Vajon Rogán Antal igazat mond, amikor azt állítja: hasonló feltételek mellett értékesítette ingatlanait az általa vezetett önkormányzat, mint elődei idején? És Kocsis Máté jól tudja, hogy csak a Demszky Gábor vezette főváros sara, ami a 2009-ben kiírt Budapest Szíve projekttel történt? Ennek jártunk utána.

„Az én polgármesterségem előtt, 2000 és 2007 között a bérlők 5,6 milliárd forint kedvezményben részesültek ingatlanvásárláskor. Ez is mutatja, hogy semmit nem változtak azok a jogszabályok, amelyek alapján a kerület a vagyongazdálkodást folytatta, és sem a Gyurcsány-, sem a Bajnai-kormány közigazgatási hivatalai nem emeltek törvényességi kifogást.”

Az idézet Rogán Antal volt polgármester Indexnek adott hétfői interjújából származik, de hasonlóan nyilatkozott a Fidesz frakcióvezetője az RTL Klub Házon kívül című műsorának is. A fentiek az azt firtató kérdésre válaszul hangzottak el, hogy mekkora vagyonvesztéssel járt az önkormányzat számára az „ötödik kerületi modellnek” nevezett elidegenítési konstrukció.

A modell

A botránysorozatot kirobbantó Károly körúti ingatlan esetében megismert, majd később más ingatlanok esetében is visszaköszönő modell a következőképpen nézett ki: a bérlő megszerezte a helyiség bérleti jogát, majd néhány hónappal később a bérleti jogviszonyból adódó elővásárlási jogával élve magát az ingatlant.

Az Átlátszó olyan esetekről is beszámolt, amikor nem is a bérlő élt az elővásárláskor igénybe vehető kedvezménnyel. A kedvezmény és az önkormányzat által megbízott értékbecslő tevékenysége esetenként akár százmilliós megtakarítással is járhatott a vevő számára, mint ebben a Népszabadság által feltárt ügyben.

Az Index arra vonatkozó kérdésére, hogy a polgármestersége alatt mennyi volt az önkormányzati ingatlanok megvásárlóinak adott kedvezmény, a Fidesz frakcióvezetője azt válaszolta: „biztos, hogy kevesebb, mint a 2000 és 2007 közötti időszakban érvényesített kedvezmények”.

Bár a Rogán-korszak kedvezményeinek mértékéről megoszlanak a becslések – a Népszabadság 4 milliárdosra, Juhász Péter Együtt-képviselő tízmilliárdos nagyságrendűre becsüli a kerület ebből fakadó vagyonvesztését, az biztos, amit Rogán a szabályozásról mond, az nem fedi a valóságot – az önkormányzat ugyanis 2007-ben egy sor rendeletben újraszabályozta az önkormányzati ingatlanok elidegenítését.

A múlt

A volt polgármester által emlegetett 2000-2007 közötti időszak első két évében az a (fideszes) Karsai Károly vezette polgármesterként a kerületet, aki később, a Rogán-időszakban a Belváros alpolgármestere volt. Ahhoz pedig, ami 2002 és 2006 között történt a Belvárosban, már Rogán Antalnak is volt köze, mint a billegő többségű képviselőtestület jobboldalát irányító fideszes frakcióvezetőnek.

Bár ebben a négy évben Steiner Pál állt a kerület élén, a testületi többség végig billegett a baloldali-liberális oldal és a(z egyébként pont Rogán Antal vezette) jobboldali, Fidesz-MIÉP-Jobbik koalíció között, mígnem 2005 novemberében a jobboldali koalícióhoz csatlakozó bolgár kisebbségi képviselővel létrejött testületi többség megvonta Steiner hatásköreit, leváltotta a kerületi tévé és az önkormányzati lap vezetőit – ezzel rövid időre már ekkor megszerezte a Rogán vezette jobboldal a Belváros irányítását. (Ennek Rejtő-regénybe illő epizódjait itt és itt lehet elolvasni; érdemes.)

Steiner reagál

Aztán 2006 áprilisában, az országosan megerősödött MSZP-hez átállt Gerendás József fideszes képviselő alpolgármesterré választásával a baloldal még egy fél évre vissza tudta szerezni a testületi többséget, ám 2006 őszén Steiner veszített Rogánnal szemben.

2002 és 2006 között a testület alapvetően nem nyúlt hozzá a Karsai-időszakból örökölt elidegenítési szabályokhoz – reagált lapunknak Rogán szavaira Steiner Pál – testületi többség nélkül erre, legalábbis a Rogán vezette jobboldal ellenében nem is lett volna lehetősége az akkori baloldali-liberális képviselőknek.

A volt polgármester az atv.hu-nak azt mondta: a Rogán-érához hasonlóan 2006 előtt is képviselőtestületi jóváhagyáshoz volt kötött az önkormányzati tulajdonú ingatlanok eladása, ám a 2007 előtti szabályok szerint az akkori testület minden esetben kétszer, az elidegenítésre kijelöléskor és a konkrét adásvételi szerződés megkötésére történő felhatalmazáskor találkozott egy-egy ingatlan ügyével, míg 2007 után a konkrét szerződés megkötésekor már nem kellett testületi felhatalmazás, csak az elidegenítésre történő kijelöléskor.

Nagy a baj a Budapest Szíve Program körül

A Rogán-korszak belvárosi ügyei pénteken nem elsősorban az ingatlan-eladások, hanem a furcsa közbeszerzések miatt kerültek a figyelem középpontjába, miután a Vs.hu megírta: a magyar ügyészséghez és az Európai Bizottsághoz fordult az EU csalás elleni hivatala, az OLAF, a Budapest Szíve nevű projektnél talált problémák miatt.

A projekt 15 milliárd forintba került, ennek keretein belül újították fel a Szabadság tér és Kálvin tér közötti utcákat. A hírportál szerint a közbeszerzéseket, amikben több szabálytalanságot is talált az OLAF az V. kerület és a főváros koordinálta. A hivatal titoktartásra hivatkozva nem árulhat el részleteket az ügyről.

Az OLAF valószínűleg azt kéri majd az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságától, hogy a fejlesztéshez az EU által adott pénz egy részét követelje vissza az unió. Az OLAF figyelni fogja azokat a lépéséket, amiket az illetékes hatóságok tesznek nemzeti, illetve uniós szinten – írta a csalás elleni hivatal a VS.hu-nak.

A Belváros szerint minden oké

A VS.hu cikke után közleményt adott ki a belvárosi önkormányzat. Azt írják, hogy minden szükséges anyagot az OLAF rendelkezésére bocsátottak, és hozzáteszik: nem kaptak olyan tájékoztatást, ami kifogásolt volna bármit is.

„Egy dolgot azonban leszögezünk: a Belvárosban teljes mértékben érvényesült a verseny, hiszen más konzorcium nyerte a Belváros Fő utcája első ütemét, mint a másodikat, annak ellenére, hogy a két ütem között természetesen van kapcsolat. Ezen kívül hangsúlyozzuk, hogy az Európai Unió által jóváhagyott tartalomhoz képest a kivitelező az első ütemben 300, a második ütemben 600 millió forinttal kevesebb összegért végezte el munkáját.

Ezt az összesen 900 millió forintot, amit az Európai Uniónak és az államnak spóroltunk meg, egy új projektre használtunk fel: így sikerült felújítani az Olimpia Parkot. Nincs tudomásunk olyan közbeszerzésről, ami az Európai Unió által jóváhagyott tartalomhoz képest olcsóbban valósult volna meg, a projektek általában pontosan annyiba, vagy még többe kerülnek, mint az előzetesen meghatározott műszaki tartalom” – írják a közleményben.

Kocsis is visszafelé mutogat, de kifelejti Rogán nevét

A Budapest Szíve Program 2. ütemének közbeszerzési eljárása 2009-ben, a "Demszky-Hagyó-Steiner korszakban" történt, ezért őket kell a részletekről megkérdezni - reagált az ügyre Kocsis Máté, a főváros önkormányzati és rendészeti tanácsnoka.

Az MTI-hez eljuttatott közleményében a tanácsnok azt írta: Tarlós István 2010 októberében lett főpolgármester és ugyanekkor szerzett többséget a Fidesz-KDNP a Fővárosi Közgyűlésben. Arról ugyanakkor, hogy a Budapest Szíve projekt a Belváros és a főváros közös kiírásában bonyolódott, Kocsis Máté nem beszélt, ahogy arról sem, hogy az adott időszakban, tehát már 2009-ben is, a Belváros polgármestere Rogán Antal volt. Így a projekt szempontjából pontosabb lett volna a részéről „Demszky-Rogán-Hagyó-Steiner korszakról” beszélni.

Itthon

Rogán és Kocsis is visszafelé mutogat