Kövessen minket a Facebookon

Nagyvilág

2016-07-03 08:00:00

Rio: Recesszió, vírus, zűrzavar az olimpia előtt

Láttunk már ilyet: sokasodó aggodalmak az utolsó pillanatig csúszó beruházások, építkezések, gazdasági, belpolitikai zűrzavar, környezetvédelmi problémák miatt egy-egy közelgő olimpia előtt. De még soha egyetlen házigazda sem merült olyan mély válságba, mint Brazília. Hét évvel ezelőtt, amikor Rio de Janeiro megkapta a rendezési jogot, az ország a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságának számított, augusztus 5-e és 21-e között mégis az elmúlt száz év legnagyobb recessziója, kormányválság, valamint a zikavírus terjedésének fenyegetése mellett kerül majd sor a nemzetközi sporteseményre. A biztonsági kockázatok a pénzhiány, a közbiztonság állapota és a terrorveszély miatt különösen magasak. A Hetek cikke.

Bár Rio állam kormányzója a hónap elején „válsághelyzetet” hirdetett, és 860 millió dollárt kért a szövetségi kormánytól, az összeg még nem érkezett meg. Ezzel veszélybe került az olimpiai helyszínek gyorsabb eléréséhez fontos új metróvonal átadása (melyet az eddigi tervek szerint is épp csak befejeznének négy nappal a megnyitó előtt), és ami még lényegbevágóbb, a játékokkal járó biztonsági követelmények kielégítése.


Hétfőn 300 rendőr tüntetett Rio de Janeiro utcáin: hónapok óta elmaradt fizetésüket és munkakörülményeik javítását követelték

(nemcsak irodaszerekből, üzemanyagból van hiány, hanem olyan alapvető dolgokból is, mint a víz vagy a vécépapír). Egy érzékletes példa: amikor a közelmúltban húsz fegyveres rajtaütött a város legnagyobb kórházán, hogy kiszabadítson egy drogbárót, a rendőrök nem kaptak azonnali erősítést, mert nem volt helikopterük.

„Brazília következik”

Új kihívást jelent, hogy az Iszlám Állam kódolt weboldalakon és chatalkalmazásokon portugál nyelvű propagandaanyagokat kezdett terjeszteni, megnövelve annak az esélyét, hogy a lakosság köréből kerül ki egy-egy magányos elkövető. Közvetlenül a tavaly novemberi párizsi vérengzések után Maxime Hauchard, a terrorszervezet egyik hóhéra a Twitteren üzente, hogy „Brazília következik”. Annak ellenére, hogy a közel-keleti bevándorlók integrációja itt kiemelkedően sikeres, hírszerzési információk szerint mintegy száz radikalizált személy élhet Brazíliában, köztük olyanok is, akik hűséget fogadtak az Iszlám Államnak.

A brazilok egyébként különösen büszkék arra, hogy országuk mentes a háborúktól és a terrorizmustól, és úgy gondolják, hogy mivel külső konfliktusokban sem érintettek, és nincsenek igazán ellenségeik, valószínűleg nem is jelentenek célpontot. A biztonsági szervek ezért kiemelik, hogy az olimpia előtt igyekeznek felkészíteni a külföldiekkel dolgozókat, például taxisokat, szállodai, éttermi alkalmazottakat, hogyan figyeljenek a gyanús jelekre, és értesítsék a hatóságokat.


A problémát bonyolítja, hogy a gyakran drogbandák uralta nyomornegyedekben, favelákban tulajdonképpen bárki hozzájuthat környező országokból becsempészett fegyverekhez.

A drog- és fegyverkereskedelem a brazil–argentin–paraguayi hármas határ menti, ellenőrizetlen területeken virágzik. Az itt élő jelentős szíriai-libanoni közösség biztonsági elemzők szerint az ügyletekből származó hasznot a Hezbollah pénzelésére fordítja.

Az illetékesek mindazonáltal a kedélyek megnyugtatására hangsúlyozzák, hogy Brazília számíthat nemzetközi segítségre. Az olimpia ideje alatt az ABIN, a hazai titkosszolgálat irányítása alatt több mint száz különböző terrorelhárító szervezet szakembere fog Rióban dolgozni. A védelmi szervek a 2014-es focivébé óta együttműködnek az amerikai, brit, francia, izraeli, orosz és más hírszerzéssel. Az augusztusi sporteseményre 85 ezer rendőrt és katonát mozgósítanak – kétszer annyit, mint négy évvel ezelőtt Londonban. Az esetleges kibertámadások kezelésére külön munkacsoportot hoztak létre.

Brutális rendőrség

Még ha az olimpia zökkenőmentesen lezajlik is, a bajokat nem lehet elkendőzni, sőt sokak szerint a rendezés jelentette erő feletti vállalkozás még inkább súlyosbítja azokat. A rendőrség például nem csupán pénzhiánnyal küzd, de a világon a legbrutálisabbak közé tartozik. Az Amnesty International révén ismert, hogy 2015-ben Rio de Janeiróban minden 5. gyilkosságot a rendfenntartók követtek el. Az áldozatok zömmel a szegénynegyedekből származó, fiatal fekete férfiak voltak – decemberben az ENSZ azzal vádolta meg Brazíliát, hogy így próbálja „megtisztítani az utcákat” az olimpiára.


A szegényeket egyébként a hatóságok ugyancsak erőszakos módon igyekeznek eltüntetni a nemzetközi közvélemény szeme elől: körülményeik javítása helyett 2009 óta több mint 77 ezer embert telepítettek ki Rio faveláiból, egy részüket bizonyíthatóan a focivébé és az olimpia infrastrukturális beruházásai miatt – és sokukat az akaratuk ellenére.

A University of Ottawa egyik kutatója a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy a zikaláz világméretű járvánnyá válhat, ezért a játékok elhalasztását vagy áthelyezését javasolta. A szakértők véleménye eltér a kérdésben, de végül mind az ENSZ, mind a WHO szükségtelennek nyilvánította ezeket a lépéseket. Egészségügyi kockázatot jelent a nyílt vízi sportszámoknak otthont adó Guanabara-öböl is, ahol a szennyvíz kezeletlenül folyik a tengerbe. A kormány gyakorlatilag levette a napirendről a helyzet rendezését; az olimpiai pályázatban ígért nyolc szennyvíztisztítóból egyetlenegyre futotta.

Borúlátó találgatásoknak ad alapot az olimpiai vállalásokkal kapcsolatban, hogy a korrupciós botrányok rázta, ideiglenes kormányfő által irányított, gazdasági visszaeséssel küzdő, bóvli kategóriába sorolt Brazília még a futball-világbajnokságra tervezett projektek egy részét sem fejezte be. De rögtön hozzá is tehetjük, hogy a megterhelő költségek miatti tüntetéseket – és a házigazdának csalódást jelentő 4. helyezést – leszámítva a fociünnepet sikerként könyvelhette el a dél-amerikai ország.

Hetek / Apáti Ildikó

További külföldi híreink