Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2018-04-04 06:05:00

A zene is hidat építhet a két Korea között

Dél- Koreából egy könnyűzenei előadócsoport utazott Észak-Koreába, akik Phenjanban előadást is tartottak, ezen pedig Kim Dzsong Un is részt vett..

A sport után úgy tűnik, a zene is hidat építhet Észak- és Dél- Korea között. A napokban ugyanis Dél- Koreából egy könnyűzenei előadócsoport utazott Észak- Koreába, ahol előadást is tartottak, egy performance-t Phenjanban.

Csoma Mózes Korea-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az ATV Start műsorában arról számolt be, hogy a performance-on Kim Dzsong Un és felesége is részt vett. Ez azért is érdekes, mert az ország vezetője közölte a jelenlevő észak-koreai média képviselőivel, azért ment el, mert látta, mennyire fontosnak tartják, hogy ő részt vesz-e ezen a rendezvényen. Ez azt jelenti, folytatta Csoma, hogy az észak- koreai pártfőtitkár folyamatosan figyeli a dél-koreai fórumokat, közösségi oldalakat, hogy milyen információk jelennek meg vele kapcsolatosan.

A Korea-szakértő azt is megemlítette, hogy a feszültség a két Korea között nem volt annyira jelentős, mint Amerika és Észak-Korea között, hiszen a kétezres években már kétszer is volt közöttük csúcstalálkozó. A kapcsolatuk minőségét nagyban befolyásolta, milyen indíttatású volt a szöuli kormányzat, magyarázta. Csoma úgy véli, a jelenlegi balközép indíttatású kormányzat sokkal pragmatikusabban kezeli ezt a kérdéskört.

Kijelentette azt is, hogy ez az év az észak-koreai nagy diplomáciai offenzíva éveként fog bekerülni a történelembe. Kim Dzsong Un most először hagyta el az ország területét például a kínai csúcstalálkozó miatt. Továbbá április 27-én lesz az Észak- és Dél-Korea közötti csúcstalálkozó, májusban pedig Donald Trump amerikai elnökkel fog találkozni, ami azért nagy jelentőségű, mert Amerika és Észak-Korea között még sosem volt ilyen csúcstalálkozó.

Ez létrehozhat egy olyan paktumot, amely során békeszerződés jöhet létre, tette hozzá Csoma Mózes, aki szerint egy ilyen nemzetközi jogilag lezárhatná a koreai háborút. A kínai vezető, Hszi Csin-Ping felhozott egy javaslatot, miszerint legyen egy négyoldalú békeszerződés, Amerika, Észak-Korea, Dél-Korea és Kína között. Ezzel az 1953 óta tartó fegyverszünet után végre lenne egy békeszerződés a négy hatalom között, folytatta a szakember, majd arra a kérdésre, hogy ezzel megszűnnének-e az észak-koreai rakétakilövések, kísérletek, úgy válaszolt: Észak-Korea nem akarta megtámadni Amerikát, csak figyelemfelkeltés volt a céljuk.

A szakértő szerint azt akarták demonstrálni az elmúlt harminc év során, hogy a világpolitika legfontosabb feladataként tekintsen a nemzetközi közvélemény az észak-koreai kérdésre. Csoma Mózes megjegyezte, a békeszerződés nem jelentené Észak-Korea átváltozását liberális demokráciává, de a feszültség jelentősen csökkenne, és Dél-Korea azt reméli, hogy lassan, fokozatosan gazdaságilag integrálni lehetne ezeket a területeket. Beszélt arról is, hogy Oroszország szeretne megakadályozni mindenféle amerikai térnyerést. Nem szeretnék, ha amerikai befolyás alatt egyesülne a félsziget, és Kínával együtt azt szeretnék, hogy megmaradjon Észak-Korea önálló államisága.

Mindenesetre az elmúlt időszak fejleményei azt mutatják, hogy ez a távol-keleti státus quo továbbra is megmaradhat - tette hozzá a Korea-szakértő.

atv.hu

 

 

További külföldi híreink