Külföld

2017-02-17 07:35:00

Dagad a lehallgatási botrány: Merkelt is kihallgatták

A végéhez ért az a három éven át tartó vizsgálat, amely azt hivatott kideríteni, hogy a német kormány és a kancellár mennyire volt tudatában annak, hogy a német és az amerikai hírszerzés éveken át hallgatta le német állampolgárok százezreit. A finisben Angela Merkelt is kihallgatták.

Dagad a lehallgatási botrány: Merkelt is kihallgatták

Az NSA (amerikai hírszerző ügynökség) lehallgatási botránya 2013-ban robbant ki, miután a hírszerző szolgálat egyik volt munkatársa kiszivárogtatta a sajtónak, hogy a szervezet milyen szinten végez megfigyeléseket és lehallgatásokat a világ minden táján. A Wikileaks által nyilvánosságra hozott dokumentumokból az is kiderült, hogy az amerikai hírszerzés Németországban is kémkedett, lehallgatták még Angela Merkel telefonját is.

„Barátok között elfogadhatatlan”

A kisebb diplomáciai botrány némileg beárnyékolta a Merkel-kormány amúgy rendkívül jónak mondható kapcsolatát az Obama-adminisztrációval. A német kancellár a botrány kitörésekor azt üzente az amerikai elnöknek, hogy „barátok között a kémkedés elfogadhatatlan”.

„Ez már nem a Hidegháború”

 – jelentette ki Angela Merkel. A hatalmas vihart kavaró botrány miatt 2014-ben egy parlamenti vizsgálóbizottság alakult, amely azt hivatott feltárni, hogy a külföldi hírszerző ügynökségek miként figyelték meg a vezető német tisztségviselőket, a Kancelláriát, a minisztériumokat és a Bundestagot.
Állítása szerint ekkor még nem tudta, hogy a globális lehallgatási botrányban a kancellária alá tartózó német hírszerzés is nyakig benne van.

A német hírszerzés segített az NSA-nak

Már javában zajlott a vizsgálóbizottság nyomozása, amikor a Wikileaks nyilvánosságra hozta, hogy a Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) tulajdonképpen az NSA-val együttműködve végezte a tömeges lehallgatásokat.

A jelentés szerint a BND kémtevékenységet folytatott az amúgy szövetséges európai kormányok, minisztériumok, nemzetközi és nem kormányzati szervezetek ellen is.

A hír hatalmas felháborodást váltott ki Németországban különösen azután, hogy Merkel kijelentette: barátok között nem elfogadható a kémkedés.

A vizsgálóbizottság ezt követően azt is kutatta, hogy a német kancellária és maga a kancellár mennyit tudott ezekről a lehallgatásokról, illetőleg mennyire volt széleskörű a német hírszerzés ilyen jellegű tevékenysége.

Egy baloldali politikus szerint, amennyiben Merkel nem tudott a BND tömeges lehallgatásáról, joggal merülnek fel a kérdések:

Ennyire önálló szervként működik a német hírszerzés? Ki felügyeli, ki irányítja akkor a BND-t?

„Én erről semmit nem tudtam”

A kancellária munkatársai után magát Angela Merkelt is kihallgatta a parlamenti vizsgálóbizottság. A több órán át tartó meghallgatáson a német kancellár azt hangsúlyozta, hogy csak 2015 márciusában értesült a tömeges lehallgatásokról, az eredeti botrányt pedig ő is csak a sajtóból tudta meg.

A parlamenti képviselőkből álló bizottság kérdésére Merkel azt felelte, továbbra is hitelesnek tartja a baráti kémkedéssel kapcsolatos kijelentéseit.

„Alapelvem, hogy nem elfogadható a barátok közötti kémkedés. Ha ilyen történik, akkor közbe kell avatkozni”

– fogalmazott.

Konstantin von Notz, a Zöldek képviselője máshogy vélekedett, szerinte Merkel „félrevezette a német közvéleményt a kijelentéseivel”.

Arra a kérdésre, hogy mi a garancia, hogy a BND nem végez a továbbiakban ilyen jellegű kémtevékenységet, Merkel úgy felelt: megbízik a hírszerzés új vezetőjében, aki kiemelt figyelmet fordít arra, hogy ilyesmi ne ismétlődhessen meg.

„Ha nincs bizalmam a hírszerzésben, akkor nem tudom megfelelően többé betölteni a kancellári pozíciómat”

 – fogalmazott a kancellár.

Merkel azt is hangsúlyozta, hogy a szabadság és a biztonság időnként konfliktusban áll egymással, ezért meg kell találni a megfelelő és törvényes egyensúlyt.

A Wikileaks szerint tudtak róla

A Wikileaks időközben egy olyan jelentést is kiszivárogtatott, mely szerint a német kormány már 2001-ben is tudott arról, hogy az NSA a BND-vel együttműködve átfogó kémtevékenységet végez egész Európában.

A külügyminisztert 13 évvel az NSA-s botrány előtt már tájékoztatták arról, hogy le van hallgatva a Kancellária, a minisztérium és a Bundestag is. A jelentés szerint a német hírszerzés segédkezett egy olyan kémprogram megalkotásában, amelynek a segítségével az NSA és a BND több, mint 800 ezer IP-címet, telefont és emailt tudott lehallgatni.

További külföldi híreink