Másfél órán át tárgyalt Trump és Obama

Oroszország a demokratákkal és a republikánusokkal is kapcsolatban állt a kampány alatt - jelentették amerikai televíziók Moszkvára hivatkozva.

A CNN és a CBS televízió a moszkvai külügyi szóvivőre, Marija Zaharovára hivatkozva arról adott hírt, hogy az orosz kormány mind Hillary Clinton, mind Donald Trump képviselőivel folyamatosan kapcsolatban állt az elnökválasztási kampány alatt.
    
A televíziók idézik Zaharovát, aki azt mondta: "a kampány idején nemcsak jelzéseket küldtünk néhány közvetítőn keresztül, vagy magán e-mailekben..., világos volt az álláspontunk, készen állunk az együttműködésre és a közös munkára, és arra is, hogy normalizáljuk a kapcsolatainkat".
    
A televíziók idézték az orosz külügyminiszter-helyettesnek, Szergej Rjabkovnak az orosz állami hírügynökségnek, az Interfaxnak adott nyilatkozatát is, amelyben a politikus azt állította, hogy az orosz külügyi tisztségviselők kapcsolatban álltak Donald Trump környezetének néhány tagjával.
    
Hope Hicks, Donald Trump kampányának szóvivője határozottan tagadta az orosz állításokat. "Ez nem pontos" - fogalmazott Hicks a CNN televízióban.
    
A CBS televízióban szintén tagadta: "ez soha nem történt meg, a kampány idején soha nem volt kommunikáció a kampánycsapat és bármely külföldi képviselő között".
    
Hillary Clinton kampánystábjából senki nem kívánta kommentálni az orosz állításokat.
    
Az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője közölte: nem ritkaság, hogy külföldi tisztségviselők kapcsolatban állnak amerikai kampánycsapatokkal. "A külföldi kormányoknak vannak kapcsolataik kampány idején a különböző pártokkal" - szögezte le Mark Toner, helyettes külügyi szóvivő.
    
Ugyanakkor csütörtökön New Yorkban az AP hírügynökségnek Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov adott interjút, s ő azt állította, hogy orosz szakértők álltak kapcsolatban mind Trump, mind Clinton kampánycsapatával. "Teljesen természetes, hogy orosz szakértők megpróbálják fenntartani a párbeszédet a különböző táborok képviselőivel. Nagyon fontos, hogy megértsük a fő áramlatokat, a fő tendenciákat, az árnyalatokat a különböző pártok és táborok álláspontjaiban" - hangsúlyozta Peszkov.

A megválasztott elnök helyi idő szerint délelőtt 11-kor érkezett feleségével és kíséretével a Fehér Házba, ahol zárt ajtók mögött tárgyalt a még hivatalban lévő elnökkel. Ez volt a hatalomátadás első hivatalos lépése. Mint a megbeszélés utáni rövid közös fotózás alkalmával Obama leszögezte: a legfontosabb a nyugodt hatalomátadás. Míg a két politikus tárgyalt, Michelle Obama jelenlegi first lady megmutatta a Fehér Házat a leendő first ladynek, Melania Trumpnak.

Nagy  megtiszteltetésként értékelte Barack Obama elnökkel való találkozóját csütörtökön Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke. A Fehér Házban tartott, csaknem másfél órás  eszmecsere után Trump kijelentette, hogy  nagy várakozásokkal tekint az Obamával való  jövőbeni találkozók elé.    

Obama azt hangsúlyozta, hogy - mint fogalmazott - "kiváló és széles körű" eszmecserét folytattak.  A hivatalban lévő elnök kijelentette:  biztatónak  találta, hogy Trump és csapata dolgozni akar az ország előtt álló feladatok megoldásán.

Ha unja a sok hivatalos videót, akkor íme egy extrém, amiben Donald Trump Amerika leendő elnöke épp megkopaszt egy férfit. Az ominózus eset 2:00 perctől látható.

A tisztelet jeleként vízágyúval locsolták Donald Trump gépét, mielőtt elindult Obamához Washingtonba. 

Megválasztott elnökként Donald Trump első útja Washingtonba vezetett, hogy Barack Obama elnökkel találkozzon. Trump saját gépén szállt le a nemzetközi Reagan repülőtéren.

A választások előtt köztudottan „ádáz ellenségként” tekintettek egymásra, azonban a szerda hajnali eredmények után Trump és Obama egyaránt igyekeznek lépéseket tenni a múlt elfelejtése érdekében.

Levélben kérte a szíriai ellenzék Donald Trumpot, hogy segítsen véget vetni a szíriai vérontásnak, továbbá, hogy megfelelő és gyors megoldásokat találjanak a terrorfenyegetés különböző formáira, konkrétan "a szíriai rezsim által a szíriai nép ellen elkövetett terrorista cselekedetekre".

A demagóg populizmus nem csak az Egyesült Államok problémája, a politikai viták kultúrája a Nyugaton máshol is "aggasztó állapotban van" - írta Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter az amerikai elnökválasztással kapcsolatban a Bild című lapban csütörtökön közölt vendégkommentárjában. Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik legtekintélyesebb politikusaként számon tartott 74 éves miniszter kiemelte, hogy a vitakultúra állapota "valós, gyakran gazdasági" tényezőknek tulajdonítható, ami nem új fejlemény. Az sem újdonság, hogy "vannak, akiknek csak lózungok jutnak az eszébe", új viszont a "valóságtól elszigetelt véleményburkok" kialakulása, amit leginkább az interneten lehet megfigyelni. 


Az internet a demagógok táptalaja és játéktere, ahol az összeesküvés-elméletek és az elitelellenesség "veszélyes keveréke" alakul ki. Legfőbb jellemzője, hogy "teljesen mindegy, van-e igazságtartalma a kijelentéseknek, a lényeg az, hogy megfelelő hőfokra hevítsék a felháborodást" - írta  Wolfgang Schäuble. A politikusoknak önkritikusan meg kell vizsgálniuk, hogy az embereket miért ragadják magukkal az üres lózungok, a látszólag egyszerű megoldások és a "nyilvánvaló hazugságok". Részben biztos azért, mert a politikai vitákat és a döntéshozatali mechanizmusokat nemigen lehet követni, de annak is van szerepe, hogy a politikai, gazdasági és társadalmi elit "nem mutat mindig jó képet magáról" - tette hozzá a miniszter.

Nem mond le nukleáris programjáról Észak-Korea - írta csütörtökön a Nodon Szinmun észak-koreai pártlap azzal összefüggésben, hogy Donald Trump republikánus politikust választották meg az Egyesült Államok új elnökének. A Koreai Munkapárt központi bizottságának lapja "idejétmúlt illúziónak" nevezte Washington reményeit Észak-Korea egyoldalú atommentesítésére. A kelet-ázsiai ország vezetésének véleményét tükröző újság élesen bírálta Barack Obama amerikai elnök "kivárási stratégiáját", amely "nehéz terhet jelent majd Obama utódjának az elnöki tisztségben". Phenjan szerint kudarcot vallott a nyomásgyakorlás növelésére és szankciók életben tartására irányuló amerikai politika, ezért Washingtonnak "felül kell vizsgálnia a Koreai-félsziget nukleáris kérdésének megoldására vonatkozó álláspontját".

A KCNA állami hírügynökség szerdai kommentárjában azt követelte, hogy az Egyesült Államok "hivatalosan ismerje el atomhatalomnak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot (KNDK)". A cikk írói úgy vélekedtek, hogy gyökeresen megváltozott a KNDK stratégiai helyzete, a saját erőire támaszkodó népi köztársaság sikerei az erő alkalmazására és a dzsungel törvényeire támaszkodó amerikai gondolkodásmód megalapozatlanságát bizonyítják. Phenjan és Washington között nincs diplomáciai viszony.