Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2020-04-02 17:44:00

Megölheti a koronavírus a demokráciát?

A Guardian hasábjain megjelent véleménycikk arról ír, miért nem tudják a demokráciák jól kezelni a korona-válságot, miért hangsúlyos a nemzeti kormányok szerepe és hogyan lehet túlélni ezt az időszakot úgy, hogy közben ne alakuljon ki diktatúra.

A szerző, Denis Runciman (aki a Cambridge Egyetem politikatudományi professzora) szerint a jelenlegi válság megmutatja: a politika igazi alapja az, hogy egyesek megmondhatják másoknak, mit kell tenniük. A modern politika középpontjában eddig a személyes és a kollektív szabadság közötti választás kompromisszuma állt. A szerző szerint ez egy fausti-üzlet, hiszen a politikai uralom lényegében az állampolgárok élete feletti rendelkezés megszerzését jelenti (háború esetén hadkötelezettség, járvány esetén az egészségügyi dolgozók terhelése).

Azért adták át az emberek ez a jogot a hatalomnak, mert úgy gondolták, hogy ez az ára a kollektív biztonságnak. Runiciman úgy látja, hogy a járvány éppen ezért hatalmas próbája lesz a hatalomnak.

Demokráciákban megadatott az a luxus, hogy a következő választáson a politikai hatalmi szereplőket a kormányzás alatt elkövetett hibáikért meg lehet büntetni. Ez viszont kevés vigasz akkor, amikor az ember alapvető túlélése a tét.

A professzor szerint a korona-válság kemény igazságokat tárt fel. Egyrészt azt, hogy amikor az ember élete forog kockán, nem nagyon nyújt vigaszt az, hogy az alkalmatlan vezetőket leválthatja a következő választáson.

Másrészt viszont el kell ismerni, hogy a nemzeti kormányok tényleg számítanak, és nem mindegy, hogy az ember épp melyik "uralma" alatt találja magát. Ezt azzal magyarázza a szerző, hogy noha a járvány globális jelenséggé vált, a betegség terjedését és hatásait az egyes kormányok által hozott döntések nagyban tudják befolyásolni. "Most nemzeti vezetőink kegyében vagyunk"- írja Runciman. Ezt követően Hobbes alapján figyelmezet arra, hogy nem kerülhető ki a politikában amúgy sem az önkényesség eleme, a jelenlegi helyzet viszont még inkább felerősíti azt.

A szerző szerint a járványban láthatóvá válik a demokrácia hátulütője, ami a lassú döntéshozatalt jelenti. Hiszen ez a politikai berendezkedés arról szól, hogy álláspontokat, érveket ütköztetve hoznak döntést - ebből viszont az is következik, hogy egy demokrácia soha nem tudja a bajt megelőzni, csak utólag (késve) képes reagálni rá.

Ettől függetlenül a szerző nem temeti a demokráciát, viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy azok az országok voltak képesek megfelelőan reagálni a megváltozott körülményekre, amelynek van válságkezelési tapasztalata.

Példaként hozza Dél-Koreát, ahol 2015-ben SARS-járvány tombolt- a szerző szerint ennek a tapasztalatai formálták a lakosság kollektív emlékezetét, így amikor megjelent náluk a koronavírus, tudták mit kell tenni.

Ezen kívül még Izrael példáját említi, ahol az állandó katonai készültség miatt az országnak van egy kollektív nemzeti felelősség tudata, ezért a lakosok a saját egyéni érdekeiket sokkal inkább képesek háttérbe szorítani a közösség védelme érdekében, mint Európában.

 

 

atv.hu/Guardian

Ajánlom

További külföldi híreink