Külföld

2016-03-15 08:00:00

Választók vs. republikánus elit: Megállítják-e Donald Trumpot?

Az idei amerikai választási kampány eddigi legizgalmasabb kérdése, meg tudja-e akadályozni a republikánus pártvezetés és holdudvara, hogy az előválasztásokon legjobban szereplő aspiráns legyen a hivatalos jelölt a novemberi elnökválasztáson. A tét nemcsak az, hogy sikerül-e megpuccsolni Donald Trumpot, hanem az is, lezárul-e az amerikai demokrácia egy szakasza 2016-ban. A HETEK cikke.

Választók vs. republikánus elit: Megállítják-e Donald Trumpot?
Donald Trump

Az amerikai elnökjelölteket nem mindig előválasztásokon castingolta a két nagy párt, ez a rendszer csak 1972 óta vált országossá. Bár egyes államok korábban is tartottak jelölőgyűléseket, a hivatalos jelöltekről gyakran szó szerint a füstös hátsó szobákban döntött a pártelit és a fő lobbisták. Ez a rendszer 1968-ban közfelháborodást okozott, amikor Hubert Humphrey úgy lett a demokrata párt elnökjelöltje, hogy egyetlen államban sem nyert előválasztást (Lyndon B. Johnson elnök eredetileg indult volna az újraválasztásért, de váratlanul visszalépett, a szintén pályázó Robert Kennedyt pedig meggyilkolták, így lett Humphrey konszenzusos jelölt, ám a választáson veszített Richard Nixonnal szemben).

1972-től azonban mind a republikánusok, mind a demokraták az országos előválasztásokon győztes jelöltet indították, a pártkonvenciók csak jóváhagyták a legtöbb delegátust szerzett aspiránst. 

jimmy carter volt amerikai elnök.Jimmy Carter volt amerikai elnök.
Az előválasztási rendszer időközben sokat finomodott, például az úgynevezett „szuperkedd” (amikor egyszerre 12 államban tartanak előválasztást vagy jelölőgyűlést) csak 1984 óta létezik, és az egyes államok sorrendje is változott. Amikor a hivatalban lévő elnök vállalta az újraindulást, vele szemben a pártja nem indított jelöltet, bár voltak önálló próbálkozók: Ronald Reagan 1976-ban kaliforniai kormányzóként próbált versenybe szállni Gerald Ford elnökkel szemben a republikánus jelöltségért, de nem járt sikerrel – igaz, Ford is veszített az elnökválasztáson Jimmy Carter ellen. Reagan négy évvel később vigasztalódhatott, nem úgy, mint Ted Kennedy, aki 1980-ban próbált indulni Carterrel szemben, vagy Pat Buchanan, aki 1992-ben volt az idősebb Bush elnök kihívója – mindketten sikertelenül.

Az igazán izgalmas kampányidőszakok azok voltak, amikor mindkét pártban új jelöltet kellett választani, mint 2000-ben, 2008-ban és idén is.

Ezt a felfokozott várakozást igazolják az eddigi részvételi adatok is, legalábbis a republikánus párt oldalán, ahol eddig 52 százalékkal többen vettek részt az előválasztásokon és jelölőgyűléseken, mint négy éve. Az eredmények ismertek, Donald Trump jelentős előnyre tett szert, eddigi 17 kihívójából már csak 3 maradt versenyben. Ha március 15-én megnyeri Ohiót és Floridát – amire a felmérések szerint megvan az esélye –, akkor szinte biztos, hogy sikerül megszereznie a jelöltséghez szükséges 1237 delegátust. (Ráadásul úgy, hogy a saját pénzéből kampányoló Trump eddig 25 millió dollárt költött, míg ellenfelei 160 millió dollár szponzori pénzt égettek el eredménytelenül; ebből egyedül Jeb Bush 100 milliót, amivel egyetlen ötödik helyet sikerült szereznie.)

jeb bushJeb Bush
Az előválasztásokra alkalmazott pártszabályok szerint ugyanis március 15-e után már a legtöbb állam a „győztes mindent visz” elv szerint osztja ki a delegátusokat (eddig az elért eredményekkel arányosan kapták a delegátusokat a jelöltek, igaz, a legtöbb helyen ehhez egy minimális szintet – általában 10-15 százalékot – el kellett érni). Ohio és Florida megszerzése nemcsak 165 újabb delegátussal gyarapítaná Trump támogatottságát, hanem a hazai pályán elszenvedett vereség minden bizonnyal Marco Rubio floridai szenátor és John Kasich ohiói kormányzó kampányának a végét is jelentené. Ez esetben a republikánus pártelit – saját szempontjából – már csak rettenetes és szörnyű jelölt között tudna választani, tekintve, hogy a Trumppal szemben eddig egyedül érdemben versenyezni tudó Ted Cruz texasi szenátor is a washingtoni politika kíméletlen bírálója, nem véletlen, hogy egyetlen szenátortársa sem támogatta indulását.

ted cruzTed Cruz
Az anti-Trump tábornak így egyetlen esélye maradt az ingatlanmilliárdos megállítására:

az, ha meg tudják akadályozni, hogy a július 7-ei jelölölőgyűlésre összegyűjtse a delegátusok többségét. Ebben az esetben ugyanis a konvenció egyfajta pártkonklávévá alakul: az első szavazási körben ugyan mindenkit köt a szavazata, de ha nincs meg így a többség, akkor utána bárkire szabadon szavazhatnak. 

Így Rubio, Kasich vagy akár egy ott bedobott új név is lehet a párt elnökjelöltje Trumppal szemben. Erre a stratégiára alapozva egy hét alatt 39 millió dollárt költöttek Donald Trump elleni hirdetésekre, és csatasorba álltak a republikánus párt korábbi jelöltjei is: Mitt Romney jellemhibás, ostoba csalónak minősítette Trumpot, és John McCain is aggasztónak nevezte azt, ha Trump lenne a jelölt. Még az IT-ipar óriásai, Tim Cook (Apple), Eric Smith (Google) és Elon Musk (Tesla) is összefogtak Trump megállítására március elején, egy zártkörű tanácskozáson egyeztettek a republikánus pártelit stratégáival.

marco rubioMarco Rubio
Ugyanakkor, ha Trumpot ilyen eszközökkel fosztják meg a jelöléstől, szinte biztos, hogy a milliárdos a választók támogatására hivatkozva független harmadik jelöltként indulna, ami gyakorlatilag a demokraták biztos győzelmét eredményezné. Bár ebben a választási ciklusban már annyi meglepő fordulat történt, hogy ezt sem lehet biztosra venni.

HETEK / Morvay Péter

<

További külföldi híreink

Legfrissebb hírek