Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2020-03-29 05:10:00

Olajra lépnek: Rijád és Moszkva manipulációi 2008-at idézik

Nem hagyta érintetlenül az olajpiacot és a két olajóriás, Szaúd-Arábia és Oroszország közötti viszonyt sem az egész világon végigsöprő koronavírus. Az olajpiac összeomlása után kérdéses, hogy melyik fél tud majd győztesen kijönni. A Hetek cikke.

Olajra lépnek: Rijád és Moszkva manipulációi 2008-at idézik

A koronavírus világgazdaságra gyakorolt hatásai közé tartozik, hogy elképesztő mértékben bezuhantak az egyes olajvállalatok tőzsdei részvényei. Ezzel összefüggésben a Saudi Aramco, Szaúd-Arábia nemzeti kőolaj- és földgázipari társasága csökkentette a 2020-as évre tervezett kiadásait, ezzel is alkalmazkodva a világjárvány nyomán beálló olajpiaci körülményekhez. A Szaúd-Arábia és Oroszország között jelenleg is folyó olajárháború igen komoly fenyegetést jelent az említett nemzeti olajvállalat számára, hiszen az olajtermelő nemzetek épp a kínálat növelésére készülnek a közeljövőben.

Fertőzött olaj

Az árháború a március 9-i héten kezdődött, miután Szaúd-Arábia rávette a jelentősebb olajtermelőket, hogy mindnyájan csökkentsék termelésüket a vírus árakra gyakorolt hatásainak leküzdése céljából, azonban Oroszország – a világ második legnagyobb olajtermelője – ezt visszautasította. Ezzel pedig arra szorította Rijádot, hogy hatalmas árengedményeket tegyen, és emellett, illetve ebből következően fokozza a termelését. Az orosz együttműködés hiánya ellenére viszont az OPEC csoportnak, melynek egyébként Oroszország nem tagja – Szaúd-Arábiával az élen – sikerült megőriznie egységét.

Jelenlegi elképzelései alapján Rijád az egyébként 14 dolláros eladási árat 8 dolláros árszintre fogja csökkenteni. Ez az árkülönbség pedig elképzelhető, hogy az áprilisban hivatalosan is meginduló fokozott olajkitermelés ellenére sem fogja regresszió nélkül hagyni Szaúd-Arábia gazdaságát. Ugyanakkor a gazdasági szakértők hangsúlyozzák, hogy mivel rendszerint az olajárcsökkenés egyúttal az orosz rubel árfolyamának romlását is jelenti, Moszkvának is komoly gazdasági kihívásokkal kell majd szembenéznie. Ez pedig elsősorban az orosz GDP csökkenésében fog megnyilvánulni várhatóan.

Április Putyin nagy esélye

Ezek a kilátások pedig felvetik annak a kérdését, hogy vajon mekkora árat hajlandóak fizetni az orosz emberek a putyini politika felszínen tartásáért? Moszkva számára nem csupán az olajárháború az egyetlen hadszíntér: Oroszország ugyanis támogatóként, illetve szövetségesként közvetett módon továbbra is érintett egyrészt az orosz–ukrán konfliktusban, illetve a szíriai polgárháborúban.

A nemzetközi színtéren túl pedig a legutóbbi alkotmánymódosítás is kardinális kérdés Putyin jövőbeni hatalmának a stabilitása tekintetében, mivel az erről szóló referendumot ugyancsak áprilisra írták ki. Az említett alkotmánymódosításról szóló népszavazás azért kiemelt jelentőségű, mert a módosítás lehetővé tenné, hogy Putyin egészen 2036-ig teljesen legitim módon hatalmon maradhasson.

Amennyiben tehát az orosz nép a módosítást támogatja és az olajár-háború okozta lehetséges gazdasági visszaesést is hajlandó elviselni, akkor nem túlzás azt állítani, hogy áprilisban eldőlhet Oroszország és a Putyin-rendszer sorsa a következő 16 évre. Így az sem lenne meglepő, ha ezzel Putyin válna a posztmodern kor leghosszabb ideig hatalmon lévő és többé-kevésbé demokratikusan választott vezetőjévé.

Új frontvonal: az olajpiac

Szaúd-Arábia, Oroszország, valamint a piac más szereplői jelentős erőfeszítéseket tesznek tehát a világjárvány gazdasági tüneteinek kezelése érdekében és a termelés fellendítését tervezik, révén, hogy márciusban lejár a jelenlegi megegyezés a termelés visszafogására vonatkozólag, noha annak tényleges betartása igencsak kétséges. Szaúd-Arábia áprilisban 25 százalékkal szándékozik növelni olajkínálatát a márciusihoz képest.

Az, hogy a koronavírus okozta keresletcsökkenést ez az extrakínálat korrigálni fogja-e, egyáltalán nem csak Szaúd-Arábián múlik, mivel az orosz kooperáció nélkül előfordulhat, hogy éppen a válság elmélyítését fogja eredményezni ez az intézkedés. Nem beszélve az Egyesült Államok olajpiaci súlyáról, amely a piac harmadik legjelentősebb szereplőjeként komoly ráhatással bír az árszintre.

Az említett lépések – Moszkva részéről az együttműködés elutasítása, Szaúd-Arábia részéről a dömping – a két olajóriás esetében gyakorlatilag és hosszú távon a szénhidrogének piacán elfoglalt szerepük erősítését, illetve piaci részesedésük visszaszerzését, bővítését szolgálja, sajnálatos módon a legteljesebb nyerészkedés jegyében – nem pedig a (világjárvány jelentette) körülmények diktálta józan és kölcsönös együttműködést. Így a kettejük közötti és a napokban is folyamatban lévő gazdasági csatározás okán nem zárhatjuk ki annak eshetőségét sem, hogy várakozásaikkal szemben mind Moszkva, mind pedig Rijád súlyos kárát fogja látni az egész olajárháborúnak – vélik gazdasági elemzők.

A teljes cikk a Hetek aktuális számában olvasható.

Ajánlom

További külföldi híreink