Külföld

2016-02-16 08:42:00

Szíria Sztálingrádja: döntő ütközet az aleppói pokolban

Vlagyimir Putyin nem bízta a véletlenre szíriai játszmájának kimenetelét: a szeptember 30-án kezdődött orosz légicsapások tényleg megváltoztatták a szíriai polgárháború menetét. A fordulatot leginkább az északnyugat-szíriai Aleppó kormányzóságban zajló események jelzik, ahol a közel öt éve tartó polgárháború eddigi legnagyobb és nem kizárt, hogy döntő ütközete van kibontakozóban. A Hetek cikke.

Szíria Sztálingrádja: döntő ütközet az aleppói pokolban

Az aleppói csata jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint a „mérsékeltként” számon tartott szíriai dzsihádista csoportok sikerében érdekelt regionális hatalmak, Törökország és Szaúd-Arábia idegessége – orosz hírszerzői adatok a közelmúltban egy szíriai török szárazföldi beavatkozást valószínűsítettek, míg Szaúd-Arábia maga jelezte, hogy 150 ezer katonával avatkozna be a háborúba, minden bizonnyal bajba került szíriai szövetségeseinek megsegítése céljából.

Az aleppói pokol

Aleppót stratégiai szerepe és a város 2012 nyara, azaz a dzsihádista ostrom kezdete óta átélt szenvedései egyaránt méltóvá teszik a Szíria Sztálingrádja elnevezésre – a Volga-parti orosz városhoz hasonlóan itt is nemhogy kerületről kerületre, de házról házra, esetenként emeletről emeletre folynak a harcok; csak míg Sztálingrádot egy fél évig tartó brutális ütközet döntötte romba, Aleppó megpróbáltatásai több mint három és fél éve tartanak.

A Daily Mirror felvétele az alepi orosz bombázásokról: 

Oroszország, a Hezbollah és Irán támogatásának köszönhetően Aszad rendszere eddig túlélte ellenségei ostromát, és most inkább úgy tűnik: Aleppó nem annyira Aszad, mint inkább a néhány éve megállíthatatlannak tűnő szalafista dzsihád temetője lesz.

Katasztrófa küszöbén

Az utolsó, 2006-os szíriai népszámlálás adatai szerint egykor 1,6 millió lakosú Aleppó dzsihádista kézen lévő kerületeiben körülbelül 300 ezer ember maradt. A közelgő bekerítés és az intenzív orosz légicsapások elől az utóbbi napokban több tízezren menekültek a városból a török határhoz – a lapzártánkkor lezárt határnál feltorlódott tömeg létszámára vonatkozóan egyelőre ellentmondóak a becslések, Numan Kurtulmus török miniszterelnök-helyettes 77 ezerre tette azok számát, akikről a török hatóságok úgymond „a határ szíriai oldalán gondoskodnak”. Az Aleppóból menekülők száma mindenesetre naponta több ezerrel nő.

A kormánycsapatok ostromgyűrűjének bezárultával Kelet-Aleppóra minden bizonnyal hosszan tartó ostrom és éhezés vár, így nem tűnik irreálisnak az a héten közzétett becslés, amely szerint Aleppó városából a teljes bekerítés előtt akár 100-150 ezren is útra kelhetnek Törökország felé. Ennek fényében nem tűnik a valóságtól elrugaszkodottnak az a török számítás, amely szerint Aleppó kormányzóság egész területéről a három fronton kiújult harcok miatt akár 600 ezren is Törökországba menekülhetnek.

Törökország lehet a nagy vesztes

Az Aleppónál körvonalazódó fordulat azonban nemcsak a határaira nehezedő menekültnyomás miatt idegesíti Ankarát. Jelen állás szerint Törökország a tavaly ősz óta immár nyílt orosz támogatással zajló aszadista offenzíva legnagyobb vesztese. Ahogy arról a Hetek többször írt az elmúlt hónapokban, Erdogan akkori török kormányfő (ma államfő) a 2011-es „arab tavasz” idején látta elérkezettnek az időt neoottomán birodalmi álmai valóra váltására. Erdogan egy percig sem titkolta, hogy a török befolyás kiterjesztését reméli a közel öt éve tartó, Szíria lakosságának több mint a felét otthontalanná tevő szíriai polgárháborútól, pláne, hogy Törökország másik arab szomszédja, Irak Szaddám Huszein bukása után a térségbeli rivális, Irán befolyási övezetévé vált.

Tavaly kiderült: Erdogan álma egy török bábállamként működő, szunnita dzsihádisták által irányított Szíria létrejöttéről beláthatatlan messzeségbe került. Aszad erői – Moszkva, Teherán és a Hezbollah tevékeny segítségével – talpra álltak, a török–szír határ szíriai oldala pedig csaknem végig a törökellenes szíriai kurd felkelők kezébe került, ami lendületet adott a törökországi kurd gerilláknak is, akik immár naponta hajtanak végre támadásokat török katonai, rendőri és államigazgatási célpontok ellen. Ráadásul az Ankara és szövetségesei, Rijád és Doha által felkarolt, egyre szélsőségesebb dzsihádista frakciók között 2013 után megerősödött az iraki al-Kaidából kinőtt Iszlám Állam, amelynek terroristái – mint azt a tavalyi suruci és ankarai, illetve az idei isztambuli merénylet világosan megmutatta – kedvük szerint járkálnak ki-be a török–szír határon, és nem haboznak tömegmészárlásokat elkövetni a térség egyetlen NATO-tagállamának területén.

Európa a tavalyinál is nagyobb bajban van

Európa szempontjából tragikus következményekkel járhat az aleppói csatában bekövetkezett fordulat és a törökországi káosz. A 2015-ben Európába érkezett több mint egymillió menedékkérő jelentős része Törökországból lépett az unió területére, ám ezzel a török területen tartózkodó szíriaiak száma nem csökkent. Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter hétvégi közlése szerint mára ez a szám eléri a 2,7 milliót – és ebben az Aleppó körülzárása elől menekülő szunniták még nincsenek benne. Az Aleppó kormányzóságból érkezőkkel együtt a török területre menekült szíriaiak száma könnyen elérheti a 3 milliót.

Mindez azt mutatja, hogy az Európára nehezedő migrációs nyomás ebben az évben sem fog csökkenni, sőt a tavalyinál is komolyabb bevándorlási hullám érheti el az unió területét, ami beláthatatlan következményekkel járhat.

Hetek, Gavra Gábor

(A teljes cikk a hetilap legfrissebb számában olvasható)

<

További külföldi híreink