Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2019-12-08 13:50:00

Elnöki ambícióira milliókat kész áldozni vagyonából Michael Bloomberg

Ahogy 2016-ban Donald Trump sikeres üzletemberként szállt be az elnök­választási versenybe, most a demokrata mezőny is „kitermelte” a maga milliárdos jelöltjét. Igaz, Michael Bloomberg nem a politikán kívülről érkezik: háromszor volt New York polgármestere. Elnöki ambícióit vagyonára támaszkodva tervezi célba juttatni. A Hetek cikke.

Elnöki ambícióira milliókat kész áldozni vagyonából Michael Bloomberg

Michael Bloomberg tényleg indul. New York volt polgármestere hosszú évek óta bizonytalanságban tartotta a közvéleményt, hogy versenybe száll-e valamikor a Fehér Házért; a kételyeket most novemberben eloszlatta. Elnöki ambícióira milliókat kész beáldozni vagyonából.

Éppen ezért az esélylatolgatás kapcsán nem is az szokott felmerülni, hogy vajon Bloomberg-e a legmegfelelőbb demokrata jelölt, hanem, hogy megvásárolhatónak bizonyul-e az elnöki pozíció.

A 77 éves milliárdos rendhagyó taktikát választott: nem fogad el adományokat, vállalva, hogy ezzel diszkvalifikálja magát az előválasztási vitákból (ehhez legalább 200 ezer adományozót kell felmutatni), helyette rekordösszegeket készül tévés reklámokba ölni.

A módszer a New York polgármesteri székéért folyó választásokon már háromszor működőképesnek bizonyult. Amellett, hogy nincs garancia arra, hogy ez most is beválik, egyértelmű, hogy Bloomberg megengedheti magának.

A siker nyomában

A Forbes 55,5 milliárd dollárra becsült vagyonával a világ kilencedik leggazdagabb embereként tartja számon Michael Bloomberget. Igazi „self-made man”-re vall, ahogyan idáig eljutott.

Bloomberg Medfordban, Boston főleg ír és olasz munkások lakta álmos külvárosában nőtt fel. Sem a sportban, sem a tanulásban nem volt kiemelkedő, de volt benne elszántság és kellő versenyszellem ahhoz, hogy megpróbáljon a szürke hétköznapok unalmából kitörni. Felnőttkori önmagát vetítette előre például az a vonása, hogy – az anyja, Charlotte szavaival – mindig „ő akart lenni a főnök. Ő akart irányítani”.

Hasonlóan nyilatkoznak róla volt évfolyamtársai is.

John Galotto szerint Bloomberg kimondottan megszállottja volt a sikernek, és gyakran beszélt arról, hogy ő lesz az első zsidó származású amerikai elnök. 

Bloomberg mindemellett beismeri, hogy nem volt elég jó tanuló, hogy ösztöndíjat kapjon – az egyetemi klub parkolójában vállalt munkát, hogy megkeresse tanulmányaira a pénzt.

Egy kis brókercégnél, a Salomon Brothersnél kezdett, ahol hét év múlva, 1973-ban bevették partnernek. Ezzel milliomossá vált – legalábbis papíron. Amikor azonban túlságosan kézbe akarta venni a dolgokat – felismerte a számítógép használatában rejlő lehetőségeket, és mérnöki tapasztalatait kamatoztatva fel akarta futtatni ezen a területen a céget –, felajánlották, hogy végkielégítéssel távozhat.

A 10 millió dolláros lelépési pénzzel a zsebében olyan szolgáltatást keresett, amelyből hiány volt a piacon. Így jött saját – 1986-tól Bloomberg L.P. néven futó – cége, amely biztonsági adatok gyűjtésével, és ezek elemzését segítő szoftver fejlesztésével foglalkozott (pénzügyi információkat tartalmazó terminálokat adott el a Wall Streetnek). Az újítás körülbelül olyan mértékben forradalmasította az üzleti világot, mint a Microsoft a számítástechnikát vagy a Google az internetes keresést.

Az üzlet beindult, sőt terjeszkedni kezdett, majd médiabirodalommal bővült: újságkiadással, rádió- és tévéállomásokkal, havonta megjelenő magazinnal. Mindennek köszönhetően 1995-ben Bloomberg vagyona már milliárdokra rúgott.

„A szabadság ellensége”

2001-ben Bloomberg bejelentette, hogy megpályázza New York polgármesteri székét. Néhány hónappal a választás előtt a Demokrata Pártból a republikánusokhoz igazolt át, és rendkívül népszerű elődjének, Rudy Giulianinak a támogatásával, meg persze a kampányba pumpált 74 millió dollár segítségével győzött nem sokkal azután, hogy a várost 9/11 kapcsán történetének legnagyobb megrázkódtatása érte.

Összesen három polgármesteri ciklusa alatt még kétszer változtatta meg párthovatartozását: először független, majd ismét republikánus lett. Az utolsó, 2013-ban lejárt mandátumához meg kellett győznie a városi tanácsot, hogy írják át a törvényt, amely csak egy újraválasztást engedélyez.

2018 novemberében Bloomberg újra csatlakozott a Demokrata Párthoz, a következő nyilatkozat kíséretében: „Az Egyesült Államok történetének kulcsfontosságú pillanataiban a két párt egyike mindig védelmet jelentett azokkal szemben, akik az Alkotmányt fenyegetik. Két éve, a Demokrata Konvención már figyelmeztettem ezekre a veszélyekre. Ma újra regisztráltam mint demokrata – valójában életem nagy részében az voltam –, mert a demokraták tudják biztosítani azokat az ellensúlyokat és fékeket, amelyekre a nemzetnek égető szüksége van”.

Ennek ellenére nem biztos, hogy Bloomberg lenne az, akire a Donald Trumpot elutasító republikánusok (vagy akár a mérsékelt demokraták) várnak. Konzervatív körökben polgármesteri ténykedését leggyakrabban autoriternek és a szabadságjogokkal szembemenőnek ítélik. 

A libertariánus Reason magazin 45. születésnapi (2013-as) számában A szabadság 45 ellenségének listáján az első helyen szerepeltette, Leonyid Brezsnyev, Pol Pot, Fidel Castro és más fajsúlyos riválisok előtt.

Az egyik legnagyobb szálka a szemükben, hogy New York élén támogatta a „stop and frisk” programot, melynek lényege, hogy a rendőrök indok nélkül bárkit megállíthatnak és átkutathatnak. 2013-ban egy szövetségi bíróság alkotmányellenesnek mondta ki a gyakorlatot. A latin és fekete szavazók felé tett gesztusként Bloomberg elnézést kért a „stop and frisk” miatt (főként ezekhez a kisebbségekhez tartozó járókelőket állítottak meg).

Negatívumként róják fel azt is, hogy Bloomberg nem látja problémásnak magánszemélyek titkos megfigyelését. Az AP – a riportjukért később Pulitzer-díjjal jutalmazott – újságírói hozták nyilvánosságra, hogy polgármestersége idején a város rendőrsége a terrorveszélyre hivatkozva kiterjedt megfigyelést rendelt el muzulmán állampolgárok, csoportok, egyetemi hallgatók, vállalkozások ellen, sokszor terrortevékeny­ségre utaló bizonyítékok hiányában. Bloomberg azzal védekezett, hogy életeket mentett meg a program, holott a begyűjtött információk alapján egyetlen nyomozás sem indult.

Fegyverfóbia és zöldprogram

Bloomberg a fegyverviselés és -tartás korlátozásának élharcosa. Ez a jog az egyéni támadásokkal és egy esetleges zsarnoki hatalommal szembeni önvédelmet biztosítja, és az Alkotmány 2. kiegészítésén alapul.

Milliókat költ a fegyvervásárlás előtti általános (minden egyes adásvételt érintő) háttérellenőrzés bevezettetésére. Polgármestersége alatt a város 6 ezer dollárra büntetett egy manhattani üzletet, amiért kicsi pisztolyokra hasonlító öngyújtókat árult. Társalapítója a fegyvertartási jogokat védelmező Nemzeti Lőfegyver Szövetség (NRA) ellenlábasaként létrehozott Everytown for Gun Safety szervezetnek. 

Bloomberg nem lett túl népszerű azzal sem, hogy szabályozni akarta a fogyasztói szokásokat. A legnagyobb felháborodást az a kísérlete váltotta ki, hogy betiltsa a félliteresnél nagyobb kiszerelésű cukros üdítőitalok forgalmazását New Yorkban. A terv (2014-ben bírósági határozatra) megbukott, Bloomberg azonban azóta is kitart amellett, hogy „emberi lényekként felelősségünk van, hogy megmentsük egymást, megmentsük a magunk, a családunk, barátaink, és az Istennek ezen a bolygóján élő minden ember életét”. Ennek jegyében megpróbálta többek között megóvni a lakosságot a magas só- és kalóriatartalmú feldolgozott élelmiszerektől is.

Az ember okozta éghajlatváltozás szintén szívügye Bloombergnek: évek óta az ENSZ különleges klímaügyi követe, és a demokrata képviselők által javasolt Green New Deal helyett saját, „megfizethető” változatot ígért. Ennek keretein belül 2030-ig minden szénerőművet bezáratna, és az Egyesült Államokat teljesen a megújuló energiaforrások használatára állítaná át.

A teljes cikket a Hetek pénteken megjelent számában olvashatja.

atv.hu

Ajánlom

További külföldi híreink