Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2019-11-08 06:45:00

Elnökválasztás 2020: a Trump elleni felmentési eljárás döntheti el?

A Trump ellen indított impeachment-eljárás akár sorsdöntő is lehet a 2020-as elnökválasztáson. A megkérdezettek között az elnök elmozdításának támogatottsága sokkal nagyobb, mint 1998-ban Bill Clinton elnöksége idején volt.

Elnökválasztás 2020: a Trump elleni felmentési eljárás döntheti el?

Donald Trump ellen szeptember végén indította meg a demokrata vezetésű képviselőház az alkotmányos felmentési eljárást (impeachmentet), egy közérdekű bejelentő panasza alapján. A képviselőház demokrata többsége megszavazta, Donald Trump amerikai elnök felmentésére irányuló eljárás jogszerűségét kimondó határozatot. A határozat értelmében az elnök alkotmányos felmentését célzó eljárás előtt szükséges vizsgálatok jogszerűek és ezentúl nyilvánosak is lesznek.

Az amerikai hírszerzésben dolgozó bejelentő azt állította, hogy Trump nyomást gyakorolt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre. A Wall Street Journal arról írt: egy júliusi telefonbeszélgetésben Trump legalább nyolc alkalommal próbálta rávenni Zelenszkijt arra, hogy működjön együtt személyes ügyvédjével egy nyomozásban, ami Joe Biden, az Obama-kormányzat volt alelnöke és fia ellen irányul. Mindez úgy történt a lap szerint, hogy Ukrajna 250 millió dolláros katonai segélyt várt az Egyesült Államoktól, a pénzt viszont a Fehér Ház visszatartotta.

Zelenszkij kimaradt volna

Zelenszkij május 7-én összehívott egy kisebb tanácsadói értekezletet Kijevben, hogy Ukrajna energiaszükségleteinek kérdéseit megvitassák - mondta el az AP három, név nélkül nyilatkozó, a találkozó körülményeit jól ismerő forrása.

A háromórás tanácskozás nagy részében azonban arról beszéltek, hogyan birkózzanak meg Trumpnak és Giulianinak a Bidenék elleni vizsgálatra vonatkozó követelésével, és miként maradjanak ki az amerikai választásokból.

A május 7-i találkozón jelen volt az ukrán elnök két tanácsadója, Andrij Jermak és Andrij Bohdan - utóbbi azóta már az elnöki hivatal vezetője -, Andrij Koboljev a Naftohaz ukrán állami gázvállalat vezetője, és a gázcég felügyelőtanácsának egy amerikai tagja, Amos Hochstein. Utóbbi volt diplomata, aki Joe Biden tanácsadója volt Barack Obama elnöksége idején.

Zelenszkij beiktatása május 20-án volt. Ezt megelőzően viszont már beszélt az amerikai elnökkel. Trump április 21-én, az elnökválasztás éjjelén ugyanis felhívta Zelenszkijt, hogy gratuláljon neki győzelméhez. Majd később, július 25-én volt az az ominózus telefonbeszélgetésük, amelynek leirata nyilvánosságra került.

„Lincselés”

"Minden republikánusnak emlékeznie kell rá, hogy aminek most tanúi vagyunk, az  lincselés. De győzni fogunk" – így reagált Twitter-oldalán az ellene folyó vizsgálatra az amerikai elnök.
Az elnök bejegyzése nagy figyelmet keltett az amerikai sajtóban és a politikusok körében egyaránt, elsősorban azért, mert a "lincselés" kifejezést használta. A kifejezést ugyanis az amerikai történelemben többnyire akkor használták, amikor fehér bőrű csőcselék fekete amerikaiakat gyilkolt meg. A 19. és a 20. században az amerikai Délen több ezernyi afroamerikait lincseltek meg veréssel vagy akasztással.

Az Egyesült Államok törvényhozása egyébként csak egy évvel ezelőtt, 2018 decemberében fogadta el azt a törvényt, amelynek értelmében a lincselés szövetségi bűncselekmény. 1918 óta több mint 200 lincselés elleni törvényjavaslatot terjesztettek a szövetségi kongresszus elé, de mindegyiket leszavazták.

Az impeachment

Az Amerikai Alkotmány Első Cikkelye hatalmazza fel a kongresszus két kamaráját az elnök közjogi felelősségre vonására. Az Egyesült Államok alkotmánya szerint az ország elnökét, alelnökét, illetve bármely közhivatalnokát vádemelés során el kell mozdítani tisztségéből, amennyiben hazaárulás, vesztegetés és egyéb súlyos bűncselekmény, illetve vétség miatt vádat emelnek ellenük, illetve elítélik őket. Először a képviselőháznak abszolút többséggel el kell fogadnia a vádat (impeachment), ezt követően a szenátus folytatja le a tárgyalást, ahol a tagok kétharmados egyetértése szükséges az elnök hivatalból való eltávolításához. A büntetőjogi felelősségre vonás csak ezután folytatható le hagyományos bírósági eljárás során.

Támogatottság

Az ABC/Washington Post közvéleménykutatást tartott a vizsgálattal kapcsolatban. Arra voltak kíváncsiak, hogy a megkérdezettek szerint le kellene-e folytatnia a Kongresszusnak a felmentésre irányuló eljárást és végső soron le kéne-e mondatni Donald Trumpot. A válaszolók 49 százaléka igennel, míg 47 százalékuk nemmel válaszolt.

Az elnök elmozdításának támogatottsága sokkal nagyobb, mint 1998-ban Bill Clinton elnöksége idején volt. Akkor 27-42 százalék között mozgott a támogatottság. Elemzők szerint az impeachment-eljárás sorsdöntő lehet a 2020-as elnökválasztás kimenetelét tekintve.

Johnson, Nixon, Clinton

Az amerikai történelemben elnök ellen korábban háromszor volt példa az impeachment-eljárástra.
Andrew Johnson volt az Egyesült Államok 17. elnöke. Az elnök feszült viszonyban volt a kongresszussal, több törvényjavaslatot is megvétózott, de a kongresszus kétharmados többséggel felülbírálták az elnöki vétókat. Johnson nem csak a kongresszus, saját kabinetjének tagjaival is többször ellentétbe került. Az akkori elnök azzal fenyegetőzött, hogy leváltja a neki ellentmondó kormánytagokat, válaszul a törvényhozás megszavazott egy olyan törvényt, amely kimondta, hogy a minisztereket csak a kongresszus jóváhagyásával lehet meneszteni. Johnson megvétózta a törvényt, a kongresszus viszont felülbírálta a vétót. Majd Johnson menesztette a hadügyminisztert. A képviselőház pedig eljárást indított Johnson leváltására. Végül azonban csak 35 szenátor szavazott Johnson ellen, 19-en viszont nem támogatták az elnök elmozdítását, aki így hivatalban maradt. A politikailag meggyengült elnök az év végén sikertelenül indult az újraválasztásért, és 1869. március 3-án lejárt a hivatali ideje.

Bár nem került sor impeachmentre, hagyományosan ide szokás sorolni a Richard Nixon lemondásához vezető botrányt. 1974 júliusában Nixon elnök ellen a képviselőház jogi bizottsága három vádpontban indított impeachment eljárást. Az 1972-es kampány során tetten értek egy ötfős betörőcsoportot, akik éjszaka behatoltak az ellenzéki Demokrata Párt választási központjába a washingtoni Watergate-irodaházban. A Fehér Ház kezdetben tagadta, hogy az elnöknek vagy kampánystábjának bármi köze lett volna a betöréshez, de a választást követő hónapokban kiderült, hogy Nixon tudott az ügyről, és részt vett annak eltussolásában. A Watergate-ügyként elhíresült botrányt követően Nixon augusztus 9-én lemondott. A kongresszusi eljárás ezzel okafogyottá vált, így a vádemelésre és a szenátusi tárgyalásra nem került sor.

Bill Clinton kapcsolatos botrány 1998-ban tört ki, amikor kiderült, hogy szexuális viszonyt folytatott Monica Lewinsky Fehér Ház-i gyakornokkal. Az akkori elnök előbb letagadta a viszonyt, majd amikor egy hosszas vizsgálat után kiderült, hogy hazudott, impeachmentet kezdeményeztek ellene. A száz szenátorból 45 szavazott Clinton leváltására a hamis tanúzás miatt, és 50 szavazott az elnök ellen az igazságszolgáltatás akadályozásával kapcsolatos vádpontban. Mivel az elmarasztaló szavazatok száma mindkét esetben messze elmaradt a kétharmados többséget jelentő 67-től, az elnök hivatalban maradt.

További külföldi híreink