Két éve ugrott meg a menedéket kérők száma Magyarországon, ami 2014 végére meghaladta a negyven ezret. Előfordul, hogy a szerb-magyar határnál egy nap alatt 800-an is oltalomért folyamodnak. A migránsok többsége, legalább 90 százalékuk illegálisan lépi át a magyar határt. A fő kibocsátó régiók a válság sújtotta, polgárháborús országok, például Szíria, Irak, Afganisztán és Koszovó.

Magyarország a magyaroké

„A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont” – vélekedett Orbán Viktor Párizsban. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a „valóban politikai okokból, életüket mentve elmenekülőknek” meg kell adni, ami jár, mármint menedéket, de a gazdasági okból hazájukat otthagyók számára nem tudunk ilyen menedéket nyújtani. „Nem fogjuk megengedni, legalábbis amíg én vagyok a miniszterelnök addig biztosan nem, (…) hogy a bevándorlók célpontjává váljon Magyarország (…) Nem akarunk tőlünk különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között, Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani” – nyilatkozta a miniszterelnök.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ATV Szabad Szemmel című műsorában nyilatkozott arról, hogy a kormányzati álláspont szerint munkaerőpótlás céljából ne legyen bevándorlás Európába. Rogán Antal, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője pedig egy reggeli interjúban fejtette ki hasonló álláspontját, miszerint Magyarországon nem indokolt a gazdasági menekültek beáramlása, az, hogy Magyarország magyar akar maradni, teljesen normális felfogás

Kevesen jönnek

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke az atv.hu-nak elmondta, hogy Magyarországon arányaiban kevés bevándorló él, nemcsak nyugat-európai, hanem kelet-európai mércével is. Jelenleg a lakosság 1,4 százaléka, azaz 140 ezerre tehető azok száma, aki bevándorlónak tekinthető, de a többségük határon túli magyar, tehát nem számít más nemzetiségűnek.

A szakértők mintegy 40 ezerre teszik azok számát, akik Európán kívüli térségből, így Ázsiából, Afrikából, vagy éppen az Öböl-országokból érkeztek. „A bevándorlók a gazdaság szempontjából többletet jelentenek, mivel sokkal magasabb köreikben a foglalkoztatottság: 56 százalékos. Az átlagos magyar aktivitási ráta 49 százalékos. Ráadásul a bevándorlók képzettsége is magasabb, mint a magyar átlag. Sok esetben úgynevezett hiányszakmákban dolgoznak, elég csak a külföldi származású orvosokra gondolni” – fogalmazott Pardavi Márta, aki azt is kiemelte, hogy a letelepedés jogi feltétele az aktív munkaviszony.

A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke Orbán Viktor nyilatkozatát tendenciózusnak és félrevezetőnek értékelte a tekintetben, hogy a bevándorlást összekapcsolta a terrorizmussal, különösen a párizsi vérengzések időszakában, amikor ott épp egy bevándorló volt az, aki igyekezett a kóser boltban megvédeni a vásárlókat a terrortól. Padravi kiemelte, hogy jelenleg a bevándorlásnál, a magyar vízumok kiadásánál is rendelkezik szereppel az Alkotmányvédelmi Hivatal, és az illetékes nemzetbiztonsági társszervek, tehát a kérelmezők biztonságpolitikai átvilágítása is megtörténik. „Elhibázottnak vélem azt a vélekedést, amely a bevándorlást kriminalizálja” – tette hozzá a társelnök.

Jelentős az idegenellenes hangulat

Simonovits Bori szociológus, a Tárki kutatója a politikusi nyilatkozatok kapcsán kifejtette lapunknak, hogy a „gazdasági menekült” kifejezést először definiálni kellene, ahhoz, hogy értelmezni lehessen, mind gondolnak a politikusok a kifejezés kapcsán. A szakma nyilvántartja az önkéntes migrációt, illetve a kényszer migrációt. Ez utóbbi esetében, amikor vallási, politikai okokból a menekültek élete is veszélyben van, emberiességi elvárások mellett nemzetközi szerződések is kötelezik Magyarországot a menekültek befogadására.

Az Európai Unión „belülről” pedig a munkaerő szabad áramlása elvéből adódóan bárki beköltözhet hazánkba. Az előbbiek ellenére Magyarországon rendkívül alacsony az 1000 főre jutó migránsok száma. Míg Európa átlaga 6 százalék, addig Magyarországé 2. A magyar gyakorlatra az a jellemző, hogy nem befogadó jellegű, és évente pár százan kapnak csak valamilyen menekülti (menekült, oltalmazott, vagy befogadott), de eltérő jogokat biztosító státuszt. Ráadásul a Magyarországon menekülti státuszt kérők 70 százaléka tovább áll. „Magyarországon nem erős a befogadói légkör, nincsenek olyan, például szociális munkás, vagy oktatási jellegű támogatói szolgáltatások, amelyek megkönnyítenék a menekültek életét” – tette hozzá a Simonovits Bori.

A kutató felhívta a figyelmünket arra, hogy a bevándorlókkal kapcsolatos attitűdök tekintetében erősödött az idegenellenesség Magyarországon, 2013-ban már 39 százalék volt azok aránya, akik szerint „Magyarországnak egyáltalán nem kell menedékkérőt befogadnia”. Csupán a megkérdezettek 10 százaléka „idegenbarát”, míg 51 százalékuk „mérlegelőnek” vallotta magát. Az „idegenellenes” hangulat leginkább az úgynevezett „vesztes”, többnyire vidéki, alacsonyabb iskolai végzettségű társadalmi csoportokban kiugróan magas.

Orbán sem tudta volna megakadályozni

Juhász Attila, a Political Capital (PC) vezető elemzője, radikalizmus- és migrációkutató lapunknak azt mondta: Orbán Viktor nyilatkozata azért ellentmondásos, mert a párizsi merényleteket francia állampolgárok követték el, akik az uniós jog értelmében bármikor, korlátozás nélkül Budapestre tudtak volna látogatni. A gazdasági menekültekkel kapcsolatos kormányzati szigorítási tervek tehát a francia, angol vagy más uniós állampolgárságú szélsőségesekre semmilyen hatást nem gyakorolnának.

„Az úgynevezett gazdasági menekültekkel kapcsolatos politikusi nyilatkozatok ott is sántítanak, hogy évtizedekkel ezelőtt megindult folyamatokra reflektálnak. Angliában és Franciaországban a II. világháború utáni gyarmatbirodalmaik megszűnése, Németországban vagy például Ausztriában pedig az 50-es 60-as évek vendégmunkás politikája indította el az egymást követő bevándorlási hullámokat. Jelenleg ezeket a folyamatokat már nem lehet visszacsinálni, a 70-es évek végétől pedig amúgy is folyamatosan szigorodnak a migrációs politikák, így amit Orbán mond, annak a bevándorlási kérdés szempontjából sok értelme nincs, különösen nem Magyarországon” – fogalmazott Juhász, aki szerint a Fidesz vezető politikusai belpolitikai célból „műbalhét” csinálnak.

A PC vezető elemzője kifejtette, hogy jelenleg a migrációs trendek arra engednek következtetni, hogy az illegális migránsok létszámának növekedése ellenére Magyarország továbbra sem célország, nem akarnak itt tömegek letelepedni, a migránsok nagy többsége ugyanis tranzitállomásként tekint Magyarországra. „Nem szakmai indokok, nem társadalmi igény, hanem politikai okokból vette elő ezt a témát a Fidesz vezérkara” – vélekedett Juhász Attila.

Post by atv.hu.

Itthon

Műbalhé a Fidesz bevándorlás ellenes harca?