Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2018-12-02 13:48:00

Nagy Testvér: több százmillió kamera és egymillió hacker figyeli a kínaiakat

A kínai állam a történelem eddigi legdurvább kontrollját építi ki saját polgárai fölött a digitális csúcstechnológia eszközei révén. A lakosság jelentős része azonban nem ellenkezik, sőt: örömmel fogadják a kényelmet és a biztonságot. A Hetek cikke.

Nagy Testvér: több százmillió kamera és egymillió hacker figyeli a kínaiakat

„Kedves utasaink! A jegy nélkül utazó, rendetlenül viselkedő vagy nyilvános helyen dohányzó utasaink a szabályok értelmében büntetésre számíthatnak, viselkedésüket pedig rögzítjük személyes kreditrendszerükben. Annak érdekében, hogy elkerüljék a negatív minősítést, kérjük, kövessék a hatályos szabályokat a vonaton és az állomásokon egyaránt!” – a fenti figyelmeztetés nem egy távoli jövőben játszódó sci-fiből vett idézet, hanem a kínai államvasutak hivatalos közleménye, amelyet egy kedves női hang ajánl az utazóközönség figyelmébe a szerelvényeken. És érdemes komolyan venni: az esetleges negatív minősítés esetén ugyanis az „elkövetők” úgynevezett közösségi pontjai csökkennek, így nehezebben jutnak például hitelhez, vagy akár álláshoz, szélsőséges esetben pedig szabad mozgásukban is korlátozza őket a rendszer – legalábbis nem vásárolhatnak vonat- vagy repülőjegyet.

Az államilag nyilvántartott pontokat nem csak az befolyásolja, hogy valaki szabálykövető-e: a társadalmi státusz, pénzügyi helyzet, iskolai végzettség mellett a közösségi oldalakon posztolt tartalmak, sőt, az ismerősök viselkedése is része az állami minősítőrendszer algoritmusának. Az ausztrál ABC korábbi riportfilmje szerint a vásárlások is nyomnak a latban: ha valaki túl sok alkoholt tesz a bevásárlókosárba, akkor csökkennek, de ha például pelenkára költ, akkor nőnek a pontszámai.

A film bemutat egy középosztálybeli fiatal nőt, aki marketingszakemberként dolgozik, jó fizetéssel: a pontszáma a maximális 800-hoz képest 778. „A big data és más digitális technológiák fejlődésével egyre kényelmesebb az élet Kínában – mondja, majd hozzáteszi: – Az emberek minden országban biztonságot és stabilitást akarnak.

Amennyiben a kormány ígérete szerint a köztereken minden sarokra kamerákat fognak telepíteni, nagyobb biztonságban fogom érezni magam.” Az ellenpélda egy oknyomozó újságíró, aki egy cikkét követő pereskedés nyomán elveszítette az összes szociális pontját, így – mint a filmben be is mutatja – a rendszer nem engedi, hogy vonatjegyet vásároljon. A megfigyelést az internet teljes kontrollja mellett 200 millió köztéri kamera szolgálja, amelyek számát 400 millióra növelné a kormány.

Egymillió hacker figyel

„Egyelőre nem mindenkit érint a szociális pontrendszer, a kormány 2020-ra ígéri, hogy teljes körűen bevezeti. De már most is elképesztő, ahogy gyakorlatilag mindenkit és bárkit meg tudnak figyelni. Nemcsak az utcák vannak tele kamerákkal, hanem a liftek vagy a lakótelepek is. A kormány egymillió hackert alkalmaz, akik az internetforgalmat felügyelik. Az olyan oldalak, mint a Facebook vagy a Google, alapból nem is érhetők el, ezeknek megvannak a kínai megfelelőik. Persze vannak megoldások, amikkel ki lehet kerülni a blokkolást – az itt élő külföldiek mind ezt használják –, de a helyiek többsége nem foglalkozik ezzel, inkább használják a legális oldalakat, annak ellenére, hogy tudják, hogy ezeket szigorúan ellenőrzik” – mondta a Heteknek az egyik kínai nagyvárosban élő Gábor.

Készpénzt már nem használnak

Kínai feleségével nemrégiben nyitottak éttermet, és ennek kapcsán személyesen is megtapasztalták a kamerarendszer hatékonyságát. „Ha fél óránál tovább van kint a bejárat előtt egy zsák szemét, vagy néhány papírdoboz, már jön is a térfigyelő hivatal illetékese, és személyesen szólít fel, hogy takarítsam el” – mesélte. Megjegyezte, a korrupciót egyelőre sajnos nem szűri ki a „Nagy Testvér”: az étterem megnyitásához egy „borítékot” kellett adniuk a megfelelő illetékesnek. Pedig Kínában a készpénz már nincs divatban: a WeChat nevű alkalmazást nem csak telefonálásra és csetelésre használják, hanem szinte mindenki ezzel fizet. „Néhány hete nyitottunk, de alig 30 ezer forintnyi jüan gyűlt össze a kasszában. Sok helyen egyébként már el sem fogadnak készpénzt” – mondta a magyar fiatalember.

Nem kell likvidálni, csak letiltják a kártyájukat

„A nyugati és a távol-keleti társadalomfelfogás között alapvető különbségek vannak. Az előbbiben az egyén érdekei az előrébb valók, az utóbbiban pedig a közösségé, amelynek érdekében az egyén akár fel is áldozható.

Ebből fakadnak az adatkezeléssel kapcsolatos eltérések is. Az egyén jogait hangsúlyozó demokráciákban az információs önrendelkezés alapvető fontosságú, az állam csak meghatározott, szűk körben jogosult belépni az emberek magánszférájába. Kínában ugyanakkor a közjó és a biztonság garantálásának eszközeként tekintenek a totális megfigyelésre – és nemcsak a hatalmon lévők, hanem a kollektivizmusban szocializálódott tömegek is” – magyarázta a Heteknek Kulcsár Zoltán adatvédelmi szakjogász. 

Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet – a digitális kontrollnak számos hátulütője lehet az egyén szempontjából. Tanulmányok igazolják ugyanis, hogy veleszületett igényünk van a magánszférára: nemcsak a rabokban okoz személyiségzavart a 24 órás megfigyelés, hanem például azok a pénztárosok is többször kerülnek betegállományba, akiket a munkaidejük alatt kamerákon keresztül folyamatosan szemmel tartanak. Továbbá az úgynevezett szenzitív adatok gyűjtése azért is problémás, mert ezeket a hatalom bármikor felhasználhatja vallási vagy etnikai csoportok vagy más kisebbségek hátrányos megkülönböztetésére, kiközösítésére vagy akár üldözésére.

„Nincs szükség a politikai hatalommal szemben kritikus személyek likvidálására, elegendő, ha letiltják a bankkártyájukat, vagy valótlan adatok generálásával hiteltelenítik el őket. Ki tudja majd ellenőrizni, hogy az adott személy valóban sikkasztott-e, vagy verte-e a feleségét?” – teszi fel a kérdést a szakértő. Kulcsár Zoltán megjegyezte: a mai digitális csúcstechnológia – a mobiltelefonoktól és a műholdas megfigyelésektől kezdve az arc- és járásfelismerő szoftvereken keresztül a mesterséges intelligenciáig – kellő erőforrás esetén alkalmas lehet a totális kontroll megvalósítására. Ezt azonban Nyugaton még többé-kevésbé le tudja követni a jogszabályalkotás – más kérdés, hogy a jogalkalmazás mennyire hatékony, van-e megfelelő apparátus a szabályok betartatására.

Látszólag van csak ingyen

Ugyanakkor nálunk is megfigyelhető jelenség, hogy a kényelmünk érdekében könnyen lemondunk a személyes adatainkról: elég csak mondjuk a Google operációs rendszerére, keresőjére, térképszolgáltatására – vagy más techóriások alkalmazásaira – gondolni, amelyeket látszólag ingyen használhatunk, a valóságban azonban az adatainkkal fizetünk értük, mégpedig úgy, hogy a legtöbben nem is látjuk át, hogy mit tudnak rólunk, és azt mire használják fel.

A teljes cikk a Hetek pénteken megjelent számában olvasható.

atv.hu/ Hetek

További külföldi híreink