atv.hu: Református teológusként mit szól ahhoz, hogy a Szabadság téri református templomban vasárnap Horthy-szobrot avattak?

Varga László: Két véleményem van. Egyfelől nem hiszem, hogy református templomban vagy annak előterében helye lenne ilyen szobornak, egyáltalán: politikus szobrának. A másik véleményem arra vonatkozik, ha Horthyról kérdez engem. Horthynak lehet helye a magyar történelmi alakok között. Az tény és ez ma is elhangzott itt a Parlamentben, tegnap pedig a TV-ben; Raffay Ernő történész nagyon szépen kifejtette: Horthynak köszönhető, hogy Közép-Európában a legtöbb zsidó – magyar zsidó – élte túl a II. világháború szörnyűségeit, amiket a zsidó ellen elkövettek, mert ameddig tudta, húzta a zsidók deportálását. Volt egy pont, ami után már nem tudta húzni az időt. Amennyire ismerem a történelmet, ez a véleményem, és ezt az álláspontot Raffay Ernő is megerősítette.

atv.hu: Horthy aláírt négy zsidótörvényt plusz a numerus clausust – mindezt még a német megszállás előtt.

V. L.: Biztos, hogy aláírta, de olyan történelmi helyzet volt. Ugyanakkor egy cselekedete alapján nem lehet egy egész embert megítélni. Trianon után Horthy Magyarországot talpra állította, az egész nemzetet egyberázta, a húszas évek második felében és a harmincas években, egészen a háború kitöréséig volt egy építkezés, rend és biztonság volt az országban. Ez is része a Horthy-korszaknak. Amikor 1944. március 19-én a nácik megszállták Magyarországot, megszűnt az ország függetlensége.

Szászfalvi nem szól bele Csurgóról
A KDNP frakció másik református tagja, Szászfalvi László egykori református lelkész csak annyit mondott: ő Csurgón él és onnan nem kíván beleszólni a Szabadság téri templom belügyeibe. Egy ismert református államtitkár szerint senkinek, még Kálvinnak sem lehet a szobra a templomban, „ez teológiai nonszensz”, ugyanakkor „Horthy személye megosztó”. Interjúalanyunk szerint lehetnek hívek, akik csak azért járnak a Hazatérés Templomába, mert a környéken laknak és egyáltalán nem biztos, hogy szimpatizálnak a Hegedűs-házaspár képviselte eszmékkel. A gyülekezet tagjaira való tekintettel is aggályos a Horthy-szobor felállítása – vélte interjúalanyunk.

atv.hu: 1944. március 19-e után Horthy a helyén maradt, az Országgyűlés továbbra is működött és törvényeket hozott.

V. L.: Az 1956. november 4-i orosz megszállás után lehetett valamit csinálni? Antall József miniszterelnökként azt csinált, amit akart? Szabadság volt, de itt voltak a ruszkik.

atv.hu: Horthy a helyén maradt március 19-e után.

V. L.: Antall is. Mi választottuk meg és mégsem tudta kiszórni a sok kommunistát. 1956. október 23-tól november 4-ig egyetlenegy volt ÁVH-s, volt párttitkár nem maradt a helyén. Antall ugyanezt nem tudta megcsinálni. Előtte volt 1956 példája, hogy itt vannak az oroszok, észen kell lenni. Horthynál itt voltak a németek.

atv.hu: Visszatérve 1944 tavaszára: a deportálásokat a Magyar Államvasutak, a magyar közigazgatás, a magyar hivatalnoki kar hajtotta végre. Eichmann-nak párszáz embere volt.

V. L.: Ehhez nem is férhet kétség. A deportálás a legszörnyűbb dolog, ami megtörtént a XX. században – ugyanúgy, mint a kuláküldözés, vagy embereknek a GULAG-ra hurcolása, úgyhogy nincs itt különbség, kedves uram.

atv.hu: A kulákokat nem gázosították el.

V. L.: Nem. Csak éppen elvették mindenüket, és ellehetetlenítették őket. És akit a GULAG-ra elvittek? Nem lehet különbséget tenni, ne mérjünk kettős mércével.

atv.hu: Ön szerint Horthy felelős a Soáért vagy sem?

V. L.: Ezt nem tudom megítélni. Horthynak nem volt olyan hatalma, hogy megakadályozza a deportálásokat.

atv.hu: Akkor az sem igaz, hogy 1944 júliusában ő akadályozta meg a fővárosi zsidóság deportálását, hiszen akkor ahhoz sem volt hatalma.

V. L.: Horthy amit tudott, megtett. Melyik másik, a németek által megszállt fővárosban állították le a zsidóság deportálását? Közép-Európában csak Magyarországon.

atv.hu: Akkor mégiscsak volt hatalma.

V. L.: Persze. Ő volt a kormányzó. Annyi hatalma volt, amennyit a németek megengedtek neki. Mint Antallnak az oroszokkal szemben.

atv.hu: S ugyanezzel az erővel Horthy a vidéki zsidóság deportálását nem tudta volna megakadályozni?

V. L.: Nem tudom. Nyolcéves voltam, sírtunk, amikor elvitték az osztálytársamat, Segner Évát. Édesapám az ő családjának köszönhette, hogy kárpitos lett. Az egész egzisztenciánkat annak köszönhettük, hogy tizennégy éves korában, 1924-ben édesapám odakerült kárpitosnak a Segner-család cégéhez. Ott tanulta ki a szakmát, és amikor 1942-ben elvitték munkaszolgálatra a Segner-testvéreket – egyikük Éva édesapja volt –, akkor az én édesapám lett a cégvezető a két özvegy és az öreg Segner mellett. Amikor az öreg Segner meghalt, az egész céget átvette az édesapám, és ő vezette, amíg a németek ki nem verték őt is, a Segner család tagjait pedig el nem vitték gettóba. Segner Évi képe mindmáig ott van a családi albumunkban, úgyhogy engem nem lehet szembeállítani a zsidókkal. Ön váltig oda akar engem beszorítani, hogy én a Holocaustot támogatom.

atv.hu: Mi sem áll tőlem távolabb.

V. L.: Horthy a magyar történelem kiemelkedő alakja volt, de minden politikus kerülhet beszorított helyzetbe. Ezért hoztam Antallt példának. Megértem, hogy nem tudott többet csinálni, mert itt voltak az oroszok. Horthy mi az anyja kínját csinált volna, amikor itt voltak a németek?

atv.hu: Tudja mit? Tegyük a zsidókat zárójelbe. Azért nem felelős Horthy, mert aláírta a Szovjetunióval a hadiállapot beálltát vagy az Egyesült Államoknak küldött hadüzenetet? Mindezt 1941-ben, három évvel a német megszállás előtt.

V. L.: Az az igazság, hogy nem vagyok történész. Ha nem írja alá, lehet, hogy hamarabb megszállnak minket a nácik. Az, hogy ő 1944. március 19-ig kihúzta, az ő politikai érzékét mutatja. Ezért írta be magát szerintem a magyar történelembe, nem fekete betűkkel. A történelmet kell látni, összefüggésében, mint Antall esetében.

Romsics: vitathatatlan Horthy felelőssége
Romsics Ignác történész tavaly májusban tartott előadást Horthy Miklósról Gyömrőn, hogy támpontot adjon a helyieknek, akik arról vitatkoztak, legyen-e Horthy park a városban.
Romsics elmondta: A Tanácsköztársaság bukása után kezdődött fehérterrorban vitathatatlan Horthy felelőssége. A bírósági ítéletek nélkül meggyilkoltak - baloldaliak, zsidók – száma ezer és kétezer közé tehetői.

Magyarország 1938 és 1941 között több lépcsőben visszakapta a trianoni békekötés kapcsán igazságtalanul elcsatolt területeinek egy részét, Horthy azonban mindebben nem játszott lényeges szerepet, azt kizárólag a németek és az olaszok döntéseinek köszönhetjük.

Vitathatatlan viszont Horthy szerepe a Szovjetunió elleni hadüzenetben: a németek nem kérték, hogy Magyarország kapcsolódjon be a szovjetek elleni háborúba az oldalukon, a szovjetek pedig megüzenték, hogy ha Magyarország semleges marad, a Szovjetunió a háború után figyelembe veheti területi igényeinket. Mindennek ellenére Horthy beugrasztotta hazánkat a második világháborúba, aminek következ¬ményei ismertek.

Horthynak a vidéki zsidóság elpusztításában vitathatatlan felelőssége van, még akkor is, ha végül más háborús bűnösökkel ellentétben nem állították bíróság elé. 1944. május közepétől alig másfél hónap leforgása alatt a Horthy vezetése alatt álló Magyarországról négyszázharminchétezer zsidó származású magyar állampolgárt vittek náci gyűjtőtáborokba és végső soron a biztos halálba. Az áldozatok összegyűjtését és vagonokba zsúfolását a magyar közigazgatás dolgozói és a csendőrség végezte el. Az, hogy Horthy a németek akarata ellenére képes volt megakadályozni a budapesti zsidóság kiirtását, arra utal, hogy ugyanígy képes lehetett volna megakadályozni néhány hónappal korábban a vidéki zsidóság deportálását is.

atv.hu, Szegő Péter, SzF

Itthon

„Horthy mi az anyja kínját csinált volna, amikor itt voltak a németek?”