A magyar fiatalok kivándorlása nyugatra, az asszimiláció és az alacsony termékenység az a három népesedéspolitikai téma, amellyel mindenképpen foglalkozni kell. A gyermekvállalási korban lévők hét-nyolc százaléka külföldön tartózkodik – mondta Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos titkára pénteken egy konferencián.

Kapitány Balázs szerint elmúlt öt-hat évben indult meg a fiatalok tömeges kivándorlása. Egy évtizede az előbbi arány még egy-két százalék volt.

Várható volt az elvándorlás, de Magyarország nem készült fel erre a tendenciára. Még arról folyik a vita, hogy miként lehet megakadályozni az elvándorlást, miközben a sikeres vándorlási politika azt segíti elő, hogy az elvándoroltak visszajöjjenek – szögezte le. A helyzetet nehezíti, hogy nálunk nincs gazdája az államigazgatásban ennek a kérdésnek.

Nem vonzó a magyar nyelv a vegyes családokban

Az asszimilációval kapcsolatban kifejtette: a Kárpát-medencében a vegyes párkapcsolatokban született gyermekek általában a többségi nemzethez tartozók lesznek. Ennek részben az az oka, hogy nincs presztízse a magyar nyelvnek, a vegyes családban élők számára nem vonzó a magyar nyelv megtartása.

A nyelv presztízsének visszaállítása mellett fontos volna vonzó, színvonalas, jó iskolarendszert teremteni, hogy a vegyes családokban is felmerüljön, magyar iskolába adják a gyereket.

Korhecz Tamás, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke azt mondta, a Vajdaságban húsz év alatt 350 ezerről 250 ezerre csökkent a magyarság száma, a közösség folyamatosan elöregszik, az iskoláskorúak száma megfeleződött, ami súlyosabb veszteség, mint amit a számok mutatnak, ezért tartották fontosnak a népesedési stratégia megalkotását. Fő céljuk a gyermekvállalási hajlandóság növelése, ezt akarják tudatosítani a közösségben például az anyaság és a család mint értékrend támogatásával.

Mi okozza a termékenységcsökkenést?

A kutató szerint az elmúlt évek termékenységcsökkenése kizárólag arra vezethető vissza, hogy a házasságban született gyerekek száma csökkent – négy év alatt 60 ezerről 48 ezerre –, miközben a házasságon kívüli termékenység stabil maradt.

Jelezte: 2012 óta az anyák többsége házasságon kívül vállalja első gyerekét. Bizonyos területeken ez az arány kétharmad feletti.

MTI / hvg.hu

Itthon

Külföldön élnek a szülőképes korúak 7-8 százaléka