Pénteken dönt Barcelonában a FINA arról, hogy hol rendezzék az úszómedencei sportok 2021-es világbajnokságát, majd másnap – szintén Barcelonában – megkezdődik az aktuális világbajnokság. Kemény Dénessel, a Magyar Vízilabda Szövetség elnökével, a férfiválogatott 1997 és 2012 közötti, ebben a minőségében háromszoros olimpiai bajnok szövetségi kapitányával ebből az alkalomból készítettünk interjút.

atv.hu: Körülbelül tíz éve erősen exponálta magát annak érdekében, hogy Budapest – ha jól emlékszem, 2020-ban – olimpiát rendezhessen. Most már nyilvánvaló, hogy a 2020-as budapesti olimpiából nem lesz semmi.

Kemény Dénes: Igen, 2002-ben exponáltam magam, mint félmilliomodik aláíró. Két évvel korábban Sydneyben olimpiát nyert a férfi vízilabda-válogatott. Annak szövetségi kapitányaként, átélve a döntő lefújását megelőzően a hétgólos vezetés mámoros perceit, úgy gondoltam, hogy részemről nonszensz lenne nem támogatni a budapesti olimpia ötletét. Évekkel később indult egyébként a Budapesti Olimpia Mozgalom, ami később elhalt, majd újjáéledt. Az újjáéledéskor ismét elmondtam: támogatom, hogy Magyarországon egyszer olimpiát rendezzenek, mint ahogy most támogatom, hogy 2021-ben Magyarországon rendezzék az úszó, vízilabda, műugró, műúszó és szinkronúszó világbajnokságot.

atv.hu: Az úszómedencés sportok 2021-es esetleges budapesti világbajnoksága lehet-e egyfajta felvezetése egy későbbi budapesti olimpiának?

K. D.: Egy medencés világbajnokságot három és fél-négymilliárd ember néz világszerte. Egy sikeres világbajnokság – plusz az új futballstadionban egy sikeres Bajnokok Ligája-, de legalább egy Európa Liga-döntő, vagy például a jövőre megrendezésre kerülő margitszigeti vízilabda Európa-bajnokság – segítene abban, hogy bizonyítsa: képesek vagyunk olimpiát rendezni.

atv.hu: Egy, a közelmúltban megjelent cikkünk szerint Montréal az olimpia után harminc évig nyögte az adósságot, Pekingben több létesítményt a rozsda mar és a görög gazdaságot sem repítette fel az athéni olimpia. Gazdasági szempontból van értelme olimpiát rendezni?

K. D.: Ezt azoktól kell megkérdezni, akik értenek hozzá. Én, mint sportember és szurkoló nagyon örülnék egy budapesti olimpiának.

atv.hu: Érzelmi alapon.

K. D.: Én ezekhez a versenyekhez kötődöm. Olimpiát, világ- és Európa-bajnokságot is nyert a csapatom. Bármit rendezünk, én annak nagyon örülök. Viszont ha egy olimpia komoly gazdasági kárt okozna az országnak, akkor ezt jelezzék a közgazdászok, és akkor meg tudnak engem győzni.

atv.hu: Pénteken lesz döntés a 2021-es világbajnokság helyszínéről. Hány százalék esélyt lát arra, hogy Magyarország kapja a rendezés jogát?

K. D.: Nem tudok százalékot mondani. Gyárfás Tamás úszószövetségi elnök sokkal inkább képben van ezzel kapcsolatban, mert ő tagja nemzetközi szövetség végrehajtó bizottságának. Ő bíztat engem, szerinte meglesz a többség.

atv.hu: Szombaton kezdődik a barcelonai világbajnokság. A férfi vízilabda-csapat részére a legjobb négybe kerülés az elvárás. Ez reális?

K. D.: Hivatalos elvárást az elnökség nem határozott meg, de mindkét szövetségi kapitány szerződésében szerepel az a passzus, hogy az elődöntőt el kell érniük. Nyilván van egy olyan szurkolói elvárás is, hogy legalább az elődöntőbe jussunk be, és nagyon meg lennék döbbenve, ha a szurkolók, a szakmai stáb és a játékosok elvárása nem találkozna egymással, mert ezek egyezni szoktak. Persze igazából mindig aranyat vár mindenki – saját magunkat is beleértve. Nem sikerült mindig, de az volt a cél.

atv.hu: Most is?

K. D.: Szurkolóként aranyat várok. Elnökként nem várom el az aranyat, de örülnék neki. A konkurencia erős, ráadásul, ha elnökként elvárnám az aranyat, akkor túl nagy súlyt raknék a csapat vállára. Komoly esélyünk van rá és a szurkoló – magamat is beleértve – akkor lenne igazán boldog.

Kemény Dénes

atv.hu: Gyarmati Dezső pár éve azt mondta, hogy minden mást – világ- és Európa-bajnokságot, világkupát, világligát – nyerjenek meg a délszlávok, vagy bárki, a lényeg, hogy mi nyerjük meg az olimpiákat. Igaza van?

K. D.: Egyértelmű, hogy az olimpiának más a súlya, mint az összes többi versenynek. A férfiak esetében a világ- és az Európa-bajnokság között viszont szakmailag nincs túl nagy különbség. Két Európán kívüli csapat van, amely a nemzetközi mezőnyben komoly játékerőt képvisel: az amerikai és az ausztrál. A nőknél viszont hatalmas a különbség, mert a VB-n játszik az Egyesült Államok, Kanada, Kína, Ausztrália. Mind bivalyerősek!

atv.hu: Abban Gyarmatinak igaza volt, hogy az olimpiai arany a legnagyobb dicsőség?

K. D.: Persze. Sokkal nagyobb szurkolói figyelmet kap egy olimpia, mint egy világbajnokság.

atv.hu: Júniusban másodikak lettünk a világligában. Persze a világliga presztízse alacsonyabb, mint a világ- vagy akár mint az Európa-bajnokságé, de azért az olimpiai ötödik helyezés után tíz hónappal ez komoly dolog. Vagy túlértékelem?

K. D.: Nem értékeli túl. Bármilyen világversenyen dobogóra kerülni nagyon nehéz. A világligának folyamatosan változik a lebonyolítási módja, most például igazából a legjobb nyolcba volt nehéz bekerülni, mert csak négy európai hely volt. Le a kalappal az ezüstéremért.

atv.hu: Miért nem indultunk éveken át a világligában?

K. D.: Azért, mert a nyolcas döntő időpontját a megkérdezésünk nélkül döntötték el és tették a nyári nagy világversenyek elé, legyen az EB, VB vagy olimpia. Ezért 2005 és 2013 között csak egyszer indultunk, 2007-ben.

atv.hu: Számos fontos mérkőzésen kaptunk ki Szerbia és Montenegró, illetve a szétválás után Szerbia ellen, ráadásul főleg ki-ki meccsen. Például nyertünk ellenük a 2010-es Európa-bajnokság csoportkörében, majd tíz nap múlva, a bronzmeccsen kikaptunk. Van szerbfóbia?

K. D.: Szerintem nincs. Ha lenne, akkor 0:3-ról és 5:7-ról nem vertük volna meg őket a 2004-es olimpiai döntőben. Sosem fogjuk megtudni, hogy miképp alakult volna a pekingi olimpia, ha játszunk ellenük, mindenesetre az olimpia előtti malagai Európa-bajnokság elődöntőjében úgy játszottunk döntetlent, majd kaptunk ki tőlük a hosszabbításban, hogy Szécsi és Benedek is megsérült. 2007-ben egy berlini meccsen éreztem a játékosokon a szerbek ellen az önbizalom hiányát, de ezen a malagai elődöntőn már nem. A két sérültet nem tudtuk megfelelőképpen pótolni, ezért tudták a szerbek döntetlenre hozni a meccset, majd a hosszabbítást megnyerték 1:0-ra. A Szerbiát a döntőben legyőző Montenegrót egy hónap múlva legyőztük a pekingi olimpia elődöntőjében.

atv.hu: Említette a 2004-es olimpiai döntőt. A harmadik percben, 3:0-s, illetve a harmadik és a negyedik negyed közötti szünetben 7:5-ös szerb és montenegrói vezetésnél megpendült önben, hogy az ezüst is szépen csillog?

K. D.: Az ezüst sosem csillog szépen, ezt tanúsíthatom. Kiváló sporteredmény, de nem csillog szépen. A bronz szebben csillog, mert az azt jelenti, hogy győzelemmel fejeződött be az utolsó meccs. Érzelmileg mindenképpen jobb a harmadik hely a másodiknál. A kérdésére válaszolva: 0:3-nál még nem, de 5:7-nél, a negyedik negyed elején megfordult bennem, hogy igazságtalan a sors, mert a csapat megérdemelte volna a győzelmet, ugyanis az egész olimpián végig kitűnően játszottunk és mindenkit megvertünk. De miután most, a döntőben nem játszunk jól, ki fogunk kapni – ezt éreztem. Láttam a csapaton, hogy erőlködik, de semmi sem sikerül. Aztán jött egy jó ötlet: csak a védekezésre koncentráltunk a negyedik negyedben, azzal, hogy elöl meg csak szerencsénk lesz valahogy. Ez bejött: a negyedet 3:0-ra, a meccset 8:7-re megnyertük.

atv.hu: A kiemelten támogatott sportok között van a vízilabda is és a foci is. Mennyire tartja ezt igazságosnak, különös tekintettel arra, hogy a magyar foci legutóbb 1986-ban tett le valamit az asztalra.

K. D.: Viszont közel százezren, tizenötször annyian fociznak Magyarországon, mint pólóznak. Ha a gyerekek focinak ahelyett, hogy cigiznek, drogoznak, akkor már megérte. Ha annyi uszoda lenne Magyarországon, mint focipálya, akkor sem lenne annyi igazolt vízilabdázó, mint focista. Persze büszke vagyok a hétezer vízilabdázóra, ugyanis kapitányságom kezdetén, 1997-ben ezerötszáz pólós volt. Azért viszont harcolok, hogy legalább járásonként épüljön egy vízilabdázásra is alkalmas uszoda. Ha ez megvalósul, a mostani létszám felemelkedhet legalább tíz- de akár tizenötezerre is.

atv.hu: Szóljon, ha tévedek, de úgy vettem észre, hogy nyilatkozataiban ön tudatosan távol tartja magától a politikát.

K. D.: Jól vette észre. Nemcsak én: ezt elvártam a játékosaimtól is. Nekünk minden magyar ember szurkolt, politikai hovatartozástól függetlenül. Ez nem azt jelenti, hogy ne lett volna politikai véleményünk, de még egymás közt sem beszéltünk erről soha. Sőt: többször is beszélgettem már Áder János köztársasági elnökkel, voltam már vendége a csornai rendezvényein, de politikáról egy fél szót sem beszéltünk soha.

atv.hu: Van-e véleménye arról, hogy a Margitszigetet, ahol a fél életét tölti és ahol ez az interjú is készül, elcsatolták a XIII. kerülettől?

K. D.: Van, mégpedig az, hogy a Margitszigetet, azon belül ezt az uszodát – amelynek minden báját hároméves korom óta élvezem –, a most hétéves kisfiam is elvezhesse még ötven év múlva is. Másodlagos, hogy ki kezeli a Margitszigetet. Nem érdekel, hogy ki a pék, csak finom legyen a kenyér.

atv.hu: Ha már politika: publicisztikákban már többször találkoztam azzal az ötlettel, hogy önből egyszer akár köztársasági elnök is lehetne.

K. D.: Ilyeneket akkor írtak, amikor az volt látható, hogy vezetésre alkalmas vagyok, leginkább akkor, amikor ruhában voltam a vízben, mert akkor – egy perccel az olimpiai győzelem után – azt gondolta rólam az átlag magyar, hogy jó vezető lehetek. Nem gondolom, hogy alkalmas lennék köztársasági elnöknek: ahhoz olyan tudásra van szükség, ami nekem nincs a birtokomban. Én állatorvos és vízilabdaedző vagyok.

atv.hu: Mind a 2012. január 1-én porba hullt Alkotmány, mind az azóta hatályos alaptörvény szerint a köztársasági elnök „kifejezi a nemzet egységét”.

K. D.: Ennek a kritériumnak megfelelek és valószínűleg reprezentálni is tudnék, de a köztársasági elnök feladatai túlnyomó részben a joghoz kapcsolódnak, márpedig nem vagyok jogász. Egy olyan munkát nem tudnék elvégezni, ahol a tanácsadóim döntetnének helyettem. Nem vagyok tehát alkalmas köztársasági elnöknek, mert rosszul semmit sem szeretek csinálni.

atv.hu, Szegő Péter

Itthon

„Az ezüst sosem csillog szépen” Interjú Kemény Dénessel