Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2020-09-27 07:32:00

Ki hekkelte meg az agyam?

A közösségi média-alkalmazások veszélye nem abban rejlik, hogy megfigyelik minden online tevékenységünket, sokkal inkább abban, hogy előre jelzik és manipulálják a viselkedésünket – derül ki a Társadalmi dilemma (Social dilemma) című dokumentumfilmből. A Hetek cikke.

Tristan Harris saját bevallása szerint „rá van függve” az e-mailekre, ami annak fényében meglepő, hogy a Google korábbi dizájnetikai szakértőjeként többek között ő felelt a techóriás levelezőprogramjának kialakításáért. Ennek során tűnt fel neki, hogy senki nem törekszik arra, hogy az e-mailezés kevésbé legyen addiktív. Harris mindezt a Netflix Társadalmi dilemma (Social dilemma) című dokujában meséli el, arra utalva, hogy a Google-nek és a hozzá hasonló cégeknek nemhogy nem érdekük védeni a felhasználót, az üzleti modelljük éppen arra épül, hogy minél jobban odakössenek bennünket a telefon vagy a számítógép képernyőjéhez. Az etikus tervezés szószólójaként a szakértő azóta más, hasonló következtetésre jutott kollégáival együtt megalapította a Center for Humane Technology nevű szervezetet, és a Szilícium-völgy „élő lelkiismereteként” igyekszik leleplezni, hogyan manipulálnak bennünket a különféle applikációk és közösségi oldalak.

Az nagyjából eddig is ismert volt – vagy lehetett – a felhasználók előtt, hogyha nem fizetnek egy adott alkalmazásért, akkor lényegében ők maguk válnak termékké. A virtuális valóság atyjaként aposztrofált Jaron Lanier még ennél is tovább megy: szerinte nem is mi vagy a tőlünk kinyert gigantikus mennyiségű adat a termék, hanem a magatartásunkban és a felfogásunkban bekövetkező fokozatos apró változások, hiszen az adott tartalom, amit látunk, nem véletlenszerűen jelenik meg előttünk, hanem manipulált módon. Mint egy másik neves szakértő, Shoshana Zuboff, a Harvard Business School professzora utalt rá: a Facebooknál úgynevezett „nagymértékű víruskísérleteket” végeztek, amelyek során azt vizsgálták, hogy miként lehet az oldalakon megjelenő tudatalatti utasításokkal rávenni az embereket, hogy elmenjenek szavazni egy adott időközi választáson.

Az agy meghekkelése, a manipuláció és a varázslat visszatérő kifejezések a filmben. Ki ne érezte volna már a bizsergető késztetést, hogy a telefonjáért nyúljon és frissítse, mondjuk a Facebook hírfolyamát?

A káros mellékhatások közül az egyik legszembetűnőbb, hogy az algoritmusok átveszik az irányítást a gyermekek önbecsülése és identitása felett. Jonathan Haidt, a New York-i Egyetem szociálpszichológusa kifejti: a fiatalok körében hatalmas mértékben növekedett a depresszió és a szorongás az utóbbi években – a tendencia egészen pontosan ahhoz köthető, amikor tíz éve megjelentek a közösségi alkalmazások az okostelefonokon. Az amerikai tinédzserek körében 69 százalékkal emelkedett azoknak a száma, akik azért kerültek kórházba, mert kárt tettek magukban, a prepubertás korban lévők között pedig 189 százalékos volt ez a növekedés 2015-ig bezárólag.

A másik jól beazonosítható mellékhatás, hogy ránk köszöntött az álhírek kora. A Twitteren például a fake news-ok hatszor gyorsabban terjednek, mint a valós hírek, és ez az arány hasonló az internet más szegleteiben is. Ennek hátterében az áll, hogy a valóság sokszor „unalmas” vagy bonyolult, az álhírek és konteók viszont izgalmas és leegyszerűsített magyarázattal szolgálnak a bennünket körülvevő jelenségeket illetően. Ezért ez utóbbiakra több kattintás érkezik, így több pénzt termelnek, vagyis aligha várható a közösségimédia-cégektől, hogy ezen drasztikusan változtassanak.

A teljes cikk a Hetek aktuális számában olvasható.

atv.hu

Ajánlom

További külföldi híreink