„Pont úgy alakult a választás, ahogy a Fidesz képzelte.” „Kisebb fajta pánik tört ki a Fideszben a Jobbik nem várt erősödése miatt.” Két, egymásnak ellentmondó álláspont a parlamenti választások kapcsán, az EP és az őszi önkormányzati választások előtt. Hogy melyik áll közelebb a valósághoz, az kiderülhet abból is, hogy a közeljövőben támadásba lendül-e a kormánypárt gépezete a szélsőjobb ellen, vagy ugyanúgy nyugalomban marad, mint a mostani kampányban.

Morvai Krisztina árad

Tény, hogy a Fidesz számára kényelmes helyzet alakult ki az új parlamentben, hiszen olyan egyharmados ellenzéke lesz, amelyik önmagában is totálisan megosztott: a baloldali pártok összebékíthetetlenek a Jobbikkal, így jó ideig semmi nem veszélyezteti a kormánypártokat. Másrészt viszont az is tény, hogy a Jobbik – bár egyéni körzetet nem nyert és a torz választási rendszer miatt az előzőknél több szavazattal is kisebb mandátumaránya lesz, mint eddig – mégiscsak erősödött: a 106 egyéni körzet közül 41-ben végzett a második helyen. Ez pedig lendületet adhat számára az EP és az önkormányzati választáshoz. Sőt, a feltételes mód nem is indokolt, hiszen a parlamenti választás másnapján már megjelentek a Jobbik EP listavezetőjének, Morvai Krisztinának az óriásplakátjai, és szinte elárasztották az országot. (Miközben a többi párt még halvány jelét sem adta, hogy újabb erőpróba következik.)

Egy a Jobbik és a Fidesz köreiben is mozgó forrásunk szerint a kormánypárt döntéshozói meglepődtek a Jobbik sikerén, és új stratégián gondolkodnak. Állítólag komolyan tartanak tőle, hogy a Jobbik akár ötven polgármesteri címet is nyerhet – jelenleg 8-10 kis illetve közepes települést vezet jobbikos -, ami óriási előrelépést és lehetőséget jelentene 2018-ra nézve.

Miskolcon taroltak

A parlamenti választási adatokat böngészve nem irreális, nagyvárosban, konkrétan hogy Miskolcon is áttörést ér el a szélsőjobbos párt. Bár április 6-án az ötpárti (MSZP-E-PM-DK-MLP) támogatással indított Varga László „hozta el” az egyik ottani egyéni körzetet, fideszes és jobbikos vetélytársa szinte csak hajszállal maradt el tőle. A Miskolc nyugati részét és néhány környékbeli települést magában foglaló Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 2. választókerületben Varga 31,4, a kormánypárti Sebestyén László 30,9, míg a jobbikos Pakusza Zoltán 30,6 százalékot szerzett, miután Varga 14 798, Sebestyén 14 560, Pakusza 14 425 szavazatot kapott. Az atv.hu a másik miskolci körzet eredményeit is számításba véve arra jutott, hogy a parlamenti választás adatai teljesen háromesélyes polgármester-választást sejtetnek.

De vajon mi eredményezett ilyen átütő sikert egy nagyvárosban a Jobbiknak? „Egyértelmű, hogy a cigánysággal összefüggésbe hozható problémák” – mondta a Heteknek Szilágyi Sándor gyermekvédelmi szakember. Szilágyi 23 éve járja Borsod megye romatelepeit, így joggal nevezhető a téma szakértőjének.

Száz százalékban

„Mi jelenik meg Borsodban a Jobbik által vitt témák közül? A politikusbűnözés? Nem. A zsidóságot ért vádak? Nem. A rendőrbűnözés? Nem. Hanem? A közbiztonság problémája, más szóval az úgynevezett cigánybűnözés”, mondja Szilágyi, aki maga is elítéli a kifejezés használatát, ám – teszi hozzá – a helyi társadalom vevő rá, ráadásul nem alaptalanul. (Emlékezetes, hogy amikor 2009-ben Draskovits Tibor szocialista igazságügyi miniszter leváltotta Pásztor Albert miskolci rendőrkapitányt, mert Pásztor azt nyilatkozta, hogy az utcai rablások nagy részét romák követik el, a Pásztor melletti szimpátiatüntetésen részt vett a helyi MSZP, de még a helyi SZDSZ is!)

Szilágyi Sándor konkrét dolgokat sorol: a város két börtönének egyike a központhoz közel helyezkedik el. A beszélőre érkező, lecsukott hozzátartozóikkal az utcáról kommunikáló rokonokat mindenki láthatja. „Ők sajnos száz százalékban romák.” Mint ahogy a másik, a fiatalkorúak börtönének vendégei is jelentős arányban azok.

HHH és kamatospénz

Szintén ismert, hogy a gyermekvédelmi szakellátásban részesülők túlnyomó része is roma származású, mint ahogy az is, hogy az integrált oktatás szétverésében nagy szerepe van az úgynevezett HHH (azaz halmozottan hátrányos helyzetű) gyerekeknek, akik – önhibájukon kívül, családi indíttatásukból szinte egyenesen következően – képtelenek beilleszkedni a polgári környezetbe. És akik túlnyomó részben szintén roma származásúak.

„Kamatospénz”, színesfém-kereskedelem, vérfertőzés: Szilágyi újabb kifejezéseket sorol, olyanokat, melyeket a többségi társadalom szintén a romák egy rétegével párosít. A szakember szerint főleg a folyamatosan költözködőkkel, illetve a kolóniákban élőkkel van gond. Úgy véli, Borsodban a cigány társadalom harmada sorolható a problémás halmazba, a Jobbik mégis képes volt a teljes etnikumot bűnbakká tenni.

Lista a központban

Hogy miként? Megvalósították a „Kimondjuk, megoldjuk” pártszlogen első részét. Szilágyi szerint a Jobbik nem volt rest a sebekbe szórni a sót éveken keresztül, vagyis főleg a fenti témákat ütve növelte népszerűségét. Elmondása szerint a jobbikosok több évben is megcsinálták, hogy Miskolc legforgalmasabb részén egy óriási hirdetőtáblára kitették a romák által elkövetett bűncselekmények listáját, amit heteken át olvashattak az érdeklődők. Az is jellemző, hogy a roma önkormányzat hosszú ideig nem lépett fel a jogsértő akció ellen. (A szakember hangsúlyozza: a valóban súlyos helyzet azokat a jellemzően nem tömbökben, nem a Lyukóvölgyben vagy a hírhedt számozott utcákban élő romákat is sújtja, akiknek semmi közük a bűnöző, deviáns életmódhoz.)

A Jobbik kampányt indított egy Miskolcra tervezett „kulturális sátor” megépítése ellen, amelyet egy afféle roma buli centrumként értelmeztek. A sátor végül nem épült meg, ami szintén növelte a Jobbik népszerűségét.

Szilágyi szerint ugyanakkor sem a Fidesz, sem a baloldal nem merte felvállalni a cigánysággal kapcsolatos problémákat, mert mindkét párt tartott a jogvédőktől és az országos médiától. A sokak szerint a romák „megnevelését” is szolgálni hivatott közmunkaprogram pedig nem vált be: a már említett, telepeken élő érintettek ugyanis nem éltek vele.

Felzárkóztatás?

Szilágyi végezetül a már sokszor feltett kérdést ismétli: hová tűnt a roma integráció évtizedére szánt 150-300 milliárd forint? Merthogy eredménye nem nagyon van, abban a legtöbb szakember megegyezik. Felmérések igazolják, hogy minél nagyobb egy település roma lakosságaránya, annál jobban szerepelt az adott választókörzetben a Jobbik, mondta a Heteknek Krekó Péter, a Political Capital kutatási igazgatója, azonban hiba lenne pusztán ebből következtetéseket levonni.

Krekó szerint a Jobbik sikerét érdemes mind a „keresleti”, mind a „kínálati” oldalról megközelíteni. Az előbbi azt jelenti, hogy a magyar választók jelentős része fogékony a romaellenességre, a tekintélyelvűségre és a nacionalizmusra, és e területeken a Jobbik kétségkívül sikeres, a Fidesznél is sikeresebb.

Bejött a középre húzás

A „kínálati” oldalt nézve pedig fontos tényező, hogy a párt saját, a Jobbik ideológiájával azonosuló, körülbelül 600 ezres törzsszavazója mellé újabb 400 ezret meg tudott nyerni azzal, hogy megtévesztő kampányt folytatott, így ez a 400 ezernyi plusz szavazó úgy húzta be az ikszet a Jobbik mellett, hogy feltehetően nem ismeri a párt igazi arcát. „Meglehetősen szokatlan, hogy egy szélsőjobboldali párt negatív üzenetek nélkül kampányol, a Jobbiknak azonban bejött ez a középre húzó stratégia”, mondta a lapnak Krekó.

A szélsőjobbos alakulat sikeréhez ugyanakkor az is nagyban hozzájárult, hogy sem a kormány-, sem a demokratikus ellenzéki oldalról nem támadták. Utóbbi – vagyis a baloldal pártjai – azért nem, mert úgy gondolták, hogy a Jobbikkal történő konfrontációval saját magukat értékelik lejjebb valós pozíciójukhoz képest. A választási eredmények azonban azt mutatják, hogy ez a gondolkodás nem vált be. Krekó Péter azt sem tartaná meglepőnek, ha a közelgő európai parlamenti választáson a Jobbik megelőzné az ezúttal külön induló MSZP-t. (Az Együtt-PM-ről és a DK-ról nem is beszélve.) A baloldal tehát a jövőben kénytelen lesz vitába szállni a Jobbikkal, ez azonban magában hordozza a veszélyt, hogy egy felkészült jobbikos betonba döngölhet egy felkészületlen szocialistát.

A Fidesz nem mozdult

A fentiek mellett a Jobbik sikerét szolgálta a Fidesz „cinikus” politizálása is, vagyis az, hogy semmilyen módon nem támadta a kampányban a Jobbikot. Nehezen lenne hihető, hogy azért nem, mert nem rendelkezik megfelelő munícióval: a több büntetőügyben is érintett jobbikos kötődésű Toroczkai László elindulhatott egy időközi polgármester választáson (nyert is), a neonáci kuruc.infót pedig azt követően sem „sikerült” leleplezni, hogy a portált „valakik” fizetett hirdetésben reklámozták Budapest közterein – említett két konkrét példát a szakember. „Érdekes”, hogy ezzel szemben 2010-ben „sikerült” a Jobbikot gyaluló információkat elhelyezni a médiában, például a pornószínész gárdista, vagy a pártelnök állítólagos szerelmi ügyeit taglaló híreket.

Krekó szerint a Fidesz most azért nem támadta Vonáékat, mert ezt kívánják az érdekei: kétharmados parlamenti többségével szemben egy viszonylag gyenge, ráadásul élesen kettéváló (balliberálisok illetve szélsőjobb) ellenzék jött létre, amelyik az egymás elleni harcra is rákényszerül.

Hetek

Itthon

Így futott fel a Jobbik Miskolcon