Nagyvilág

2017-01-10 07:14:00

Hackertámadások célkeresztjében Európa? Putyintól tartanak a kormánypártok

Amióta az Egyesült Államokban a titkosszolgálat határozottan állítja, hogy Putyin irányításával beavatkoztak az elnökválasztási kampányban, egyre több európai ország kormánya fejezi ki aggodalmát a közelgő választások miatt.

Hackertámadások célkeresztjében Európa? Putyintól tartanak a kormánypártok

Az amerikai hírszerzés hivatalos jelentést tett közzé arról, hogyan próbálta meg Oroszország Donald Trump javára eldönteni az elnökválasztást. A hackertámadások miatt Barack Obama több orosz diplomatát is kitiltott az országból, már a választás tényleges kimenetelét Moszkva még a jelentés szerint sem befolyásolta.

Az elmúlt hónapokban egyre több európai ország vezetése fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy Oroszország az évben esedékes választásokba is beavatkozhat. Többen a populista és oroszbarát pártok térnyerésétől tartanak.

Guillaume Poupard, az informatikai rendszerek biztonságáért felelős francia hivatal vezetője azt állította, hogy az oroszok nem csak Németországban, hanem Hollandiában és Franciaországban is be akarnak avatkozni a választásokba.

HOLLANDIA

„Nagy a kockázata, hogy megpróbálják befolyásolni a választást”

geert wildersGeert Wilders

Mark Rutte holland miniszterelnök az év végén újságírói kérdésre úgy fogalmazott, hogy a kormánya tisztában van annak a kockázatával, hogy külföldiek megpróbálhatják befolyásolni a kampányt és a parlamenti választásokat. 

A de Volkskrant nevű holland lap beszámolója szerint Rutte az amerikai választási kampány során történt eseményekre hivatkozva elmondta, nehéz megsaccolni, hogy ez Hollandiában is megtörténhet-e.

Arról viszont van tudomásuk, hogy külföldi hírszerzés rendszeresen próbál meg digitális információkat gyűjteni politikai célból.

Rutte beszámolt arról, hogy a kormány rendszereit ért behatolási kísérletek a politikai döntésekről, álláspontokról, gazdasági tervekről és tárgyalási metódusokról szóló információkat célozták.

Annak ellenére, hogy konkrét fenyegetésről nem tudnak, a kormánypártok növelték a választások közeledtével a szervereik kiberbiztonságát.

Hollandiában egy január 8-ai felmérés szerint a bevándorlás-ellenes Szabadságpárt a 150 fős parlamentben 35 helyet szereznének, míg a jelenlegi kormánypártok összesen 33-at. Geert Wilders kormányalakítási esélyeit csökkenti az, hogy eddig egy parlamenti párt sem mutatott hajlandóságot egy esetleges kormánykoalícióra. A parlamenti választásokat március 15-én rendezik.

FRANCIAORSZÁG

Meghekkelik a választást? „Nem lehet kizárni”

marine le penMarine Le Pen

Jean-Yves Le Drian védelmi miniszter arra figyelmeztette a politikai pártokat, hogy fokozottan figyeljenek a „digitális higiéniára” a kibertámadások elkerülése érdekében. A Journal de Dimanche hetilapnak nyilatkozva a miniszter elmondta, „egyelőre nincs jele annak, hogy befolyásolni akarnák a francia választásokat, de ilyen jellegű erőfeszítéseket nem lehet kizárni”.

Drian arról tájékoztatott, hogy a politikai pártokat felkészítették arra, hogyan lehet kiszűrni az internetes támadásokat, „most már rajtuk múlik, hogy megteszik-e a szükséges óvintézkedéseket”.

A védelmi miniszter azt is nyilvánvalóvá tette, hogy minden olyan emailt fel lehet törni, amit elküldenek, így azoknak a nyilvánosságra hozatalával destabilizálhatják a választási folyamatokat. Drian mindemellett beszámolt a francia hadsereget ért kibertámadásokról is, amelyek 2016-ban megduplázódtak, számuk 24 ezerre tehető.

A miniszter éppen ezért kezdeményezte egy kiberhadsereg létrehozását, amelyben 2600 digitális katona szolgálna a tervek szerint. 

Putyin szempontjából egyébként jók a kilátások a francia jelölteket tekintve, hiszen a két legnépszerűbb elnökjelölt egyaránt oroszbarát politikát folytat. Figyelemre méltó, hogy Francois Fillon konzervatív jelölt sokkal megengedőbb és elnézőbb az orosz kormány külpolitikájával kapcsolatban, mint elődjei, Le Pen Putyin-párti kijelentéseit pedig már említeni sem kell.

A Nemzeti Front jelöltjének oroszországi kapcsolatairól rendszeresen cikkezik a sajtó, miután 2014 novemberében elismerte, hogy pártja 9 millió euró kölcsönt vett fel egy orosz banktól a redionális választások finanszírozásához. Sajtóinformációk szerint most is orosz forrásokból pénzelik a kampányt, állítólag 30 millió dollár hitelt kapott Moszkvától.

A kétfordulós francia elnökválasztás április 23-án és május 7-én zajlik, a szoros verseny ellenére a legtöbb elemző úgy véli, Fillon és Le Pen között dől el a végső küzdelem.

NÉMETORSZÁG

„Előfordulhat, hogy lesz szerepe a választásban” az orosz támadásoknak

frauke petryFrauke Petry

Angela Merkel német kancellár már novemberben felhívta egy sajtótájékoztatón a figyelmet arra, hogy orosz informatikai támadás érheti Németországot a választások közeledtével. A politikus szerint már volt példa arra, hogy orosz forrású hackertámadás és dezinformálás történt, úgy fogalmazott: „előfordulhat, hogy lesz ennek szerepe a választási folyamatban”. 

A német kancellár szerint a populisták felemelkedésében az is közrejátszik, hogy a közösségi oldalakon elterjedtek az álhírek, amelyekkel befolyásolni akarják a választók tömegeit. Merkel szerint a véleményformálás már nem úgy történik, mint 25 évvel ezelőtt, a viták már egy teljesen új médiakörnyezetben zajlanak.

Hans-Georg Maassen, a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője úgy vélekedett:

„valódi fenyegetést jelent Oroszország a német társadalomra és az ország stabilitására”.

Bruno Kahl, a német hírszerzés vezetője szerint a támadások elsődleges célja az, hogy politikai bizonytalanságot okozzanak.

Németországban várhatóan október 22-én tartják a választásokat, most először fordulhat elő az, hogy a bevándorlás-ellenes AfD több posztot is szerez a Bundestagban.

További külföldi híreink