A jelenlegi fejlesztési ciklusban Európai Szociális Alapból (ESZA) Magyarország 3,6 milliárd eurót kap (több mint 1000 milliárd forint). Az alap forrásai szolgálják az oktatásban és a munkaerőpiacon a szegénységet és az elmaradottságot csökkentő fejlesztéseket.

Amint az atv.hu megírta, az elmúlt hetekben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) információkat kért egy cégről az ESZA támogatásait menedzselő magyar állami hivataltól, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Közreműködő Szervezeti Feladatokat Ellátó Főosztályától (KSZE), ahova ki is szálltak nyomozók.

Mint megírtuk, az EMMI sajtóosztálya megerősítette lapunk értesüléseit, miszerint valóban az OLAF munkatárai jártak a minisztériumban és a csalás elleni hivatal munkatársai adatokat kértek a magyar intézménytől. Bár az EMMI igyekezett azt sugallni, mintha rutineljárás lenne, hogy az uniós fejlesztési ügyekben kiemelt jelentőségű KSZE-hez kiszállt az OLAF, az igazság az, hogy az elmúlt négy évben a hivatal nem járt ennél az intézménynél, a mostani ellenőrzés tehát rendkívüli eseménynek számít.

Az atv.hu értesülései szerint az OLAF egy kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkező cég után érdeklődött az Emberi Erőforrások Minisztériumában.

Az ügyészség válaszol

Időközben Lukács Zoltán szocialista politikus nyilvánosságra hozta a Nemzetgazdasági Minisztériummal történt hosszas levelezésének eredményét, amiből az derült ki, hogy az OLAF 2011 óta összesen 34 korrupciógyanús ügy bizonyítékait adta át a Legfőbb Ügyészségnek. Lukács szerint a kormányzat titkolja, milyen ügyekről van szó és hogy zajlik-e ezekben bármilyen vizsgálat.

Az atv.hu megkérdezte a Legfőbb Ügyészségtől, hogy az OLAF indítványára az ügyészég indított-e már vizsgálatot Magyarországon.

Egy sor kérdést tettünk fel:

Az OLAF a magyarországi nyomozati cselekményekben bevonja-e az ügyészséget?

Az EMMI egyik szervezeténél is járt az OLAF, az európai szociális alap támogatásait menedzselő magyar állami hivataltól, az Emberi Erőforrások Minisztériumától kértek adatokat, ahova ki is szálltak nyomozók. Ilyen esetekben az ügyészségnek adnak-e erről tájékoztatást? Ha igen, akkor melyik cég kapcsán kértek adatokat?

Kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy az OLAF által lezárt és a hazai vádhatóságoknak átadott ügyekkel kapcsolatban Polt Péter legfőbb ügyész írásban válaszolt egy országgyűlési képviselő hozzá intézett kérdésére.

A legfőbb ügyész válaszában kifejtette, hogy megbízatása szerint az OLAF, mint az Európai Unió közigazgatási vizsgálati szolgálata, közigazgatási vizsgálatok végzésére jogosult. Emellett segítheti a tagállami hatóságok munkáját, közreműködik az általuk végzett közigazgatási vizsgálatokban, illetve összehangolja a több államot érintő ügyeket.

Az OLAF-nak büntetőügyek lefolytatására, bűncselekmény gyanújának vizsgálatára nincs hatásköre, ilyen gyanú felmerülése esetén az illetékes tagállami hatósághoz kell fordulnia. Az OLAF vizsgálatainak eredményét, a zárójelentést bűncselekmény gyanúja esetén az ügyészségnek küldi meg, illetve feljelentéssel él.

Ebből következik, hogy az OLAF, vagy a minisztériumok, így a Nemzetgazdasági Minisztérium által lefolytatott vizsgálatok számával kapcsolatban nyilvántartott, a kérdésben ismertetett adatok nem a büntetőeljárások kezdeményezésére vonatkozó számadatok. Az adatok a közigazgatási eljárásokra vonatkoznak, így az ügyészség e körben konkrét ismeretekkel nem rendelkezik.

A Legfőbb Ügyészség által lefolytatott vizsgálat eredménye szerint a 2011. évben még folyamatban volt, illetve a 2011. évtől kezdődően az OLAF zárójelentése vagy feljelentése alapján összesen 12 büntetőeljárás indult. Ebből 1 ügyben marasztaló, jogerős ítélet született, 2 ügyben vádemelés történt, 8 ügyben a nyomozás folyamatban van, 1 ügyben a nyomozást megszüntették.

Az OLAF egy kiadványában 2006. és 2013. december 31. között összesen 4 büntető ügyet említ Magyarország vonatkozásában, írta az atv.hu-nak az ügyészség. A vizsgálat alapján további 4 olyan ügy volt, melyben az OLAF valamilyen formában (adatkérés, adatközlés) kapcsolódott a büntetőeljáráshoz.

Vannak ügyek

Egyébként részben hasonló kérdéseket tettünk fel a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős államtitkárságára, ahonnét azt a választ kaptuk, hogy nekik nincs tudomásuk arról, hogy melyik az 34 ügy, amely kapcsán az OLAF információkat adott át az ügyészégnek.

Amikor konkrétan rákérdeztünk egy lehetséges „keresett” cégre, illetve arra, hogy a vs.hu portál az ügyet összekapcsolta az Öveges program körüli lehetséges anomáliákkal, azt a – szerintünk semmitmondó – választ kaptuk, hogy „az európai uniós fejlesztési források felhasználása kapcsán évente több tucat ellenőrzést folytatnak különböző szervezetek, így az Európai Bizottság, vagy annak intézményei, illetve a hazai ellenőrző szervek. A mai hírekben szereplő vizsgálat csak egy ezek közül, amely kapcsán az EMMI érintett az adatszolgáltatásban. A minisztérium minden esetben más kormányzati szervekhez hasonlóan együttműködik az ellenőrző szervekkel, mert a magyar kormánynak is érdeke a szabályos és átlátható forrásfelhasználás”.

Szóljon hozzá:

Post by atv.hu.

Itthon

12 büntetőeljárás indult az OLAF feljelentésére