Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2021-01-17 06:50:00

F1-történelem: a modern gladiátorjátékoktól a szigorú védelemig

A Forma–1-es pilóták életét ma már rengeteg intézkedés és szabály védi – ezeket azonban leggyakrabban egy vagy több korábbi baleset hívta életre. Érdekes módon az utóbbi időkben a biztonsági újításokra gyakran kritika-áradat zúdul bevezetésükkor. A Hetek cikke.

F1-történelem: a modern gladiátorjátékoktól a szigorú védelemig

A 2020. november végén rendezett bahreini Formula–1 nagydíjon a nézők a nap
versenyzőjévé Romain Grosjeant, a Haas csapat svájci–francia pilótáját választották.

Grosjean azonban nem zseniális manővereivel, előzéseivel és vezetésével érdemelte ki ezt a címet; azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az elmúlt 30 év egyik leglátványosabb balesete után saját lábán hagyta el kettészakadt és kigyulladt versenyautóját. A ’90-es években egy ilyen baleset biztos tragédiával végződött volna – nagy valószínűséggel még a 2010-es évek közepén is.

A Formula–1 hőskorában, az ’50-es években a védőfelszerelések még csak opcionálisak voltak. A tűz­álló overall megjelenése előtt a versenyzők számára a legnagyobb félelmet és veszélyforrást az üzemanyag berobbanása, a tűz jelentette.
Az első évtizedben tizenegy halálos kimenetelű baleset történt a nagydíjakon
– akkoriban még úgy gondolták, ez a műsor része; az autóversenyzők egyfajta gladiátorok, akik vállalják az ilyesféle kockázatokat is. Azonban az 1955-ös Le Mans-i katasztrófa (nem Formula–1-es futam), mely során 84 ember – köztük 82 néző – vesztette életét, mindenkit rádöbbentett arra, hogy nem lehet megkerülni a biztonság kérdését, mert a pilóták nem csak a saját életükkel játszanak.

Ennek érdekében a ’60-as évektől már kötelezővé tették a bukósisak használatát
és a tűzálló versenyoverallokat, emellett a biztonsági öveket is szabályozták.

A ’70-es évek legemlékezetesebb balesete Niki Lauda 1976-os nürburgringi ütközése volt. Az osztrák pilóta a verseny második körében csapódott neki a korlátnak, autója lángra kapott, majd visszapördült az aszfaltra, eközben Brett Lunger beleütközött. Súlyos és maradandó égési sérüléseket szenvedett, azonban hat héttel később már vissza is tért versenyezni.

A pilóták védelmében tett következő nagyobb lépés a McLaren csapat nevéhez
fűződik, akik a ’80-as évek elején először kezdtek el szénszálas kompozitot használni az utascella építésénél. A karbonszál kétszer erősebb az acélnál, de a tömege mindössze az ötöde, nem is csoda, hogy később egyre több elemet karbonszálból kezdtek el gyártani. Az utascellát innentől már túlélőcellaként is emlegetik, mivel ez a verzió a pilóta testét nagymértékben védi.

Felbuzdulva azon, hogy egy „elpusztíthatatlan” kapszulát sikerült létrehozni,
az autógyártók a ’80-as években áthelyezték az üzemanyagtartályt is a túlélőcellába. Az utascella szénszálas megerősítése, valamint a biztonsági üzemanyagtartály kombinációja drasztikusan csökkentette a két legnagyobb veszélyforrásból, a szétszakadó pilótafülkéből és a felrobbanó tankból fakadó életveszélyeket. 1980 óta mindössze három nagy tűzzel járó ütközéses baleset történt, beleértve Grosjean bahreini esetét is.

Ugyancsak a ’94-es imolai nagydíjon vesztette életét a legendás Ayrton Senna.
Balesete fordulópontot jelentett a Formula–1 történetében. „Túlságosan elhittük, hogy a veszélyes időknek vége. Rá kellett jönnünk, hogy valójában nem javult a helyzet, csak szerencsénk volt egy ideig. Ez [a baleset] a FIA-t (Fédération Internationale de l’Automobile – Nemzetközi Automobil Szövetség – a szerk.), a csapatokat és a pilótákat is megrázta.

A legutóbbi biztonsági újítást három éve vezették be, és a HANS-hoz hasonló,
hatalmas ellenállásba ütközött a pilóták részéről. A glóriának nevezett, mindössze 9 kg-os, titániumból készült szerkezet feladata, hogy további védelmet nyújtson a versenyzők fejének. Az FIA három alapvető szcenáriót akart még biztonságosabbá tenni: két autó összeütközése, autó falba csapódása, valamint autó és törmelék találkozása. A glória az előzetes tesztek alapján hatékony megoldásnak bizonyult, azonban a versenyközösség nagy része elutasító volt vele szemben. ​

A FIA a csapatok és a versenyzők elutasítása ellenére saját hatáskörben úgy
döntött, hogy 2018-tól mégis bevezetik a glóriát. Nem kellett sokat várni, hogy bizonyítson. Már az első szezonjában megmentette Jules Bianchi keresztfiát, Charles
Leclerc-t egy akár halálos kimenetelű balesettől.

A teljes cikk a Hetek aktuális számában olvasható.

atv.hu

Ajánlom

További külföldi híreink