Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2019-09-21 14:02:00

Tűz az olajra – mi jön a szaúdi finomító megtámadása után?

Rijád és Washington szerint nemcsak közvetetten (a jemeni húszi felkelőkön keresztül), de közvetlenül is Irán áll a legnagyobb szaúdi olajfinomító elleni támadás mögött. Amerika háború helyett újabb szankciókat vetett ki Teheránra. A Hetek cikke.

Tűz az olajra – mi jön a szaúdi finomító megtámadása után?
Kármentők a lebombázott olajfinomítóban (Fotó: Reuters)

A támadások jóval több kérdést vetnek fel, mint ahányra tudjuk a választ. Nézzük viszont, mi az, amit biztosan tudunk: péntekről szombatra virradóra támadások érték a szaúd-arábiai Aramco állami olajvállalat (ez ma a világ legnagyobb értékű vállalata) két olajterminálját. Az egyik támadás az Abkaik kormányzóság Bukjak nevű helységében lévő olajterminált érte, amely az Aramco közlése szerint a világ legnagyobb olajfinomítója, és amely becslések szerint naponta akár hétmillió hordó olajat is fel tud dolgozni. A másik terminál a Huraisz kormányzóságban lévő olajmezőhöz tartozik, amely a második legnagyobb olajmező az országban.

A bukjaki olajfinomítót már korábban többször érte támadás, méghozzá nem csak a szaúdi kormány által támogatott jemeni rezsim ellen lázadó húszi felkelők részéről. 2006-ban a szunnita al-Kaida terrorhálózat próbált meg csapást mérni a finomítóra, de nem jártak sikerrel.

A húszi rajtaütések az utóbbi időben jelentősen sűrűsödtek: az AFP szerint öt hónapon belül már harmadszor érte támadás a Saudi Aramco valamelyik létesítményét. A Hetek idén augusztusban már írt arról, hogy a húszi felkelők egy szaúd-arábiai olajlétesítményt támadtak drónokkal az ország keleti részén. Az olajlétesítményt, amely közel fekszik az Egyesült Arab Emírségek határához, éppúgy a Saudi Aramco üzemelteti, mint a szombaton megtámadott bukjaki finomítót.

Az augusztusi támadás legnagyobb jelentőségét nem az okozott kár adta, hanem az a tény, hogy az Egyesült Arab Emírségek közelében fekvő szaúdi olajmező 1200 kilométerre fekszik a húszik által ellenőrzött területtől, és a dróntámadás arra mutat rá, hogy a síita felkelők képesek területeiktől nagy távolságokra is csapást mérni ellenfeleikre.

A húszik vezetője, Abdel-Malik al-Húszi leszögezte: a dróntámadás fontos figyelmeztetés az Egyesült Arab Emírségeknek is. (Akkor sem Rijád, sem Washington nem vonta kétségbe, hogy a támadást Jemenből és a húszi felkelők követték volna el.)

Jemen: Szaúd-Arábia Afganisztánja

Amennyiben a mostani bukjaki támadás összefüggésben van a jemeni polgárháborúval, úgy az súlyos kérdéseket vet föl egyrészt Szaúd-Arábia jemeni kalandjának sikerével, másrészt a szaúdi légvédelem erősségével kapcsolatban.

Nézzük először a jemeni helyzetet. Az Arab-félsziget délnyugati részén fekvő országban öt éve tartó polgárháborúban segélyszervezetek szerint tízezrek haltak meg, a többségük polgári személy. 3,3 millió a belső menekültek száma, és 24,1 millió ember, azaz a lakosság 80 százaléka szorul segítségre az ENSZ szerint, amely a világ jelenlegi legsúlyosabb humanitárius válságaként emlegeti a Jemenben történteket.

A szaúdi szempontból katonailag totális kudarccal felérő jemeni kaland erkölcsileg is súlyos károkat okozott Rijádnak, amely blokád alá vonta a húszi ellenőrzés alatt álló észak-jemeni partokat. Ennek következtében több ezernyi jemeni beteg civilt nem tudnak sürgős orvosi ellátás céljából külföldre szállítani, mert a Szaúd-Arábia vezette nemzetközi katonai koalíció három éve zárva tartja Szanaa repülőterét. A szanaai blokáddal a szaúdi kormány mesterségesen idéz elő éhínséget a polgárháború sújtotta Jemenben.

Az is komoly kérdés, hogy a szaúdi királyságnak, vagy a saját magánhadsereggel rendelkező, a világ legértékesebb cégeként számon tartott Saudi Aramcónak hogyhogy nem volt eszköze a hónapok óta ismétlődő dróntámadások kivédésére.

A fentiekből pedig következik egy újabb kérdés: a züllésnek, rothadásnak milyen szintjén kell állnia a rijádi rezsimnek, ha bárki (legyenek azok a húszi felkelők, iraki síita milicisták vagy akár az Iráni Forradalmi Gárda) meg tudja semmisíteni, de legalábbis működésképtelenné tudja tenni az ország legfontosabb létesítményét anélkül, hogy a szaúdi hadsereg közbe tudna avatkozni?

Washington: háború helyett újabb szankciók

„Úgy tűnik, hogy Irán áll a szaúdi olajmezők elleni támadás hátterében, de biztosan még nem állítanám” – fogalmazott Donald Trump amerikai elnök. Az amerikai elnök szerint „nagyon közel állnak” annak megállapításához, hogy ki a felelős a támadásért. „Ezt teljes bizonyossággal akarjuk megállapítani” – mondta. Trump leszögezte: az Egyesült Államok nem akar háborút Iránnal, bár felkészül, és megvan erre a katonai képessége. „A mienk a legerősebb haderő a világon” – szögezte le. „Nem akarok új konfliktusokat, bár igaz, ez néha elengedhetetlen” – fűzte hozzá.

Arra a felvetésre, hogy Teherán cáfolja a felelősségét az ügyben, Trump emlékeztetett arra, hogy amikor Irán korábban lelőtt egy drónt, azt állította, hogy a gép az iráni légtérben járt. „Ez egy nagy hazugság volt, de ennek tudatában is ragaszkodtak a történethez. Most azt mondják, hogy semmi közük a Szaúd-Arábia elleni támadáshoz. Hát, majd meglátjuk” – mondta.

Úgy tűnik, az elnök nem katonai válaszban, hanem az Irán elleni szankciók további szigorításában látja a megfelelő választ.

Donald Trump pénteken újabb szankciókat jelentett be az amerikai elnök Irán ellen pénteken. Donald Trump most a perzsa állam központi bankját és szuverén alapját büntette meg. Az amerikai elnök a Fehér Ház Ovális Irodájában jelentette be, hogy az "egy országra valaha kirótt legszigorúbb büntető intézkedéseket" foganatosítja Teherán ellen a "terrorizmus finanszírozásáért".

"Éppen most szabtuk ki a szankciókat Irán nemzeti bankja ellen" - fogalmazott Donald Trump. Az elnök már szerdán jelezte, hogy utasítást adott Steve Mnuchin pénzügyminiszternek az Irán elleni szankciók lényeges növelésére.

A büntető intézkedések az iráni nemzeti bank és szuverén alap jövedelmi forrásait zárják el. Amerikai álláspont szerint Teherán dollármilliárdokkal segíti az iszlám Forradalmi Gárdát és annak különleges egységét, az Al-Kudsz alakulatot, amelyet rendszeresen bevetnek a Közel-Kelet konfliktusaiban.

Hetek / atv.hu

További külföldi híreink