Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2020-05-09 13:40:00

Így fordult el magyar választóitól Klaus Iohannis

Szász kisebbségiként pár éve az erdélyi magyarok is reménykedve voksoltak rá, ám az elmúlt időszakban tett uszító kijelentései rávilágítottak: az unióbarát államfőtől nem sok jóra lehet számítani. A Hetek cikke.

Így fordult el magyar választóitól Klaus Iohannis

„Hogy mondhat valaki olyat, hogy bárki is el szeretné szakítani Erdélyt? Ez kreténizmus!” – ezt a kijelentést a 2014-es román államfői választás kampányában egy televíziós interjúban tette Nagyszeben polgármestere, a szász Klaus Werner Iohannis.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje akkor azt is mondta, hogy ez a téma más századokból való, és politikai tőkeszerzés céljából ilyet mondani nem szabad. Hat év alatt nagyot fordult a világ: az államelnöki hivatalban adott sajtónyilatkozatában Iohannis múlt szerdán már konkrét tényként állította, hogy a román Szociáldemokrata Párt (PSD) azon „küzd a parlament titkos szobáiban”, hogy a magyaroknak adja Erdélyt. Magyarország miniszterelnökét, Orbán Viktort név szerint említette, mint aki „megvette” a PSD ügyvivő elnökét, Marcel Ciolacut. Hogyan juthat ide egy, a kisebbségi létet elviekben jól ismerő politikus, miért maradt el a nyugati vezetők reakciója? Ki is valójában Románia államfője?

Johannisból Iohannis

Klaus Iohannis 1959-ben született az egykori szász városban, Nagyszebenben. Szakmáját tekintve fizikatanár, Szeben megyében, majd Nagyszebenben oktatott, és lett megyei főtanfelügyelő az ezredforduló előtt. 2000-ben a második világháború óta először, személyében újra szász származású polgármestere lett Nagyszebennek.

Hivatalát a következő választásokon is megőrizte, 2004-ben már a szavazatok több mint 85 százalékával nyert a választáson. 2007-ben, Luxembourggal közösen Nagyszeben lett Európa kulturális fővárosa, és ebben a román közvélemény előtt nyilvánvaló volt Iohannis szerepe, aki – egyebek mellett – kiváló nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően számos fejlesztést vitt véghez városában.

A román nagypolitikában a neve először 2009-ben merült fel miniszterelnök-jelöltként, az akkori államfő, Traian Băsescu azonban azzal utasította el a PSD, PNL és RMDSZ által is támogatott Iohannist, hogy nem gazdasági szakember.

2013-ig a Német Demokrata Fórum elnöke volt, ekkor azonban lemondott tisztségéről és belépett a PNL-be, amelynek első alelnöke lett, majd rövidesen államfőjelöltje. 2014-ben és 2019-ben is az erdélyi magyarok közel nyolcvan százaléka rá adta voksát. Ennek ellenére első mandátuma alatt mindössze egyszer járt Székelyföldön, ahol arra intette a magyar vezetőket, hogy tegyenek le nemzeti alapú autonómiaigényeikről/törekvéseikről, mert az Romániában sem nem lehetséges, sem nem kívánatos.

Az unió barátja

A román államfő kiváló kapcsolatokat ápol a német kancellárral, Angela Merkellel, de az Európai Bizottság korábbi elnöke, a luxemburgi Jean-Claude Juncker is barátjának nevezte, az Európai Néppárt jelenlegi elnöke, a lengyel Donald Tusk pedig március negyedikén a Coudenhove-Kalergi Európa-díj bukaresti átadóünnepségén arról értekezett, hogy szívesen látná Iohannist az Európa Tanács elnöki székében.

A magyar kisebbséggel és Magyarországgal Iohannis kapcsolata hivatalba lépése óta fagyos. A már említett 2017-es székelyföldi látogatásakor Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere egy székely zászlót ajándékozott az államfőnek, ám ő nem vette át, munkatársainak intett, akik átvették helyette. A maga részéről Iohannis egy román zászlót ajándékozott a városvezetőnek. A román sajtó és közvélemény ünnepelte a rendreutasító gesztust. Iohannis beszédeiben mindig a románokról beszél, a kisebbségeket érő jogsérelmekről nem vesz tudomást.

Az elmúlt időszakban többször is tett olyan kijelentést, amelyből következtetni lehetett: a nyugat-európai vezetőkhöz hasonlóan Orbán Viktort szélsőséges vezetőnek látja. Az 1989-es román forradalom harminc­éves évfordulója alkalmából megszervezett emlékrendezvényen a magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy Közép-Európa a világ egyik legversenyképesebb térsége legyen, és ebben számítanak Romániára is. Iohannis újságírói kérdésre kifejtette: ő az egységes Európa híve, és nem szeretne további törésvonalakat.

Egy hónappal később, a Holokauszt Nemzetközi Emléknapja alkalmából tartott beszédében azt állította, hogy az elmúlt években ugyan Románia határozott lépéseket tett az antiszemitizmus visszaszorítása érdekében, Európa továbbra is veszélyben van azon vezetők miatt, akik a „bevándorlókkal riogatnak és kerítéssel védik határaikat”.

Klaus Iohannist a romániai diszkrimináció elleni harc kulcsfigurájaként látják Európában, a visszásságairól azonban nem vesznek tudomást. Iohannis elnöksége alatt ugyanis a korrupcióellenes ügyészség (DNA) politikai leszámolások eszköze lett, a túlkapásoknak több ízben magyar politikusok voltak az áldozatai.

Iohannist és pártját, a Nemzeti Liberális Pártot az EPP-ben megbízható partnernek látják, a Fidesz felfüggesztésével a román kormánypárt az egyik legnagyobb számú és súlyú tagpártja lett. A román államfő pedig ellensúlya a nemzeti szuverenitást hangsúlyozó közép-európai vezetőknek.

A teljes cikk a Hetek pénteken megjelent számában olvasható.

atv.hu

Ajánlom

További külföldi híreink