinte a 2011 óta bevezetett köznevelési és felsőoktatási törvények következménye. A PDSZ úgy látja: az oktatási rendszer minden szintjét érintő átalakítások a fiatalok perspektívavesztését idézték elő.

Hetek, Makki Marie-Rose

Itthon

A legtehetségesebb középiskolások is külföldre mennének