Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2016-07-08 07:12:00

Hová lettek a férfiak?

Mi lehet az oka, hogy egyre kevesebb férfi akar jogosítványt szerezni vagy elköltözni otthonról, és miért pornót néznek ahelyett, hogy egy igazi nővel töltenék az idejüket? Philip Zimbardo és Nikita Coulumbe a Nincs kapcsolat – Hová lettek a férfiak? című, immár magyarul is elérhető könyvükben keresik a választ. A Hetek cikke.

Hová lettek a férfiak?
Fotó: Reuters

A technológia okozta új típusú függőségek (mint az online játékok és a cyberszex) több ponton is eltérnek az eddig ismert addikcióktól, s az egyik ilyen különbség az, hogy

a fogyasztóknak fogalmuk sincs arról, hogy szokásaik milyen hosszú távú hatást fejtenek ki.

A témával behatóbban foglalkozóknak azonban már vannak információik arról, hova vezethet ez a fajta életstílus.

Fiúk az online fogságában

Az online világba emigráltak számára a face to face kapcsolatokban gyakran kommunikációs blokkok keletkeznek, mivel a virtuális világban használt kapcsolattartási mechanizmusok nem adaptálhatók az offline világba, a valóságban ugyanis nem lehet továbbkattintani, ha valami nem úgy alakul, ahogyan szeretnénk.

fotó: marketingcloud.comFotó: marketingcloud.com

„A videojátékok változatossága után az egész világ unalmassá válik számukra. Nincsenek igazi kapcsolataik, egy más ember által alkotott fantáziavilágban élnek. A szexfilmek után nem tudják élvezni a valóságos együttléteket, a valódi nőket.

Teljesen egocentrikussá válnak, hiszen saját vágyaik kielégítésének élnek. Nem tudnak nyitni mások felé, nem tudnak csapatban dolgozni. Idegen számukra a gondolat, hogy nem csak az ő igényeik léteznek”

– nyilatkozta a jelenségről Zimbardo.

A sztár-szociálpszichológus szerint az internetpornón és játékokon szocializálódott fickókat nem igazán érdekli a hosszú távú, romantikus kapcsolat, a házasság, az apaság és az sem, hogy saját családjuknak vezetői legyenek.

Csupán az élteti őket, hogy a valódi élet elől stimulált alternatív világokba meneküljenek, amelyekben nincs helye az igazi, hús-vér lányoknak, illetve a lányok-fiúk közötti közvetlen társas interakciónak.

Zimbardo egy új terminust is az elsők között használ – elsősorban olyan mai férfira, akinek nincs szüksége egy másik fizikai személyre, hogy kielégítse szexuális vágyait –, ez a szexuális szingularitás. A szociálpszichológus attól is tart, hogy az internetes pornófilmek és a randi-appok elterjedésével a romantikus kapcsolattól, a szerelemtől egyre többen elidegenülhetnek, elmagányosodhatnak. Felmerül a kérdés, mi vezetett ehhez az állapothoz, Zimbardo pedig megkísérli sorra venni az okokat.

Távollevő apák

Az Irányvesztett családok, távollévő apák című fejezetben kifejti, hogy az apátlanság és a modern beavatási rítusok hiánya negatívan hat a fiúk érzelmi és szociális fejlődésére, és beláthatatlan következményekkel járhat:

„Az apa vagy bármilyen pozitív férfimodell nélkül felnövő srácok (az amerikai fiúk kétharmada!) megszenvedik ezt a veszteséget, és elkezdenek másfelé kutatni felvállalható férfiidentitás után. Akadnak köztük, akik egy bandában vagy terroristacsoportban találják meg a keresett identitást, mások a drogokban, az alkoholban, a videojátékokban vagy éppen a nők tárgyiasításában.”

Zimbardo azokat a hollywoodi filmeket is felelőssé teszi, amelyekben a férfiakat szánalmas lúzerekként mutatják be, akik csupán az értelmetlen szórakozásnak és a tekervényes, ám soha meg nem valósított terveiknek élnek.

philip zimbardoPhilip Zimbardo

A női sztárok velük ellentétben vonzóak, összeszedettek, érettek, és sikerorientált napirendjük által vezérelve valósítják meg rendre összes tervüket.

A protestáns munkamorál vége

A nagy hatású és minden bizonnyal nem utolsó 2008-as gazdasági recesszió és

a gazdaság folyamatos technologizálása rengeteg férfit taszított bizonytalanságba. A 21. században világszerte drámaian visszaesett a fiatal munkavállalók aránya, ami munkanélküli férfiak millióit jelenti.

Az olyan férfiorientált iparágakban is, mint például az autóiparban, a kézügyesség és a technikai készség jelentőségét egyre inkább kiszorítja a technológiai fejlődés. Sok helyen még a felsőfokú végzettség sem garantálja a munkahelyi alkalmazást. Ha mindez nem lenne elég, Zimbardo a protestáns munkaetika eltűnését is „siratja”: bemutat egy olyan régi-új férfitípust, amely úgy érzi, jogában áll távol maradni a pénzkeresés kényszerétől:

„Ma sok férfi apuci és anyuci fedele alatt megbújva – vagy éppen a saját házasságában, illetve élettársi kapcsolatában – lel hosszú távú menedékre.

Meglepően nagy számban találunk olyan férfiakat, akik szemlátomást nem szándékoznak pénzkereső állást találni, de még csak a napi házimunkából sem akaródzik kivenni a részüket. Hatból egy nem dolgozó, munkaképes korú férfi elismeri, hogy nem is kíván munkába állni, és közel a felük úgy vélte, hogy az elérhető munkák színvonala nem felel meg az elvárásainak, vagy nem fizetnek elég jól ahhoz, hogy segítségükkel javítson az életkörülményein.”

fotó: womanckcompany.comFotó: womanckcompany.com

Bukásra álló iskolák

Zimbardo az okok között említi az oktatás elnőiesedését és válságát, mivel képtelen a fiúk számára is motiváló eszközökkel, módszerekkel előállni.

Ha rákényszerítjük a fiúkat arra, hogy azelőtt tanuljanak meg valamit, hogy az agyuk megérne rá, akkor ezzel akaratlanul is megutáltatjuk velük az adott feladatot, a korai negatív tapasztalatok pedig ellenállást válthatnak ki az iskola és a tanulás iránt.

Mindkét nem jobban teljesít, ha azonos nemű tanár tanítja, azonban ennek feltételei már régóta nem adottak még az Egyesült Államokban sem.

A szociálpszichológus nem kételkedik abban, hogy a mai oktatási rendszer napjai meg vannak számlálva. A szülők azonban segíthetik fiúgyermeküket azzal, hogy a korrekt tanárokkal nem mennek szembe, és a maguk részéről mindent megtesznek azért, hogy gyerekeik felkészülten érjék el a felnőttkor küszöbét.

„Igaz, hogy egy egész falu kell a gyerekeink felneveléséhez, de a dolog mégiscsak velünk kezdődik. A változásnak a szülőkből kell erednie” – kanyarodik vissza többször is a szülők felelősségének hangsúlyozásához a szakember.

Mit tehetnek hát a férfiak? – kérdezhetjük, és ugyanezt a kérdést teszi fel Zimbardo is, majd így válaszolja meg: „Ha fiatal férfiként azt szeretnénk, hogy életünk sikeresebb és kielégítőbb legyen, akkor fel kell ismernünk, hogy a változás nem akkor következik be, amikor épp nyakig elmerülünk a videojátékban, vagy a partvonalról figyeljük a történéseket.

Nem: ki kell merészkednünk a világba, és bele kell vetnünk magunkat az események sodrásába.
Ha egyfolytában csak a telefon kijelzőjét meg a laptopot bűvöljük, akkor törvényszerűen el fogjuk szalasztani az elsuhanó lehetőségeket.

Egy szó mint száz: itt az ideje kikapcsolni digitális énünket és helyette bekapcsolni önmagunkat.”

HETEK / Bereczki Enikő

Ajánlom

További külföldi híreink