A kormányt egyébként a törvény csak konzultációra kötelezi a szakszervezetekkel, megállapodásra nem – jegyezte meg a szakszervezeti vezető, aki szerint a munkáltatók sok tekintetben joggal hivatkoznak arra, hogy az adóváltozások miatt folyamatosan nőnek a terheik. Pataky Péter szerint a megállapodást nehezíti, hogy példátlan módon úgy kell tárgyalniuk a jövedelmekről, hogy a jövő évre vonatkozó adótörvényeket már elfogadták, vagyis a szakszervezeteknek már nincs lehetőségük azokról az adókról és járulékokról tárgyalni, amelyek a jövedelmeket alapvetően befolyásolják. Pataky szerint márpedig tarthatatlan, hogy egy szakképzettséget igénylő nyolcórás munkavégzéssel tízezer forinttal kevesebbet lehet keresni, mint amennyi a létminimumhoz szükséges. A létminimum egyébként jelenleg bruttó 130 ezer forint, ami éppen arra elég, hogy valaki ne csússzon bele teljesen a szegénységbe – mutatott rá Pataky, aki szerint a munkavállalók abban érdekeltek, hogy a nettó bérek emelkedjenek. A számokkal rendszerint bűvészkednek, hiszen a bejelentések csak a bruttó minimálbér-emelkedésről szólnak, a nettó keresetek alakulásáról viszont soha senki nem beszél – magyarázta a szakszervezeti vezető, aki azt is elmondta, a nettó bérek emelkedését az is akadályozta, hogy az adójóváírás kivezetésének terheit egy az egyben a vállalkozói szektorra hárították.

Az MSZOSZ egy komplett javaslatcsomagot tett le a kormány asztalára, amely azt célozta volna, hogy a nettó bérek 4-5 éven belül érjék el a létminimumot. Ennek megvitatásához azonban az új adótörvények újratárgyalására lett volna szükség, ám erre már nem volt lehetőség – mondta el az MSZOSZ elnöke. Pataky szerint továbbá Orbán Viktor egy lépést se tett annak az ígéretének a megvalósítása felé, miszerint egyszámjegyű lesz a személyi jövedelemadó, márpedig ez is segíthette volna a bérek felzárkózását.

atv.hu / J. I

Itthon

MSZOSZ: soha nem voltunk még ilyen messze a megállapodástól